Északkeleti Ujság, 1918 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1918-06-22 / 25. szám
X. évfolyam. Nagykároly, 1918. junius 22. 25-ik sz Északkeleti újság NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. — A iNAGYKÁROLYI KERESKEDŐ TÁRSULAT HIVATALOS KÖZLÖNYE, Elóüaeiési árak: Egész évre .. ...................... 12 keronaFé lévre ..........................................................6 „ Mtgyedévre ........................................... 3 „ T*RÍtóknak egész évre..................................10 Fé szorkesztő : DR. VETZÁK EDE. HSfBEUSSlK MIHDEH B20BSBÁT8N. Szerkesztőség és kiadóhivatal: NAGYKÁROLY, SZÉCHENYI-UTCZA 29. SZÁM. („KÖLCSEY-NYOMDA“ R.-T. NAGYKÁROLY.) Hirdetések ugyanott vétetnek fel. ■'—NyiJttér sera 1 K 20 fillér. Jubilál a zárda. A kultúra legszerényebb, legcsöndesebb munkásai, a Kedves Nővérek, kilépnek növendékeik bájos kis seregével az iskola szorgos termeiből a világot jelentő deszkákra, hogy szórakoztató, kedves szereplésükkel együvé vonzott közönség előtt méltó keretet adjanak annak a nagyjelentőségű ünnepies alkalomnak, amikor iskolájuk nagykárolyi működésének 25-ik évfordulóját ünnepeli. Ezelőtt 25 évvel építette fel a helybeli róm. kath. egyházközség a jelenlegi kényelmes zárdaépületet, mely ma is, de akkor meg különösen kiemelkedő jele volt az egyházközség áldozatkészségének és egy kedvesen megoldott, jóhatásu részlete a Széchenyi-utcának. A rácson belül zöldelő kis park fái között emelkedő egyszerű stilü, de célszerűen, masszivul megépített zárdaiskola épülete, az előtte emelkedő Krisztus szoborral az áhitatos, csöndes munka nemes hajlékát mutatja külsőleg is, amely előtt nem lehet elmenni anélkül, hogy észrevétlenül is enyhítő, tisztitó gondolatok ne támadjanak lelkűnkben. A nyitott ablakon át kicsengő gyerekének, vagy leckemondás tisztulíabb gondolatokat lop a szivünkbe, amikor az ideális, csöndes nevelői munkának eme hajléka előtt elmegyünk. 25 éve, hogy a róm. kath. egyház- község világi iskoláját beszüntetve, a páli szent Vincéről elnevezett rend kezébe adta az iskola vezetését.. Ezen idő óta a tisztelendő nővérek lankadatlan kitartással, komoly, becsületes igyekezettel végzik állandóan a reájuk bízott iskola vezetését és a tanításban, nevelésben olyan eredményt érnek el, amely a város elemi iskolái között első helyet biztosit nekik. Egész generáció került már ki a tisztelendő nővérek keze alól. A fiatalabb női nemzedék majdnem kivétel nélkül a tisztelendő nővérek nevelői hatását viseli magán. Az a lelki hatás ami a mi leányiskolánból kiárad, értékes tényezője a város szellemi életének. Figyelmes szemlélő észreveheti, hogy egész napon át mennyi felnőtt leány és asszony látogatója van e meghitt, csöndes helynek, akik mint régi tanítványok, vagy a jelenlegi növendékek hozzátartozói állandó érintkezést tartanak fent a Nővérekkel, kiknek társaságában nemeset, szépet, jót tanulnak. Kevesen veszik észre ezt a hangtalan szerény missziót, de még kevesebben tudják, hogy e csöndes működésnek olyan erkölcsi ereje van, mely kijut a zárdái falak közül és a cselédlányok köréből vasárnap délutánonként sokan bejárnak a Nővérekhez, akik közül kettő azzal a nemes paíronázs feladattal foglalkozik, hogy az analfabétákat irni-olvasni tanítja és mindnyár jukkái énekkel, kézimunkával foglalkozik. Értékes nevelői munkájuk mellett nagyfontos&águ közéleti tevékenységet fejtettek ki városunkban a tisztelendő nővérek és amikor itten működésűknek 25-ik évfordulóját: ünnepelik, velük ün*- nepel és velük örül az egész: város-, mert közhasznú tevékenységük értékes tényezője a város szellemi életének. Kedves érdekességet ad a jubileumnak az a körülmény, hogy egybeesik kiváló becsülésben álló főnöknőnk 50 éves jubileumával, amelyből 20 évet városunkban, mint főnöknő töltött el. Majdnem az egész 25 év az ő kormányr zása alatt folyt le s igy az a teljesítmény, amit a zárda felmutatott e 25 év alatt, jórészt az ő keresztényi türelmének, tisztaszivüségének, szellemi és hitéleti erényeinek következménye. Különös szeretettel és melegséggel köszöntjük ót a tisztelendő nővérek élén és további működéséhez az Isten segítségét és áldását kérjük. Nagy EL Fraaciska 50 éves jubileumára.