Északkeleti Ujság, 1918 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1918-07-13 / 28. szám
2-ik oldal. 28-ik szára ' . ‘ " I északkeleti újság Nagykároly és ermellék Porfészek. károly legyen, nem teljesítette a miniszter. Az árvaszék elnöke jelenti, hoy a múlt hóban beérkezett 2488 tigydarabb, el nem intéztetett 188 darab. Egyes községi árvaszékeknél rendetlenséget tapasztalt, de a jegyzők nagy elfoglaltságára tekintettel, nem lépett fel teljes szigorral ellenük. A vármegyei főorvos jelentése szerint az egészségi állapot, eltekintve a nyári csecsemő- betegségektől, kielégítő. Kismajtényban kanyaró járvány lépett fel. Újabban pedig az egész vármegyében, főleg Nagykárolyban a spanyolinfluenza lett járványos. A pénzügyigazgató jelentése szerint úgy az állami adóban, mint a hadmentességi díjban jobb a befizetés, mint tavaly a hasonló időszakban. A kir. tanfelügyelő különösebb fontosságú eseményt nem jelent. Lupán Pál pácafalui fegyelmi alatt álló tanító utólag újabb tanukat jelenteti be. Kérdi a vármegyei főügyészt, hogy elfogadható-e ez az utólagos bejelentés? Főügyész véleménye szerint igen. Zólyom vármegye felirt a kormányhoz, hogy a tanfelügyelőségek állami távbeszélőt kapjanak. Kir. tan- felügyelő indítványára a közigazgatási bizottság is hasonló szellemű feliratot intéz. Államépitészeti hivatal jelentése szerint az utak javítása folyamatban van, a kavics beszerzése okoz nagyobb nehézségeket. Az állategészségügyi felügyelő jelentése szerint lépfene 11, veszettség 13, takonykor 3, sertésvész 10 községben lépett fel. Az óvintézkedések mindenütt megtétettek. Több tárgy nem lévén, a gyűlés véget ért. Jegyezzünk hadikölcsönt! ért támadásokat ott és olyan nyelven utasítsa, ahol és amilyen nyelven az történt, mert pl. a német lapokban ért támadások ellen hiába védekezünk magyar lapokban (még ha esetleg németül is) nem ér semmit, hiszen az a közönség, mely a támadást németül olvasta a védekezést bizonnyal nem fogja magyar lapokban olvasni, mert nem is tud magyarul, vagy mert nem veszi meg a magyar lapot. Szó van még arról, hogy egy könyvkiadóvállalatot kell létesíteni az egyes országokban, amely a magyar irodalom remekeit kitűnő fordításban sorozatosan kiadná. Ezek nagyjából azok az eszközök, melyeket a szerző jónak lát. Szerény nézetem szerint nem ártott volna, ha mint egyik megoldási eszközt, a nemzetiségi kérdés helyes rendezését is egy ilyen eszköznek vette volna fel s ajánlotta volna az „illetékes körök“ figyelmébe, mert legtöbb baj és támadás a nemzetiségi kérdés helytelen kezelése miatt ért bennünket. Persze ezek a dolgok nagyrészt csak a Németországhoz való viszonyainkat és teendőinket érintették, mert hisz’ elsősorban Németországra vagyunk legfőképen utalva, mint amellyel kulturális, gazdasági és politikai fejlő- désünkE szorosan összefügg s a jelek szerint különösen a jövőben fog összefüggni. Ahogy aztán eljártunk Németországban, úgy kell más országokkal szemben is eljárni. Láthatjuk mindezekből, hogy igen fontos dologról van szó ebbtn az igaz, megértő hazaszeretettel irt, őszinte hangú könyvben, melynek elolvasása azért is üdvös, hogy egyrészt fogalmainkat bővítsük, másrészt a már meglavőket a benne tárgyaltakkal kiegészítve esetleg kijavítva magunknak megtartsuk. Képviselőtestületi közgyűlésVárosunk képviselőtestülete vasárnap d. e. a városháza tanácstermében rendkívüli közgyűlést tartott. Polgármester bejelentette, hogy Tömpe Bertalan árvaszéki ülnök elhunyt és indítványára a képviselőtestület elhunyta fölött részvétét fejezte ki, emlékét jegyzőkönyvben örökítette meg és erről özvegyét értesítette. Következett az intézkedés az árvaszéki ülnöki állás betöltésére. Lukácsovics János képviselőtestületi tag indítványozza, hogy az Árvaszéki ülnök állása továbbra is csak helyettesítés utján töltessék be. Egyúttal azt az indítványt tette, hogy az árvaszéki ülnöki állás IX fizetési osztállyal szerveztessék és a 9 év letelte után lépjen elő a VIII. fizetési osztályba és legyen tanácsos. Ezzel szemben dr. Adler Adolf lehetetlennek tartotta, hogy egy jogvégzett egyén 2400 K évi fizetésből megélhessen, miért is azt indítványozta, hogy az árvaszéki ülnök a Vlll-ik fizetési osztályba soroztassék, tanácsosi címet kapjon és a polgármester egyéb ügyek előadásával is megbízhassa. Minthogy Lukácsovits János képviselőtestületi tag indítványát visszavonta, a