Esztergom, 2015 (1. évfolyam, 1-9. szám)

2015-05-11 / 2. szám

Cl I/ rálása során előbukkanó új megfigyelések, így a nőalakok hasonlósága, a bekarcolt aláírás értelmezése alapján, nem zárja ki azt a feltételezést, hogy az alkotóművész akár maga Sandro Botticelli lehetett. A vártorony az 1595-ös török ostromban összedőlt és da­rabjai belerogytak a dolgozószobába, így azt földdel töltöt­ték fel. A freskók emléke évszázadokra feledésbe merült, létezésükre az 1930-as évek régészeti feltárásai során derült fény. Az egykori királyi vár kápolnájának felújítása már ko­rábban, 2013 végén elkészült, így falfestményeit 13 év után láthatta újra a nagyközönség. Wierdl Zsuzsanna és restau­rátor csapata egyfelől megtalálta a kápolna legelső, ere­deti kifestésének nyomait, másfelől pedig számos eredeti freskórészletet helyezett vissza a falfelületbe. Az esztergomi vár az európai országok körében meggyökeresedő magyar állam születési helye, mert itt alakult meg és működött első korszakában az állam életét alapvetően meghatározó két intézmény, a világi és az egy­házi főhatalom: a királyság és az érsekség.

Next

/
Oldalképek
Tartalom