Északkeleti Ujság, 1918 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1918-07-06 / 27. szám
2-ik oldal. 27-ik szám északkeleti újság Nagykároly és ermellék tekintélyét, mert a mi veszteségeinknél még súlyosabbak voltak az ellenség Veszteségei. A dicső cíáták után ezrévél szállították haza a sebesülteket, betegéket. A messze idegenbe kapott sebekkel jörtnek haza a fiaink, haza meggyógyulni és visszamenni á becsület mezejére, ahol még egyszer felveszik a letett fegyvert s kivívják a békét hozó nagy diadalt. Pihenni, meggyógyulni, erőt gyűjteni jönnek haza a hős fiuk. A háború negyedik esztendejében ők még mindig a régi, lankadatlan kitartással küzdenek értünk. Vajon mi megtesszük-e értük azt, amit a sebesült, beteg katonáért emberségből, becsületből, hazafiasságból meg kell tennünk? Hazajönnek, hogy uj erőt gyűjtve mehessenek vissza a küzdelmes harctérre. El kell őket látnunk minden szükségessel, amivel egészségüket, épségüket helyre állíthatják. A negyedik háborús és szűkös kenyeréből adjuk oda az utolsó falatokat, foszladozó ruháink közül kiválogatjuk a használhatóbbakat és azokat adjuk oda nekik. A helybeli Vöröskereszt kórház vezetősége újabb adakozásra szólítja fel a város és vidék nemesszivü közönségét, hogy az olasz frontról nagy tömegekben érkező sebesültek fehérneművel való ellátásához hozzájárulni kegyeskedjék. A négyévi haszuálatban elnyüttek a fehérnemüek, miket újakkal felcserélni a nagy anyaghiány miatt lehetetlen. A rongyolódott ruhák használhatatlan állapotban vannak s nap-nap után jönnek a sebesültek még rongyosabb ruhákban, miket foszlányokká, szennyes rongyokká tépett a harctéri szenvedés. Ezeket újakkal, illetve használható ruhákkal felcserélni a nagyközönség kötelessége. Akik mindnyájunk közös javáért szenvedtek, azokat ellátni mindnyájunk kötelessége. Nem lehet ezt a terhes feladatot egyszerűen áthárítani a Vöröskeresztre. Mert hiszen mi a Vöröskereszt-Egylet ? Épen a jótékonyságra törekvő polgárok egyesülése, mentették a rólunk való ismereteket, mert könnyebb volt nekik egy német könyvet kezükbe venni s annak alapján írni rólunk, mint előbb a magyarnyelv nehézségeivel megküzdeni és azután eredeti kutforrásokat tanulmányozni. Aztán, hogy rólunk mindent elferdítve tudnak, azt egy másik tényezőnek, a német nemzetiségi agitátoroknak is köszönhetjük. Ezek nem mások, mint a köztünk lakó németek (szászok, cipszerek), akiknek ittléte nem azt eredményezte, hogy bennünket közelebb hozzon a németekhez, hanem épen azt, hogy az évek folyásával mindinkább eltávolodjanak tőlünk. A németekben meg van az a törekvés, hogy bárhol éljenek fiai, azok sajátos nemzeti jellegüket, szokásukat és politikájukat egy uj nemzet keretein belül is megtartsák. Ez pedig olyan törekvés, mely az állam létérdekének megóvása szempontjából nem tűrhető meg. Államot alkotni az államban anakroiznmus és névleg Magyarországon lehetetlenség. Magyar- országon lakik körülbelül két millió német, akiket németországi rokonaik és a hozzájuk * fűződő testvéri kötelékek arra ösztönöznek, bogy köztünk élve is megőrizzék a maguk sajátos nemzeti szokásait, nyelvüket, sőt még politikájukat is, ami természetszerűleg örökös aurlódásnak okozója. Ezek a súrlódások aztán bizonyos ellenszenvét keltettek fel irántunk a köztünk élő németekben s ezt »z ellenszenvet legtöbbször írásaikban n a legélesebb formában kifejezésre juttatták, amely Írások Németmelynek anyagi ereje nem kifogyhatatlan, csak annyi, amennyit a benne egyesülők adnák. Ne utasítsuk el tehát a kérést áZzal, hogy „adjon a Vöröskereszt.