Északkeleti Ujság, 1919 (11. évfolyam, 1-13. szám)
1919-02-15 / 7. szám
7-ik szám. ÉSZAKKELETI ÚJSÁG NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK. 3-ik oldal. HÍREK. Ady emlékezete. Szivetszaggató, mélységes fájdalommal tudatjuk minden jó emberünkkel, hogy kicsiny családunk büszkesége, fejünknek ékes koronája, a mi drága jó fiunk, ADY ENDRE a Vörösmarty Akadémia elnöke élete 41-ik évében f. évi január 27-én hosszas szenvedés után csöndesen elhunyt. Hazájának s annyi költeményében sírva ostorozott nemzetének tragikus sorsa felőrölte testi és lelki erejét: keserű szívvel, tört reményekkel távozott el tőlünk s itt hagyott bennünket a sötét kétségbeesésben. A magyar literatura súlyos vesetesége mellett, oh ne tűnjék fel hivalkodásnak a mi külön, mélységas gyászunk, keserű bánatunk, hiszen mi mindenünket elveszítettük Benne. Drága halottunkat ideiglenesen Budapesten temették el s a közlekedési viszonyok miatt szülei és testvére nem lehettek ott koporsója mellett, de mihelyt lehetséges lesz, — annyiszor hangoztatott kívánsága szerint — hazahozzuk Őt szülőfalujába, Érmindszentre s itt helyezzük el végleges, örök nyugalomra családunk közös temetkezőhelyén. Siratjuk keservesen, aniig úgyis kihalásra predesztinált kis családunknak csak egyetlen tagja is életben lesz. Érmindszent, 1919. január 30. Ady Lőrinc és Ady Lőrincné, Özv. Ady Endréné, Ady Lajos és felesége. Ezt a bánatos, kellemes magyarsággal megfogalmazott jelentést hozta a posta. Ady Endrét Nagykárolyban tanítottam valamelyik alsó osztályban. Nyurga, csöndes pillantásu kis gyerek volt. Kíváncsian mustrált, ki az ő uj meste, kinek bajusza nincs, mégis praeceptor. Valami közeli református intézetből hozták évközben. Legjobban tetszett a gyereken kivül kísérője. Fiatal asszony. Özvegynek mondotté magát s református papot emlegetet, kinek özvegye. Nénje, anyja, vagy mije #olt Adinak, arra nem emlékszem, — csak az tűnt fel, hogy olyan fiatalon özvegy. Kitűnő magyaros typusu és beszédű élénk asszony volt. A következő évben megint elvitték a gyereket másfelé. Sajnálom mind a kettőt. Mert .akkor az Ér és községei érdekeltek. Nekem meg szokásom volt diákjaim segítségével a környék geográfiái viszonyait — mondjuk Gárdonyival — megtapasztalni. Be is jártam ily módon egész Magyarországot. így kerültem az egyetemi tanárságra „angyalbőrben.“ A kis Ady élénk fiú lehetett, mert inger- kedtek vele. „Nem adi az Ady !“ Sohase’ bánsd, majd odaadi 1 Így ment az minduntalan, mikor bakteroskodtam 10 percig az iskola udvarán. Hám József direktor, szókimondó palóc ilyenkor kedvenc szavát harsogtatta: „hergestellt! s a lárma megszűnt. Pesten föl nem keresett. Már akkor hires, tehát természetesen tanult ember volt. Mit keressen egy volt gimnáziumi tanárnál ? Vermeiben az tűnt fel, hogy a magyar parasztot szidja, de úgy, hogy az ur értsen belőle. Abban igaza volt, hogy a paraszttal senki sem törődött nálunk. Egész Sáros svihákjait szedte össze a parlament, dicsérték a hülye Péchy Tamás ászét, még jobban a bihari gárdát, csodálták, hogy Károlyi Pista grőf nem tege- ződik a képviselőkkel, pláne a svihákokkal és Hegyi Arankát meg Pálmay Ilkát istenítették, (Blaháné többször volt a kastélyban.) De a parasztot otthagyták kusza falvában. Csak exekváltak, de jogokat nem adtak neki. Innen Ady elkeseredése költészetében. (Dr. Cz. G.) Személyi hír. Makray Mihály kormány- biztos családja tegnapi napon véglegessn városunkba költözött. Adyról szóló kedves megemlékezést dr. Czirbusz Géza egyetemi tanár küldte be lapunknak. A hírneves tanárt sok kellemes emlék köti városunkhoz, amit minden alkalommal örömei nyilvánít, és az összekötetést városunkkal mindenkor fenntartja. Jelen küdemény mellett irt levelében is azon óhaját fejezi ki, hogy a nagykárolyi temeiőban szeretné „örök álmát aludni szomorú fűk és futó rózsák alatt.