Északkeleti Ujság, 1918 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1918-10-12 / 41. szám
2-ik 4i«aí, északkeleti újság. Nagykároly te ermellék 41-tk szám v Társadalmi életünket az teszi tönkre s közéletünkre az van olyan demoralizáló hatással, hogy előítéletek s téves nézetek tartják fogva a lelkeket s borítanak hályogot a szemekre. Ha a szem sokáig nem kap világosságot, megszokja a sötétséget annyira, hogy már a tárgyakat is látni véljük, persze legtöbbször tévesen s a valóságnak nem megfelelő állásban. Lassan-iassan természetessé válik ez az állapot. Pedig hogy mennyire nem az, kitűnik akkor, ha világosságot gyújtunk, vagy a hályogot eltávolítjuk. Ezek a füzetek is világosságot akarnak gyújtani, a hályogot akarják szemeinkről eltávolítani, hogy amit eddig nem láttunk, vagy az előítéletek — s téves nézetek miatt ferde beállításban láttunk, az voltaképen nem úgy van, amint mi láttuk és hittük. Különösen pedig a vallásosság és műveltség kérdéseiben láttunk eddig sok mindent helytelenül és ferde beállításban. Ez az oka anuak, hogy a két dolgot illetőleg oly sok helytelen, téves vagy egyenesen ellentétes vélemények keletkeztek. Sok emberisen a rosszra hajlandóság, a természet szavának elhallgattatása, a fölüietes- ség, félmiiveltség, a szemétujságok stb., azt a léha felfogást gyökereztették meg, hogy modern ember nem lehet vallásos, mert a kultúra már annyit haladt, hogy lehetetlenség még mindig a vallás gyermekcipőiben járkálni. Modern ember, aki a kultúrára esküszik és azt isteníti, nem lehet vallásos. — Ó jámbor nagyképűsködés 1 Micsoda óriási paradoxon a vallást elválasztani a kultúrától. Hiszen a kultúrának az a legelőkelőbb válfaja, mely az embert az Istenhez való viszonyában tökéletesíti és ez a vallás-erkölcsi kultúra. „Az igazi kultúra kritériuma nem lehet más, mint az a viszony, melyben valamely kulturtörekvés az örök emberi javakhoz áll, vagyis a visszony a vallás-erkölcsi kultúrához. Ez az a kettős vágány, amelyről a modern kultúrának nem volna szabad lesiklani.“ (Egyház és Kultúra. 10. 1.) És mit látunk? Az a kultúrától túlfűtött ember „kulturbestiává“ alacsonyodik le, sárban, piszokban fetreng s ott jól érzi magát, embertársai összetört boldogságán építi fel az ő kultúrpalotáit és a legnagyobb kulturtényezőt (a vallást) negligálva Bábel-tornyokat épit. — Ez lehet álkultúra, de igazi kultúra csak a lélek kultúrája lehet, mely a vallásra támaszkodó erkölcsi normákban gyökerezik. Valóban igaz, amit Pascal mond: „Ne higyjétek, hogy a hitetlenség oka a kultúra. Nem. A kevélység, a szivromlottság és a környezet — ez az a három főforrás, amelyből előbuggyan a vallás- talanság lélckölő vize“. (Modern vallásosság 34. lap.) A társadalmi kérdések mindegyike körül hasonló a zűrzavar. A demokráciát olyan elemek sajátították ki, amelyek a nép széles rétegeitől lélekben mértföldnyi távolságban vannak, akik három lépésről beszélnek vele. Világos, hogy ez nem demókrácia, hanem végső elemzésben judeokrácia. De igenis demokrácia az a szellem, amely a szegény viskóba épugy behatol, mint a palotába, mely a kunyhóban épenugy elviszi vigasztaló szavát, mint a kastélyba, mely a szegényt épenugy embertársnak tekinti, mint a gazdagot. És a szocializmus ? Nem lehet ezt 'demagógiával elintézni, mégkevésbbé izgatással, vagy sztrájkká); de lehet igazságossággal, békességgel és több emberszeretettel. Így a nő- kérdéirt is csak a vallásból fakadó erkölcsi elvek vezetése mellett lehet megoldani. Az a léha igazságtalan felfogás, mely az erkölcsösség tekintetében a nőre más mértéket alkalmaz, mint a férfire, amely csak a bukott nőt Ítéli el, de nem egyúttal a bukott férfit is, mely külön „úri morált“ akar s nem krisztusi morált, csak úgy változtatható meg, ha a társadalmi leikiismeretet felébresztjük és vallásos lelkiismeretté fejlesztjük. Így megoldódnak aztán azok a problémák is, amelyek most felszínen vannak s egészen bele idegzették magukat az emberek életébe s megoldódik egyik legfontosabb % legaktuálisabb kérdésünk, a zsidókérdés, »elyről a nyolcadik füzet tárgyal ügyesen, kimerítően és megdönthetetlen érvekkel, megdöbbentő számokkal. Az elmondottakról mind tárgyalnak a füzetkék a keretekhez mért bőséggel és alapossággal s mindig a legnagyobb tárgyilagossággal. A füzetek elolvasása után meggyőződünk arról, hogy vallásosság és műveltség nem ellentétes, vagy egymást kizáró fogalmak s hogy igazi vallásosság kultúrát teremt s igazi kultúra vallás nélkül el sem