Északkeleti Ujság, 1919 (11. évfolyam, 1-13. szám)

1919-02-22 / 8. szám

Xi.. évfolyam. Nagykároiy, 1919. február 22. 8-ík szóm. Északkeleti újság NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. — A NAGYKÁROLY! KERESKEDŐ TÁRSULAT HIVATALOS KÖZLÖNYE. ElaíiKstéEi árak: Egész évre ................................ Fé lévre ......................................... Ne gyedévre ................................ Ta nítóknak egész évre .. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 20 !0 5 14 ksrona­Főszerkesztő : DR. VETZÁK EDE. IEGJELESIK MIKBEN SZOMBATON. NAGYKÁROLY, SZÉCHENYI-UTCZA 20. SZÁM. („KÖLCSEY-NYOMDA“ R.-T. NAGYKÁROLY.) rrr Hirdetések ugyanott vétetnek fel. Nvilttér sora 1 K 20 fillér. áz érzékenység nem tartozik a tisztviselők azon szemé­lyi tulajdonságaik közé, amelyek a hiva­tali pálya betöltéséhez elengedhetetlenek. Különösen nem kívánatos az a túlzott érzékenység, amely a közpályán elkö­vetett működés kritizálását nem birja elviselni. Személyi vonatkozásúvá nem szabad tenni semmi olyanféle kritikát, amely hivatali ténykedésre vonatkozik. Ezt az elvet valljuk, amikor a nép­tanács ülésén szóvá tett azon esetből folyó bonyodalomról Írunk, hogy a feb­ruár 2-án megtartott képviselőtestületi közgyűlés szabálytalannak minősítése miatt helyettes polgármesterünk lemon­dással válaszolt. Az elkeseredett elhatá­rozást csakis annak tudjuk be, hogy ő a személyére nézve annyira bántónak találta a többség ítéletét, hogy a maga vélt igazának körömsza.kadtig való vé­delmezőében állását dobta oda válaszul, arra a határozatra, hogy a néptanács törvényellenesnek ítélte a képviselőtes­tületi gyűlés megtartását. Nyilvánvaló, hogy a kérdésnek sem személyi éle nincs, sem olyan politikai szándék nem rejlik mögötte, amelyik elitéiésre volna érdemes. Csakis az a jogi tévedés szülte a helyettes polgár- mester azon intézkedését, hogy a -meg­szüntetett képviselőtestület összehívott közgyűlését megtartotta, hogy a népta­nács még kinevezve nem voit, igy a folyó ügyeket a képviselőtestülettel tár­gyaltatta le. Ha ennek az intézkedésnek tévedését a néptanács megállapította, erre a felelet nem lehetett volna egyéb, mint a tévedés beismerése, vagy legalább is a privát vélemény háttérbe szorítása a többség ítéletével szemben. Mert arra a felfogásra utalni sem akarunk, amely a régi rendszer egyik városházai kinö­vése volt, mely a hatóság ténykedéseit kritizálni nem engedte, ellenvéleményt nem tűrt, mert ami onnan jött, ha rossz is volt, de szent és sérthetetlen volt. Az egyéni természet túlságos érzé­kenysége kell ahoz, hogy elvi vitában való vereség miatt egy különben általá­nosan nagyrabeesült, elismert képességű, kiváló munkásságu és érintetlen jellemű főíisztviselö állásától való megválással válaszoljon. Hiszen tévedni emberi do­log. Egy tévedéssel vele élni, vagy bukni olyan magatartás, amit a közpá­lyán működő ember éppen állásának minél jobb betöltése érdekében kell, hogy mellőzzön. Aki közpályán van, keli, hogy tűrje a kritikát, mert az nem a személye ellen irányul, hanem a köz­érdekű intézkedések megtisztítását szol­gálja. Aki közpályát tölt be, az minél szélesebb teret kell, hogy engedjen a beható kritikának, mert ez csak mente­síti a ténykedéseit az egyoldalúságtól, amit magában álló Ítéletnek nem mindig sikerül elkerülni. Nem kellett tehát ;a keletkezett vi­tát támadásnak minősíteni és nem Kel­lett volna a tévedést szent meggyőző­désképen, körömszakadtáig védelmezni. Hogy mennyire a lelkere vette a helyet­tes polgármester a gyűlés ellenállását, mutatta az az elhatározása, hogy inkább j állásától kész megválni, mintsem