“ — Adná az Isten, hogy még életében közöttünk tisztel- hetnők és tudásával, nemes ügyért mindig lelkesedő agilitásával városunk fejlődését szolgálná. Kinevezések. Czilli György törvényhatósági állatorvos a VI. fizetési osztályba állategészségügyi főfelügyelővé, Róth József járási állatorvos a VII. fizetési osztályba állategészségügyi felügyelővé neveztetett ki. Tankerületünk uj főigazgatója. Dr. Kunfi Zsigmond közoktatásügyi miniszter Ady Lajos Budapest V. kér. állami főgimnáziumi rendes tanárt a debreczeni tankerületi főigazgatóvá nevezte ki. Ui államtitkári főigazgató. A miniszter- tanács Dr. Benedikt Márkot, a magyar államvasutak igazgatóhelyettese — kit városunkhoz rokoni kötelékek fűznek — a miniszteri tanácsosi cim egyidejüleges adományozása mellett a magyar államvasutak uj igazgatójává nevezte ki. Előléptetések a pénzügyigazgatóságnál. A népkormány Nagy Gábor, Lestyán Adorján és Merk Dezső pü. tanácsosokat főtanácsosokká, Bagossy Ferencet pü. tanácsossá, Korányi Ferenc és Cristoph Gyula pü. s. titkárokat pü. titkárrá és Cékus Imre, dr. Tóth Bálint és dr. Reményi József adóügyi biztosokat pü. s titkárokká léptette elő. Berendelés. Lévay Béla a helybeli pénz- ügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség számvizsgálója, ki csak a múlt napokban lett a helyettes főnöki teendőkkel megbízva — a pénzügyminisztérium mellé beosztott számvevőséghez lett hasonminőségben berendelve. Béla távozása veszteség városunkra nézve, mert ő nemcsak hivatali teendőit végezte a legnagyobb szorgalommal, hanem városunk közügyei iránt is élénken érdeklődött, úgy, hogy tagja volt a képviselőtestületnek, egyes bizottságoknak, az árvaszéknél pedig, mint szavazó ülnök működött közre, tehát benne egyik agilis polgárt veszítjük el. Áthelyezések. A kormánybiztos Lazin Tivadar szolgabirót Szatmárról Érdődre, Szabó Tibor szolgabirót Fehérgya .atról Erdődre és Boer Endre szolgabirót Erdődről Mátészalkára helyezte át. Lazin Tivadar szolgabirót az erdődi főszolgabírói hivatal vezetésével is megbízta. Az uj néptanács tagjai. Dr. Makray Mihály kormánybiztos az uj városi törvény értelmében kinevezte a Néptanács tagjait. A Néptanács tagjai a következők: Dr. Adler Adolf, dr. Balázs József, Drágus István, Fézer János, Jurcsek Béla, ifj. Matolcsi Sándor, Nagy Mihály, Pénzéi Mihály, Tóth Gusztáv, dr. Váradi János, dr. Vetzák Ede és Vénig Antal. Jegyzői kirendelés. Makray Mihály, Szatmármegye kormánybiztosa Szokolay János főhadnagyot a lázári-i körjegyzőségbe szolgálattételre kirendelte. Halálozás. Nagy kiterjedésű rokonságot borított mély gyászba Szeiler Józsefné szül. Szabados Máriának életének 45-ik boldog házasságának 22-ik évében rendkívül hosszú és súlyos szenvedés után történt elhunyta. A kiszenvedett nőre megráltás volt a halál. Temetése folyó hó 11-én délután ment végbe a róm. kath. egyház szertartása szerint nagy részvét mellett. Nyugodjék békében ! Értesítés. A Nagykároly és Vidéke Méhészkör intézőbizottsága f. hó 16-án, vasárnap délután 3 órakor Nagykárolyban az állami elemi iskolában ülést tart. Uj menetrend. Folyó hó 15-től kezdve Budapest felé az 1705. sz. vonat d. e. 8 óra 45 perckor indul és az 1706-os d. u. 4 óra 35 perckor érkezik mindennap. Érmihályfalva és Nagyvárad fele minden nap van csatlakozás. Műsoros estély tánccal egybekötve. A magántisztviselők és leeresk. alkalmazottak országos szövetségének nagykárolyi csoportja 1919. február hó 15-én, szombat este fél 8 órai kezdettel az egyesület alapja javára a „Magyar Király“ kávéház összes termeiben tánccal egybekötött zártkörű műsoros estélyt rendez a következő műsorral: 1. A harmadik gránátos. Előadja. Szabó E. Lajos. 