* Olyannak tűnöm fel talán e pillanatban, mint csacska gyermek, aki nagy-nagy örömét nem tudja eltitkolni s előre elmondja mindenkinek, szive miért dobog oly erősen, miért kiván kitörni ajkán a szó, amikor talán még nem .volna szabad elárulni egyet-mást. De hát itt e feldiszitett terem falán látható, táblákra festett s üde zöld lombokkal körülvett számok úgyis jeleznek már valamit s ha a nagyérdemű közönség nem tudja is mit jelentenek e számok, ' a mi jó főnöknőnk élesen látó szeme bizony- nyára az első pillanatban meglátta, miről van szó s mi e számoknak, mind megannyi határköveknek jelentősége. A meghívókban nem jeteztük a diszgyülés programját s ezt szándékosan tettem, mert megtörténhetett volna, hogy kedves főnöknőnk egyenesen kikerülni akarván az ünnepeltetést, elutazott volna e napon a szomszédos Szatmárra, az anyaház egy csendes szobájába. De igy nem tudván a Programm e pontjáról semmit, szépen itthon maradt s igy most módunkban van őt ünnepelni. .............. ' - 7 v • It t látjuk először az 184.7-es számot. A nők ugyan nem szeretik, ha korukat emlegetjük. De itt kivétel a mi főnöknőnk, aki sohasem tagadott le korából egy évet is. Igen, 1847, jan. 18.-án született Pécsett s igy ez idén töltötte beélete 70-ikévét. Iskoláit Pécsett végezte s mint 20 éves leány, érett megfontolással és igaz hivatást érezve magában, a páli sz. Vincéről elnevezett szatmári irgalmas-nővérek szerzetébe lépett, 1867. noy.- 13-án s igy .a *lrta s a diszgyülésen juh. 23-án felolvassa Récsei Ede igazgató. múlt év novemberében 50 éve volt annak, hegy e jónevü szerzet falai közé került. A rend egyszerű, de tisztei ruháját 1868. szeptember 8-án öltötte magára 8 innen kezdve alázatos, engedelmes gyermeke volt rendjének s akárhol, akármi munkakört bíztak reá, azt mindig a legnagyobb lelkiismeretességgel, példás buzgósággal, utánzásra méltó kitartással töltötte be, szolgálva vele Istent s embertársait egyaránt. Beöltözése után egy évig Győrött működik az óvodában, majd két évig Kalocsán a kórházban, mint novicius. S itt ismét egy határkőhöz értünk. Rajta e számmal 1871. november 1. Ekkor tett szerzetesi fogadalmat. Elképzelem, mily boldog lehetett a fiatal M. Franciska nővér, mikor az egyszerű szerzetesi ruhához, a hófehéren ragyogó fátyolhoz, megkapta az övére erősített rózsafüzért. S ha eddig is mintaszerűen végezte kötelességeit, ha eddig is szívesen gyakorolta az alázatosság, engedelmesség és tisztaság ragyogó erényeit, ezeket most a fogadalom letevése után hatványozott mértékben tartotta meg s élt szerintük őt szerető fogadalmas nővértársai közt. Mint ilyen fogadalmas nővér Gyulafehérvárt 8, majd Miskoíczon 6 évig működött, mindenütt a felsőbbség teljes megelégedésével és jóleső elismerésével. Miskolczról egy évre ismét Szatmárra hívták, a katonaleányok nevelő intézetébe, ahol .azok nevelésében, oktatásában buzgólkodott, Szatmárról Jászberénybe helyezték. Egy évi itt működés után 1887-ben elöljárósága fontos munkakört bízott reá; megválasztották ujoncmesterré. Ez állásra a rend mindenkor csak kipróbált erőket alkalmaz, Mert ez állásban egész emberre van szükség s á fentjelzett s szerzetest oly szépen díszítő erények különösen az újoncokat képző, nevelő mesterben kell, hogy tündököljenek s a mi még ehhez járul, az a kellő tapintat, pedagógiai helyes érzék, a türelemnek a végsőkig való gyakorlása s mindezek mellé még egy ragyogó erénynek kell betetőzésül állnia s ez nem más mint az igazi szeretet. Az igazi szeretet, mely nem önző, mely mindenkit megbecsül, mindenkinek megbocsát, a jogtalan sérelmeket bántalmakat nyugodtan eltűri, az igazi szeretet, mely nem sért, mely nem duzzog, nem tesz kivételt, mely keblére ölel mindenkit, ki méltó arra, hogy az ily szeretettel rendelkező egyén szivének melegénél sütkérezzen. S ezek a hősi tulajdonságok mind megvoltak a fiatal, buzgó, leányokat a szerzetesi életre nevelő mesterben, Nagy M. Franciskában, ki mint ujoncmester 9 évig teljesített hasznos szolgálatot rendjének. 1897-ben az irgalmas nővérek nagykárolyi házának élére állította elöljárósága, hogy e ház’fönöknői teendőit végezze. S végzi is már 20 év óta, Istennek hála, most is fiatalos erővel, oigybuzgósággal, fiataloknál is megirigyelhető fenkölt szellemmel, páratlan idealizmussal s gyöngéd szaretettel. A nagykérolyi irgalmas nővérek főnöknőjének pedig nagyon nehéz a helyzete. Sok gondot okoz neki, különösen most a háború idején, az anyagiak előteremtése. De ő Istentől nyert csodálatos erővel leküzd minden nehézséget, minden megpróbáltatást s küzd hősilel- külettel, csakhogy reábizott szerzetes testvéreit minél elégedettebbeknek lássa, tudja s ha néha- néha elkomolyodik is, ha néha-néha magázza is a jó nővéreket, ha néha-néha nyomasztó gondok közepeit« eltöltött álmatlan éjszakák után egy kissé Iétükrőződik is arcáról egy kis kedvetlenség, jóságos tekintetű szemében akkor