hogy tévedéseit beismerje. A la nem látszana ennyire az igazé'n jobb ügyhöz érdemes, mindent odadobó elszántság, amely az érzékenységében mélyen sértődöttet jel­lemzi, azt hinnők, hogy a maga akara­tának minden áron való keresztülvitele vezeti. Pedig ennek a szellemnek régen meg kellett volna halni a városházán, mert ez vezette bele városunkat a pót­adók feneketlen sártengerébe, ez szülte sokszor csodabogár és félintézkedésein­ket. Minden szép és érzékeny felfogást tisztelünk, de ennek a szellemnek nem vagyunk barátai; a haladás, a közjó és az emberi véleményszabadság védelmé­ben nem lehetünk azok. Minden olyan ügyben, amely a közre tartozik, bele­szólást kell biztosítanunk az arra hiva­tott különféle köröknek, mert csak úgy érhető el, hogy az minél jobban vissza­tükrözze a köz állásfoglalását. Akik hi­vatva vannak ennek a közalkotásnak létrehozásában hivatalból közreműködni, azt tekintsék elvi hivatali kötelességük­nek, hogy a többség akaratának a ki­sebbséggel szemben érvényt szerezzenek. A véieménykülönbözőség esetén a több­ség állásfoglalását elfogadttani épen az ő kötelességük és ennek az elvi igaz­ságnak érvényt kell szerezni az érzé­kenység legyőzésével is. í Népianács gyűlései. Alakuló gyűlés. Folyó hó 15-én délutáni órájára hivía öSsze Néma Gusztáv h. polgármester a nép­tanácsot a polgármesteri hivatalban tartandó alakuló ülésre. Néma Gusztáv üdvözölte a megjelenteket és kifejezést adott annak a várakozásnak, hogy habár a néptanács ideiglenes jellegű és kevés ideig lesz hivatva működni, kizárólag a város és a város népe helyzetének javításán fog munkálkodni. A jegyzőkönyv hitelesítésére Pénzé! Mihály, ' ifj. Matolcsi Sándor, Tóth Gusztáv, Fézer János és Vénig Antal tagokat kérte fel. Ezután bemutatta a kormánybiztos leiratát, melyszerint a néptanács tagjaivá: Dr. Adler Adolf, dr. Balázs József, Drágus István, Fézer János, Jurcsek Béla, dr. Kovács Lajos, ifj. Matolcsy Sándor, Tóth Gusztáv, Lukácsovits János, Nagy Mihály, Pénzéi Mihály, dr. Vetzák Ede és Vénig Antal nagykárolyi lakosokat nevezte ki. Jelentette továbbá, hogy a nép­tanácsnak hivatalból szavazattal bíró tagjai: Néma Gusztáv h. Dolgármester, Tremba Márton rendőrkapitány, dr. R. Nagy József h. főjegyző, Nagy Antal aü. tanácsos, Huszár József közig, tanácsos, dr. Tóth Ernő főügyész, dr. Somossy Miklós árvaszéki ülnök, dr. Kovács József városi főorvos és dr. Rooz Elemér városi tiszti orvos. Ezenkívül hivatalból tagjai, — de csak tanácskozási joggal — Preisz Miklós és Csenged Imre aljegyzők, Iilés József városi mérnök, Szolomáyer Gusztáv pénztárnok, Feifer Ede főszámvevő és Lutz György gazdasági tanácsos. Ezzel Néma Gusztáv h. polgármester a nép- tanácset megalakultnak jelentette ki. Ezután bejelentette, hogy a vármegyénk kormánybiztosa városunkban a rendőrkapitányi teendők ideiglenes ellátásával Tremba Márton százados, nemzetőr-parancsnokot bizta meg. Ez tudomásul vétetett és Tremba Márton a hiva­talos esküt letette. Dr. Kovács Lajos ügyvéd szóváteszi, hogy a városi képviselőtestület dacára, hogy a VIII. néptörvény január 29-én megszüntette a képviselőtestületet, ez dacára február 2-án ülést tartói, ezen a közgyűlésen hozott hatá­rozatok érvénytelenek és az ügyek érdemi letárgyalás és határozathozatal céljából a nép­tanácshoz terjesztendők. Ez inditvány körül nagy vita keletkezeit, amelyben résztvottek dr. arany és platina koronákat, szájpadlásnélkfili hidakat, fog- töméseket és foghnzást végez TÖRÖK MIHÁLY, áll. vizsgázott fogtechnikus Nagykároly, Széchenyi-Etca 24. Saját ház. A zárda mellett. Telefon 131.

Next

/
Oldalképek
Tartalom