Északkeleti Ujság, 1918 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1918-11-09 / 45. szám
X. évfoJvam. Nagykároly, 191g. november 9. 45-» nzém. Északkeleti újság NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP - A NAGYKÁROLYI KERESKEDŐ TÁRSULAT HIVATALOS KÖZLÖNYE. filötiietési árak: Égész évre .. .. .. .. .. 12 koronafélévre ..................................................6 , Negyedévre .. .............................. 3 » Ta nítóknak egész évre .. .. .. .. 1U „ Fószerkesztő: DR. VETZÁK EDE. lEÜJBLÍSlK 8130113 SZOMBATOS. Szerkesztőség és kiadóhivatal: NAGYKÁROLY, SZECHENVI-ÜTCZA 20. SZÁM. („KÖLCSEY-NYOMOA“ K.-T. NAGYKÁROLY.)_______ ........ Hirdetések ugyanott vétetnek fel. -------Nvi rftér sora 1 K 20 fillér. A Nemzeti Tanács megszervezése Nagykárolyban. Nagykároly város polgársága idejében megérezte a cselekedetek idejének elkövet- kezését és már az elmúlt hét végén népgyülés Összehívását határozta el. A mozgalom megindítója a tettrekész ifjúság veit, melynek egyesei több ízben keresték fel dr. Adler Adolfot, mint a demokratikus átalakuláshoz legközelebb á!l<i 48-as függetlenségi párt cipőkét, hogy a felszinen levő nemzeti fontosságú kérdésekben váló tanácskozásra és állás- foglalásra népgyülést hívjon össze. A népgyülés vasárnapra volt tervezve, melynek megtartása a forradalmi vulkánikus erővel kitörő fővárosi események megtörténte után már fölöslegessé és tárgytalanná vált. Azonban a keletkezett uj helyzet uj kötelesség elé állította a város polgárságát. A fővárosi Nemzeti Tanács sürgönyt megkeresése értelmében a helyi Nemzeti Tanács megalkotása és csatlakozásunk bejelentése céljából kedden d. e. 10 órakor a városháza nagytermét zsutolásig megtöltő népgyülés jött össze. Polgármester megnyitván a népgyülést, bejelentette, hogy a helyi Nemzeti Tanács megalakulása fölött határozandó ezen nép- gyülést ő csak megnyitotta, a népgyülés joga azonban a gyűlés vezetésére elnököt kijelölni. A népgyülés egyhangú felkiáltással dr. Váradi János ügyvédet állította a népgyülés élére. Élénken hangoztatták dr. Falussy Árpád nevét is, aki azonban nyomban felállt és kijelentette, hogy ő félreáll és olyan egyénnek ad helyet, aki itt lakik és állandóan vezetheti az ügyeket. Minthogy Váradi János nem volt jelen, háromtagú küldöttség ment el érte, mellyel csakhamar megérkezvén, tovább vezette a gyűlést. Megköszönve a nép bizalmát, kijelentette, hogy mint eddig is, noha politikai szereplés nem vezette, ezután is a demokratikus elvek barátja és harcosa lesz s kötelességének tartja a népakarat érvényesítését. Kitörő éljenzés fogadta az elnök fogadalmi szavait. Jegyzőkul Csipkés Károly, dr. Somossy Miklós, Tarsinczky Kázmér és Preisz Miklós választattak meg. Ezután került sorra a Nemzeti Tanács tagjainák megválasztása. Az az összejövetel, melyet dr. Falussy Árpád váratlan érkezésének hírére hevenyében hoztak össze vasárnapra, hogy a népgyülést előkészítsék, egy névsort állított össze, melyet Váradi János elnök Somossy Miklós jegyzővel olvastatott fel. A névsorban szereplő egyének között nagyon sokan vannak, akik a közért önzetlen munkálkodást fejtettek ki és nem máról holnapra lettek demokraták, akik társadalmi állásukra való tekintet nélkül megérdemlik a polgárság bizalmát, de voltak benne többen olyanok is, akik ellen a néphangulat mereven megnyilvánult, akik a háborús konjunktúrák előterében állottak és magukat a közhangulat előtt ellenszenvessé tették. A legtöbb nevet azonban élénk helyesléssel fogadta a gyűlés, így átment az egész névsor. Az ellentmondók megnyugtatására Váradi János elnök kijelentette, hogy a névsort nem tartja lezártnak, mert még nem is értesült a választásról a polgárság minden rétege és érdekeJt- sége, igy jogában áll az egyes szervezeteknek pótlólag számarányuknak megfelelő tagot a Nemzeti Tanácsba beküldeni. Luczay János indítványozza, hogy jőlölő bizottságot alakítson a népgyülés a választás előkészitáoére. Az Elnök fölöslegesnek tartja, mert senki sem marad ki a Tanácsból, «ki a közért szolgálni akar és szolgálatát felajánlja. Dr. Adler Adolf emelkedett szólásra és elégtétellel mutat rá a mai fejleményekre, melyek igazolták a 48-as függetlenségi eszmék jogosságát, melyeket ő egész életén híven és becsületesen szolgált. Nem is régen még naivnak tartott o királyi udvar minden önállósági törekvést melyeknek jogosságát a mai forradalom