Északkeleti Ujság, 1918 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1918-11-02 / 44. szám
2-ik 9i«a-:. Északkeleti újság Nagykároly és ermellék 44-ik szám tudással és gyakorlati érzékkel kell bir- nia. Az ilyen tisztviselő nem azért dolgozik, hogy elsején fölvegye a fizetését, vagy azzal, hogy hivatalt vállalt, jogcímet nyerjen a katonai felmentéshez. A város odaadó munkásságot, törhetetlen hűséget kivan tisztviselőitől és nem tételezi fel, hogy alkalmi vállalkozásnak tekintse valaki városi alkalmaztatását. Nagy erkölcsi felelősség hárul a képviselőtestület tagjaira e választásnál. A város kötendő jogügyleteinek helyessége, hasznos, vagy káros volta fog attól függni, hogy milyen embert bíznak nieg ezzel a hatáskörrel. A tiszti főügyész ad jogi véleményt az árvák minden jogügyében, milliókat kezel az árvák vagyonában. Megnyugvással, lelkiismeretesen csak olyan emberre lehet e kötelességek teljesítését bízni, akinek az eféle ügyekben kellő jártassága van, aki elméleti és gyakorlati jogismeretekben gazdag, tapasztalt és széleslátókörü ember. A tiszti főügyészi állás olyan, ahol nem kiegészítő hivatali munkát, hanem önálló, tanácsot sehonnansem váró ténykedést kell kifejténi. Kezdő, az iskola porát alig lerázott fiatal ember, aki ügy védi gyakorlatot még nem is folytatott, tekintetbe sem jühet ilyen komoly és felelősség teljes állás betöltésénél. Hogy lehessen százezrek, milliók kezelését kezdő, ügyvédi gyakorlattal nem rendelkező egyénre bizni nyugodt lelkiismerettel? Nagy időket élünk. Nem tudhatjuk, hogy mit hoz a jövő. Csak tapasztalt, kipróbált, arravaló egyént lehet a város ilyen fontos hivatalának vezetésére állítani. A béke újra szervezkedő életében nagyfontosságu lesz minden hivatal működése, nem lehet azt járatlan egyénekre bizni. Olyanok akik nemcsak ügyvédi gyakorlatot nem folytatnak, de még ügyvédjelölti gyakorló éveiket sem töltötték ügyvédi irodában, ügyvédhelyettesek egyáltalában nem vcltak, erejükön Itúl volnának alkalmazva mint városi | tiszti főügyészek. Ugyan hogyan tudhat járatlan ember nagyszabású szerződése- j két (legutóbb a 800000 koronás szerződés) megtimadhatatlanui, a városra nézve előnyösen megszerkeszteni, hogyan tudhat milliós jogügyleteket lebonyolítani? K sérletezésre, betanulásra itt alkalmat nem lehet adni, ahol a város polgárairól van szó. Személyi vonatkozásoktól távol akarunk álíani, egyesek mellett, vagy ellen nem akarunk szólni, csak elvi általánosságban tárjuk fel a helyzetet, mert egyrészt főszerkesztőnk is közte van a pályázóknak, de másrészt tudjuk is, hogy Nagykároly város képviselőtestülete meg fogja találni a helyes utat, meg fogja találni a helyes szempontokat, melyek szerint a választásában nem csalódhatik. A demokratikus világrend nézőpontjai szerint nem szabad tekintettel lenni sem családi, sem egyén véletlen körülményre, csakis az egyéni arravalóságra. Ha van méltányosság, becsülés és helyes közszellem, akkor csakis olyan embert tesz Nagykároly város a tiszti főügyészi székbe, aki eddigi tevékenységével a város érdekeinek mindenkori keresésével, agitálásával reászolgált és egyéni arra- valóságánál fogva pedig garanciát nyújt arra nézve, hogy vállalt állását hiven és jól be is tölti, (T.) Adakozzunk helybeli hadiávaház javára Halottak sápján. Borongós őszi ég alatt, világfelforgató, j túlfűtött utcai hangulattal ültük meg az idei j halottak napját. Meglátszott a temetők népte- ienaégén, hogy rendkívüli események tartják j lefogva a lelkeket. Meglátszott, hogy az élőket ja inaguk lüktető élete elvonja a halottak megdermedt birodalmától. Izgalmas időket élünk, amikor a percek napokat számítanak s az idő rohanása mellett nem érünk rá az elmúlás egyformaságának gondolatainál megpihenni. Azoknak azonban, akiknek mindenük, jele- i tiük és jövőjük fekszik a temetők hűvös ölére temetve, ma még meghittebb benső érzésekkel keresték fel a temetők csöndes magányát, ahol egyedül lehet a világ zajától elvonulva, kedveseinkre való emlékezésben megpihenni. űyászruhás anyák, akiknek térde itt roskad meg az egyik sírnál, inig lelke odaszáll a másikhoz, a kedvesebbhez, fájóbban szeretetthez, aki ott pihen valahol idegen földben nagyon sokad magával, özvegy, aki gyermekeit & nagymama sírjánál tanítja imádkozni az elesett édesapáért, ugy-e ezek nem vehetnek még gondolatban sem