Esztergom, 2016 (2. évfolyam, 1-12. szám)
2016-06-13 / 6. szám
CIVIL Vilmos atya előtt tisztelgett Esztergom Pro Urbe-díjjal tüntette ki Halmai Vilmos atya, ferences rendi szerzetes nyugalmazott tanárt Esztergom Önkormányzata. Halmai Vilmos Gyöngyösön született 1946. május 26-án. 1964-ben érettségizett Esztergomban a Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium reál tagozatán. Az Eötvös Lóránd Tudomány Egyetemen fizika-kémia szakos tanári diplomát szerzett. 1972-től tanár Esztergomban. Mintegy 40 éven keresztül tanított, a hivatást ma már segédprefektusként gyakorolja. Első szerzetesi fogadalmát 50 éve tette. Bár szülei eleinte nem értettek egyet szerzetesi „pályaválasztásával”, ő mindvégig kitartott hivatása mellett. 1968. szeptember 15-én tett Örökfogadalmat. 1971. augusztus 8-án szentelték pappá. Szolgálatát a kommunista diktatúra terrorjában kezdte. Generációk sorát tanította, nevelte páratlan megértéssel és humorral, a kémia és fizika szikár képletei mögött is megmutatva a Teremtő Isten végtelen szeretetét. Évtizedeken át oktatta diákok százait, ezreit a Temesvári Pelbárt Ferences Gimnáziumban. Megszámlálhatatlan legenda, történet övezi tanári-nevelői pályáját, mégis ha egyetlen jelzőt keresnénk e nagyívű életút összefoglalására, az a derű lenne. Esztergom városát mind a mai napig építi tanítványain, papi-szerzetesi szolgálatán keresztül. Idén március 15-én kiemelkedő színvonalú munkájáért Áder János, Magyarország köztársasági elnöke Magyar Érdemrend Lovagkereszt polgári tagozatának kitüntetést adományozott részére. Vilmos atya tevékenysége nemcsak a ferences gimnázium számára bír elévülhetetlen jelentőséggel, hanem közvetve Esztergom szellemi és lelki szintű gyarapítása terén is. A Pro Űrbe Esztergom díjat az Esztergomi Önkormányzat nevében Romanek Etelka polgármester adta át Halmai Vilmos atyának. Régi-új nevét kapja vissza Pilisszentlélek Az, hogy egy település elnevezése sokat elárul a település történetéről, Pilisszentlélek esetében is így van, sőt, a helység lakosai most úgy döntöttek, szeretnék a falu korábbi nevét, a Pilisszentlélek-et hivatalossá tenni. Erről azért kell külön döntést hozni, mert a hivatalos iratokon - a köznyelvi használattal ellentétben - Esztergom-Pilisszentlélek szerepel. A képviselő-testület egyhangúan támogatta a kezdeményezést. A falu elnevezésének már a 13. századtól számított története van. „Pilisszentlélek (szlovákul Hut(a), németül Glasshütte, a köznyelvben Huta) egykori község, 1985 óta Esztergom része. Hivatalos neve 1907-ig Szentlélek volt, de használták a Szent-Lélek, Huta-Szent-Lélek formákat is.” - olvashatjuk az internetes lexikonban. A falu lakói által most kifogásolt Esztergom- Pilisszentlélek elnevezés nem másnak, mint annak köszönhető, hogy 1985- ben a megyei tanács végrehajtó bizottsága nem küldte meg a Központi Statisztikai Hivatalnak a falugyűlés névről szóló jegyzőkönyvét, ezzel nem hajtották végre a település közigazgatási összevonásával járó névmegtartási határozatot. És bár 2006 óta az akkori esztergomi testületi döntés értelmében az Esztergom- Pilisszentlélek elnevezéssel él a falu, a 2016-ban megtartott falugyűléseken az az igény fogalmazódott meg, hogy a település neve ezentúl csupán Pilisszentlélek legyen. Az esztergomi képviselő-testület legutóbbi ülésén elvi döntést hozott a pilisszentlélekiek fenti igényével kapcsolatban, mely döntés folyományaként támogatásáról biztosította a falu lakóit szándékukról, illetve kezdeményezte a felsőbb szintű hivataloknál a névváltoztatási eljárást. A Pilisszentlélek név a köznyelvben is használatos, a településhez érkezve is ez a név áll a várostáblán, illetve külön postai irányítószámmal rendelkezik, mely a 2508. Az önálló községalakításhoz ugyan nincsenek meg a falu esetében a feltételek, de az esztergomi közgyűlés a szimbolikus döntéssel a közös elgondolás szerint gazdagabbá teheti a közel hétszáz éves falu történelmét. 1£