fényesen igazolta. Dr. Falussy Árpád, mint aki a forradalom alatt a fővárosban tartózkodott és a Nemzeti Tanács szolgálatában az első szervezés munkálataiban tevékeny részt vett, röviden ismerteti az események kialakulását és a jelenlegi nagy nehézségeket, melyeknek legyőzése oly nagy feladat, aminek megfelelni csakis a legteljesebb rend és fegyelmezettség mellett lehetséges. Élénk színekkel ecseteli az idegen frontokról hazatérő katonák viszontagságos és életveszélyes küzdelmeit, melyeken az ellenséges érzésű népek között át kell esniök, mig a haza földjére visszaérkeznek. Kéri a népgyülést, hogy szeretettel és támogatással fogadja őket és a közrend megóvását mindenki tartsa hazafias kötelességének. A népgyülés az elhangzott beszédeket tetszéssel és helyesléssel fogadta ugyan, de közben állandó felkiáltások hangzottak el a Nemzeti Tanács megválasztásának módja ellen. Sarkadi Sándor szólalt fel e kérdésben, rámutatván arra az elkedvetlenítő hatásra, amit szülni fog, ha a most született népakaratnak már első lépéseinél mankót akarunk az alá adni. A népgyülésről elosztó polgároknak nem szabad azzal az érzéssel távozniok, hogy a népakaratot már a legelső alkalommal kiját- szották és a Tanács tagjait a mereven megnyilatkozott nem tetszés ellenére is beathagy- jik állásukban. Kéri vegyes-bizottság kiküldését a névsor revidiálására. Elnök azzal nyug- tatjá meg a népgyülést, hogy a névsor nincs lezárva és nem az a baj, ha a Nemzeti Tanácsban olyanok is vannak, akik talán nem odavalók, hanem az lenne a baj, ha kimaradna az, aki odavaló. Ennek elkerülésére van mód, mert még mindég lehet uj tagokat benevezni Luczay János felszólalásában felkéri a polgármestert, hogy a nagy teremben levő Ferenc József és Erzsébet királynő képet távol- littassa el és helyettük festesse meg gróf károlyi Mihály és Petőfi Sándor képét. A népgyülés Erzsébet királyné arcképét nem kívánja eltávolítani és egyelőre uj arcképek megfestetését is mellőzi. Ezután következett a csatlakozások bejelentése: Dr. Adler Adolf a függetlenségi é* 48-as párt csatlakozását jelentette be lelkes beszédben és rámutafott arra, hogy e párt és annak egyes tagjai, köztük maga is közel egy félszázad óta küzdenek a most győzelmet aratott eszmélt megvalósításáért, Papp Béla az ügyvédi kar, Schnébly Károly lelkes beszédben a Polgári Olvasókör csatlakozását jelentette be és indítványozta, hogy a közgyűlés Károlyi Mihály grófot, kit mint a Károlyi grófi családok tagját városunkhoz, mint az ősi, fészekben már némi kötelékek fűznek, valamint városunk fiát dr. Jászi Oszkárt a népgyülés üdvözölj*. Drágus István a Kossuth Asztaltársaság és at Ipartestület csatlakozását jelentette be. Forgáts Elemér csendőrszázados Szatmárvárrnegye Magyar Nemzet Csendőrsége csatlakozásét jelentette be azzal, hogy miután a csendőrség a hüségesklü már letette, felhivja a katonákat, hogy a hüségeskü letételére a kaszárnyában jelentkezzék. Schnébii János a posta- és távírda állomás alkalmazottai, Aczél Ferenc a vasúti tisztek és altisztek, Brichta Miksa a kereskedelmi társulat csatlakozását jelentette be. A gyűlés a Himnusz, és a Szózat eiének- lésével ért véget és a közönség a szabad és független Magyarország éltetésével oszlott széjjel. A Nemzeti Tanács első ülése. Még aznap d. u. 3 órakor kezdődőleg a megválasztott Nemzeti Tanács ülésre jött össze, hogy belső szervezetét megállapítsa és működését mielőbb megkezdhesse. A gyűlést dr. Váradi János elnök nyitotta meg alapos, egész tanulmányt felölelő szép beszéddel, melyben világos logikával csoportosítva a tényeket, helyes képet adott a jelenlegi helyzetről és a Nemzeti Tanács feladatairól. Szinte a Nemzeti Tanács legsürgősebb feladata a közélelmezés zavartalan lebonyolításánál segédkezett nyújtani a hatóságnak és mintegy garanciát képviselni a lakosság előtt. A hatalmas teendők végzésére szükséges szervezet megállapítása volt ezután a feladat. Egy helyettes elnököt kellett választani, aki az elnök akadályozása esetén a gyűléseket ftezesse és a hatósságokkal való érintkezésben jártas legyen. Egyhangúlag Papp Béla ügyvéd választatott meg. Az alelnöki állások úgy töltettek be, hegy egyik az iparosság részéről, másik a szocialisták részéről, harmadik jogi ügyekben járatos egyénnel töltenék be. Így lettek az alel- nökök: Marián Ferenc, Tóth Gusztáv és Adler Adolf dr. Egy alelnöki állás a katonák dele-