2. Ünnepi beszéd. Tartja dr. Balázs József. 3. *** Orbán Etus. 4. Magánjelenet. Előadja Kovács Irma. 5. Énekszámok B. Nagy Gábortól, cigányzene ki6érettel. 6. Kupiék és táncok. Előadják Faludi Irén és Kun Dezső. Belépődíj: Személyenként 6 K. Családjegy 15 K. felülfizetéseket köszönettel fogad és hirlapilag nyugtáz a rendezőség. Meghivó kívánatra előmutatandó. Szatmári diákok a székely zászlóaljban. A szatmári diákság körében már napok előtt mozgalom indult meg, hogy a diákok csatlakozzanak az Erdély felszabadításéra induló székely zászlóaljhoz. Tegnapelőtt meg is jelentek a zászlóaljparancsnokságnál, amely azonnal érintkezésbe lépett a Debreczenben székelő hadosztályparancsnoksággal, hogy milyen választ adjon a jelentkezett diákoknak. Hétfőn este érkezett meg a parancsnokság válasza, amely szerint ai arra alkalmasok felvehetők a zászlóaljba. A válasz alapján f. hó 11-én tartották meg a sorozást, amelynek eredményeként 108 diákot találtak alkalmasnak. A nagykárolyi Szociáldemokrata Párt lakásbizottsága a felépítendő Munkásotthon javára február hó 9-én tánccal egybekötött műsoros estét rendezett a Royal kávéházban. Szerepeltek: dr. Kálmán Miklós, Mészár Béla, Gergely Juliska, Kun Dezső és Szegedi Manci. A több, mint kétezer tagból álló közönség előadás után egész hajnalig táncolt. A tiszta bevétel több, mint 5000 korona. A Munkás- otthon első alapja, aminek összehozásáért az elismerés elsősorban Lucay Jánosé, a lakásbizottság agilis elnökéé. Birtokváltozások. Huszti Sándor és Huszti Andrásné nagykárolyi lakosok megvették szüleik Huszti Zoltán és neje Petrán Erzsébet nagykárolyi lakosoknak a nagykárolyi 858. sz. betétben 443/1., 444/1. hrszám alatti ingatlanból illetőségét a fényképészeti műteremmel és felszereléssel 20000 koronáért. — Lukácsovics Mária nagykárolyi lakos mevette Rózner Emánuel és neje Strausz Reginának a nagykárolyi 2459. számú betétben foglalt A. f 1. sor, 2462-b. hrsz. házas belsőségét 58000 koronáért. — B. Nagy Sándorné örököseinek tulajdonát képező nagykárolyi 1125. szátnu betétben A/i. 1. 2., 4 sor. 2621—2622. hrsz. Petőfi-utca 24. számú házas belsőségét hagyatéki önkéntes árverés utján Grünspann Ignác és neje Neumann Etel nagykárolyi lakosok megvették 39650 koronáért. Hazárdjátékok betiltása. Tremba Márton rkapitány rendeletet adott ki a szerencsejátékosok ellen. A rendelet szerint, aki nyilvános vagy a közönségnek nyitva álló helyen szerencsejáték vállalatot tart vagy helységét szerencsejáték üzésére átengedi 2 hóig terjedhető elzárással és 600 K-ig terjedhető pénz- büntetéssel büntetendő. Az 1872. Vili. t. c. 91. §-a értelmében a két Ízben megbüntettek a vendéglős-, szálloda-, korcsma- vagy kávéháztulajdonosok iparuk folytatásából eltiltatnak. Árjegyzék köteles kifüggesztése. Az árvizsgáló-bizottság ármególlapitási határozatainak üzletekben, vendéglőkben stb. való kifüggesztését a rendőrkápitány elrendelte. Felhívta az üzletek, kereskedések, vendéglők stb. tulajdonesait, hogy az ármegállapitási kimutatásokat feltűnő helyen fügesszék ki, hogy a vevőközönség által szabadon megtekinthetők legyenek. Ezen kimutatásokban foglalt árak szigorú betartása úgy a termelő és eladó, mint a fogyasztó- tés vevőközönség saját érdeke, mert árdrágítás esetén nemcsak az eladó, hanem a vevő is a legszigorúbban felelősségre fog vonatni.