képviselőtestület a pénzügyi bizottság és a tanács egybehangzó álláspontját tette magáévá. Polgármester javaslatára a közgyűlés a gyámpénztári kölcsönök után a kamatlábat hatra szállította le. A képviselőtestület Andó Fererenc, Serly Ignác, Orosz Károly és Tóth Sándor írnokoknak 400—400 K külön munkadijat az 1916. évre utólagosan újból megállapította és kifizetni rendelte. Az állami polgári leányiskola IV-ik osztályának párhuzamosítását a 'képviselőtestület elrendelte, a fűtési és takarítási költségeket a város terhére elvállalván. A tanács azon bejelentését, hogy az állami polgári leányiskolában a tandijakat évi 50 koronára felemelte, a képviselőtestület tudomásul vette. Az Első Nagykárolyi Mügőzmalom R.-T. azon ajánlata, hogy az iparvágányához forgalomba hozott áruk után szedhető kövezetvám évi átalánya fejében évi 300 koronát további tiz évre fizetni hajlandó, a képviselőtestület tudomásul vette és elfogadta. A közgyűlés Tóth György kézbesítő részére 160 K, Istók István dijnok részére 240 K családi pótlékot, a „Szatmári Honvéd“ cimü lapra 100 koronát szavazott meg. Kimondotta, hogy a közkórházi tisztviselőknek és a tűzoltó őröknek önköltségi áron tűzifát ad. Az ipartestületnek adandó segély megállapítása végett bekéri annak számadásait. Az izr. Nőegylet kérelmével kapcsolatban kimondotta a tanács, hogy ezentúl a színház használati diját soha sem engedi el. Czukor Márton hősi halált halt Miklós fia emlékére 5000 koronás gimnáziumi alapítványt tett, melyről az alapitó levél bemutattatott. Kisebb tárgyak elintézése után a közgyűlés véget ért. Adakozzunk a helybeli hadíárraház javára. Messze földön nevezik igy Nagykárolyt, Ha idegen jön körünkbe, csak végigsétál városunkban, csudálkozva kérdezi, hogy lehet ezt a nagy port tűrni ? Ideje, hogy mi is észrevegyük ezt és amennyire lehet segítsünk ez állapotokon. Ha a port teljesen megkötni egyszerre nem is tudjuk, keresnünk keli azokat a módokat, amelyekkel javíthatunk a helyzeten. Ne mondja nekem senki sem, hogy ez a por nem ártalmas! Az ilyen beszéd nevetségesen naiv és laikus. Régen elismert és bebizonyult tény, hogy a porban bacillusok milliárd- jai találnak meleg ágyra és poros levegőben bacillusokat lélegzik be a tüdő. — A városi higenia legelemilbb feltétele a por megkötése. Hány polgártársamnak okozott már boszusá- got, hogy előtte vagy mellette haladó szekér oly port vert fel, melyben pillanatokra eláll a lélegzete ? Hány ur és urhölgy bosszankodott hasonló helyzetben, mert szépen kikefélt ruháját vastagon belepte a por, szürkévé változott toilettje, frizuráját csak tegnap mosta meg és ma már kezdheti elölről a nagy mosakodást. És mindez miért ? Nem egyébbért, minthogy a petri vagy fényi atyafi ügetve szekere- zik városunkban! Arra vigyáz, hogy lovainak patáját a kőtöltés ki ne kezdje; óvatosan letér a puha porba, hogy gyönge testét a kövezeten ne rázza a szekér, de nem törődik azzal, hogy tönkre teszi a tüdőnket, bepiszkítja ruhánkat és elveszi kedvünket attól, hogy az utcára kimozduljunk. Jórészt ez okból nincs Nagykárolyban korzó, nincs séta! Hivatalnok uraink és hölgyeink szép számmal vannak ugyan, ők íróasztalok mellett naponta 6—8 órát töltenek görnyedve mégis tartózkodnak a szervezetüknek és egészségüknek annyira kívánatos sétától. Inkább otthon ülnek, minthogy port szívjanak. Meg kell tehát akadályoznunk, hogy akár helybeli, akár vidéki kocsizó és szekerező polgártársaink a gyalogjárók egészségének rovására gyors hajtással port verjenek fel. Más városban is megjelentek a „Lassan hajt*!“ felirásu táblácskák. Tessék elrendelni, hogy azon szekerek, kocsik, melyek a kövezetről letérnek, csak lépésben hajthatnak. Aki ezen rendelkezést megsérti és ez által port ver fel, bárkinek feljelentésére szigorúan megfenyítendő. Akinek nem tetszik a kövezett utón hajtani, annak tessék lépésben haladni, de a mi egészségünk rovására senki se kímélje lovainak patáit, szekereinek kerekét. A kocsizó inkább elviselhet egy kis rázást, mint mi gyalogjárók, a porfelverést. Reméljük, hogy ezen indítványunk polgártársaink helyeslésével találkozik. Nincs ok arra, hogy tovább szenvedjünk a portól, amikor könnyen segíthetünk a mostani tűrhetetlen állapotokon. Tudjuk, hogy ezzel nem lesz pormentessé városunk, de a porfelhők jórészétől megszabadulunk. (dr. ki.) L URIO N kapható: Letkovits Sámuel füszerkercskedőnél Nagykárolyban.