gondolható. A mai világban, mikor olyan sok az álkultúra s olyan kevés a vallásosság, következésképen az igazi kultúra, nem lehet eléggé ajánlani ezeket a füzeteket, mert hisz’ ezek megtanítanak bennünket arra, hogy hol keressük az igazi kultúrát, elvezetnek bennünket ennek forrásához, s egyúttal kielégítő feleletet adnak társadalmi életünk egyik-másik nehéz kérdésére. E füzetkék célja „nem térítés, hanem fölvilágositas, bátorítás, erősítés, de különösen öntudatrakeltés. Nemes önérzetet akarnak csöpöghetni pesszimista korunk jóakaratu, de kis- lelkü keresztény értelmiségébe: hadd vallja magát büszkén kereszténynek, látván, hogy a kereszténység mindenütt fényt és életet áraszt, ahova eljutnak befolyásának hajszálcsövei“. Hadd töltsék be hát nemes hivatásukat minél szélesebb körben, olvassák el minél többen, mi pedig, akik az első füzeteket nagy élvezettel áttanulmányoztuk, türelmetlenül várjul#a következőket. SzinbázAz elmúlt színházi hét két nagysikerű operett újdonságot és egy, a maga nemében, még sikerültebb bohózatot hozott. A Médi egészen csinos előadásban korült színre négy egymásutáni estén. Médi szerepét az uj naiva, Faludi Irén játszotta. Lehetetlen nem jó szemmel nézni ennek a bájos kis művésznőnek minden igyekezetét, amivel a sikert keresi, noha nem mindig találja meg a megfelelő hangot és modort. Pl. az első bálba készülő bakfis izgatottsága nála csak ideges kapkodásban látszott meg, melegebb, átérze- tobb izgalom helyett. A gróf kisasszonnyal szemben nem elég bárói méltóságú volt a fellépése bármint igyekezett is fölényes lenni. Kellemes hangocskája, ügyes, könnyed mozgása van. Sok jót várunk tőle. A mama, Beck Rózsi indokolatlanul állandóan mosolygott. Dorner most is nagyon jói alakított. Nagyon rokonszervesen, őszinte humorral eicviniti meg Tschöll papa alakját Neményt, de rossz néven vesszük tőle hogy ö maga is mulat a jó alakításon, lakács jó, de kissé kényelmes. Thurxó MargitTempc- ramentuma nem lankadt, különösen bele nőtt a szeszélyes kontesz szerepébe. Éneke néhol kissé merész. No de hiszen aki mer az nyer. Bera Rózsi jókvalitásu komika. Neményi Ernő igen nagyot és szép reményekre jogositnan haladt, mióta nem láttuk. Jók voltak a diákok mind. Szabó Dani bizarr, de jellegzetes alak volt Novotny szerepében. Nagyszerű mimikája van. Bátran és ügyesen használ komikai fogásokat szertelenkedés, túlzás nélkül. A XIV. Lajosban nagy sikere volt Jtney? j aek. Annyira élte a pincér szerepét, hogy alig i tudtunk annak a hatása alól szabadulni, hogy ! ez nem valóság csak játék. A második felvo- : násban nem fogta olyan biztosan a szerepet. : Dorner minden szerepében eredeti és otthonos, i Kevés olyan egyszerűen megjátszott és mégis élethű zsidót láttunk színpadon, mint Blau a kávés. Ez a Szabó Dani tudását és rutinját dicséri. A pacsirta előadásával kapcsolatban mindenekelőtt el kell ismernünk az igyekezetét, a művészi után való törekvést, mely a díszletek előállításában és a rendezés gondosságában nyilvánult. Maga «T darab kisebb a híresnél. Librettója vontatott, nehézkes és főleg valószínűtlen. Zenéje hajlékony és finoman szerelt muzsika, de alig stilszerü. A karmester a zenekarral minden igyekezettel azon volt, hogy összes szépségeit kihozza. Derekas munkát is végeztek. A siker tetőpontjára Dorner Jenő jutott, jól átgondolt szerephü játékával és az egész előadás alatt észrevehető figyelmes, odaadó lelkiismeretességével. Melegen gratulálunk neki. N. Szelényi Ilonka még mindég a régi. A temperamentumos népszínmű alakok kiváló megjátszója. Takács Antal ügyes volt, jó volt, de sokszor úgy tett, mintha nem figyelne a játékra. Jenei a báró alakjához igen sok motívumot kölcsönzött XIV. Lajosból. Nyugodtabb, közvetlenebb és előkelőbb alakot, képzeltünk, nem pedig hetyke falusi uracsot. Ügyesen és nagy igyekezettel táncol. Thurzó biztos érzékkel alakította a nagyvárosi énekesnőt. Ruganyos, könnyed tánca bravúros volt. Igen jó falusi alakok voltak: Szép Gyula, Szabó Dani, Ne- inényi Ernő és W. Perényi Meláni. Örömmel állapítjuk meg a múlt évek hiányosságával szemben a tisztességes kar jelenlétét. VISZKETEG. Rüh, sömör és mindennemű bőrbaj biztos és gyorshatású szere a Boróka kenőcs. Nem piszkit és teljesen szagtalan Kis tégely ára 4 K, nagy tégely 6 K. Családi adag 10 korona. Hozzávaló Boróka szappan 6 korona. Készíti: Gerő Sándor gyógyszerész Nagykörös. Nagykárolyban kapható : Hahn János, Kleiner Dezső, ifj. Nonn János és Reök Béla gyógyszertárában.