részt a mai fékevesztétt felfordulásban, mely már a hőst, a hazáért szenvedett katonái sem becsüli. Halottak napján, mikor milliók ártatlan, hősi önfeláldozásban kioltott életéért fáj a szivünk, kétszeresen fáj látni a fékevesztett utcai erkölcs tombolását, mely el szeretné törölni az odaadó szolgálattal szerzett rangfokozatot, a kötelességteljesités hősiességével szerzett kitüntetést. Akarhatunk jobb rendet, eltörölhetjük a háború lehetőségét, de szent halottaink figyelmeztessenek bennünket arra, hogy amiért ők vérüket ontották, a hazáért szolgálni, magunkat magasabb érdekeknek alávetni kötelességünk. ár a mogorva, öreg Tar Mihály. Ekkor egész hirtelen az oroszok balszárnyin sortüz dördült el. Szmodics János honvéd a fejéhez kapott, de keze félúton megállt, koponyájának egy darabja véresen kipattant s a teste eldőlt. Éktelen haragra gyulladtunk. Balról, az orosz fedezékből kettő karonfogva emelte ki Nagytakács szakaszvezetőt. Mellette, jobbról- balrói állva lőttek a többiek s közeledtek egyre. Nagytakács önkéntes egy pillanatig ámulva nézett előre, a szája furcsán és meghatóan elgörbült, de ez csak egy pillanatig tartott. Aztán vézényelt: — Tüzelj f 1 Igen jól tüzeltünk. Nem akaÜt egyetlen egy sem, aki féjrehajtva a fejét, vakon sütötte Volna fegyverét á mellvéd mögül. Mindenki gondosért' célozott és talált. Meg a szakácsból lett, félénk Vásáros Virgil is. Az aranylövész- bojtos Gyömörey Kálmán földesgazda odaszólt az önkéntesnek : * ‘ —^önkéntes ur lelüvöm a bátyja mellől ? két muszkák. • Az oroszok balszárnya ekkor már csak Kétszáz lépésnyire volt előttünk. Mögöttük a hátsó fedezékek tartalékemberei sürüsitette soraikat. Mint barna ár omlottak felénk. Az önkéntes nem szólt, Gyömörey lőtt, de rosszul talájt.Lehet, hogy mást talált rosszul. Nagytakács szakaszvezető a két orosz között, ösize- rogyott. A következő pillanatban a szakaszvezető teste előtt összeolvadt az oroszok sora. De egyszerre kitisztult. Legalább hetven magyar fegyver ereje söpört köztük végig. Előre, hátra, oldalt dőHek az oroszok* jajuk mint keserű vigasztalás verte fülünket, Akik itt balról élve maradtak, ijedten vágták magukat földre. De jobbról még lőttel^ — Előre! — kiáltotta Nagy takács önkéntese« mint a haragos tigris, kinyúlt hosszú testtel rohant előre Elhullt mellőle Vas Imre elnullt a másik oldalán Magyar Károly, de az erő nem gyengült s mikor a bajonettek acélja összecsendült, a bosszúálló magyar szemek hatalma nagyobb volt, mint az orosz közemberek numerusa. Lipics szakaszvezető hét oroszt leszúrt, csak a nyolcadik találta halálra. Márton Imre szuronya hangosan recsegve szaladt egy katonatisztnek Látszó orosz ember mellébe. Nem kiabáltak az emberek, csak öltek dühödten, gyönyörrel, gyermekeiket s önmagukat teljesen elfeledve Pintér Barnabásnak a pipáját verte ki a szájából az orosz; boszut állt érte. Chapó Viktor elkiáltotta magát: „Disznó, a lábamba szúrtál!“, de azért ment élőre s gyilkolt. Kiss káplár kardott kapott fel egy orosz tetem mellől s vagdalt mint égy megvadult mészáros. Mintha sérthetetlari vasból lettek volna mindnyájan, vagdostak előre feneketlen dühvei, ugrották" át a holtakat, a bajonettekról csöpögött a vér, nem vették észre a mély sebekből vérző elmaradtakat, ez maga volt az ősi magyar temperamentum, az első lelkesedés, a feltörő láng, az aradó Tisza, a magyar Alföld. Pogány Kizmér. Egy kávébarna szinü, szálkás szőrű németfaj him vizslakutya, kurtított farkkal, 8 hónapos, múlt hó 31-én elveszett. Megtaláló jutalomban részesei. Nonn Gyula. Színház. Mágnás Miska hétfői előadása egyike volt a szezon legkedélyesebb operett estéinek. Azzá tette azt Szelényi Ilonka és Jenei Ferenc kifogyhatatlan humora és jókedve. Marcsa szerepében a diriné valóságos iskolaTtipusát adja a tőről metszett, izig-vérig igazi népies alak megjátszásának. Mindamellett, hogy a legkisebb mozdulata is nevetséges és esetlen, sohasem groteszk. Jenéi bátQr, határozott játéka jó komikuii vénával párosultan meghozta a sikert. Takács férfias egyénisége és kellemes - hangja a Baracs szerepében rokonszenvesen hatott. Thurzó Margitnak régi, meleg sikereket jelent mindenkor a: Rolla szerepe, melyet bensőségesen játszik meg. Dorntr igen sikerült karikatúrát csinált Korláth grófból. Bartók Edit és Neményi Ernő egészítették Jó a sikerült családi együttest.