“ A Vöröskereszt akkor adhat, ha neki is adnak. A jó emberék, az áldozatkész, megértő emberek alkotják a Vöröskereszt-Egylet kifogyhatatlan erejű táborát. Ha a háború negyedik esztendejének súlyát mindnyájan érezzük is, sokszorosan érzik azt az olasz front sebesültjei. Az irántuk való szánalmat, együttérzést azzal fejezzük ki és kitartásukat azzal fokozzuk, ha áldozatkész szívvel sietünk támogatásukra. Az 1918-19. tanéy megkezdésére vonatkozó értesítés. A nagykárolyi női kereskedelmi szaktan- folyam 1918. évi szeptember havában kezdi meg második évi működését. A szaktanfolyam célja az, hogy növendékeinek a legszükségesebb kereskedelmi alapvető ismereteket megadja és őket megfelelő gyakoroltatás mellett üzleti, különösen pedig irodai teendők végzésére képesítse. A tanfolyam tartama egy iskolai év. A tanulók felvétele. A tanfolyamra fölvehetők azok, akik a polgári vagy felső leányiskola, avagy a gimnázium negyedik osztályát sikerrel végezték. Fölvételi vizsgálat. Az iskolázottságukat bizonyítvánnyal igazolni nem tudó, de tizenhatodik életévöket betöltött nők fölvételi vizsgálat alapján vehetők föl. E vizsgálatért 20 korona dij fizetendő. A fölvételi vizsgálat tárgyai és anyaga: a magyar nyelv ismerete mondat- és alaktani alapon, biztosság a helyesírásban és megfelelő fogalmazóképesség: a német nyelvben olvasás, irás, könnyebb német szöveg megértése; a Számtanban biztosság a négy alapműveletben egész és törtszámokkal és jártasság a hármasszabály alkalmazásában, a földrajzban Európa ismerete, különös tekintettel Magyarországra, továbbá Amerika és Ázsia földrajza általános vonásokban, Afrika és Ausztrália átnézetben. Fizetendő dijak. Beiratási dij 20 korona. ©rszágban jelenvén meg, okozói leitek a rólunk alkotott helytelen fogalmaknak. Pedig ezeknek az itt lakó németeknek nincs is olyan rossz dolguk, amint az a háború alatt kitűnt. Ha ugyanis a józan ész mérlegére tesszük mindazt a követelést, amit ők évtizedeken át velünk szemben támusztottak, ha figyeljük magatartásukat és páhgermán törekvéseiket, akkor azt látjuk, hogy az a politika, melyet a mindenkori kormány és sajtó velük szemben alkalmazott, nemcsak, hogy nem tulszigoru és elnyomó, hanem a legvégső határokig elnéző és jóakaró volt. Mert ha mi arra törekszünk, hogy a magyar államnak minden egyes polgára bírja a magyar nyelvet, de emellett respektáljuk a nemzetiségek és köztük különösen a hazai németek nyelvét és kultúráját, akkor annyi engedményt tettünk, annyi kedvezményt nyújtottunk, melynél többet adni a magyarság sup- renrációjának szempontjából lehetetlen. És a magyarországi németség ezt nem tudja-, vagy nem akarja megérteni, hanem tovább is azon van, hogy itteni helyzetének hazug beállításával éket verjen közénk és a németek közé, kkiknek pedig épen úgy szükségük van a mi jóbarátságunkra, mint nekünk az övékére. (Folyt, köv.) Évi tandíj 200 korona, mely fél évi 100 koronás részletekben előre fizetendő. Az ifógépék használatáért 5 K dij fizetendő. A növendékek számaegy osztályban csak 40 lehe*. Tanítási idő. A tanítás hetenként 20 órában, azaz minden hétköznap d. u, 2—5 óráig folyik. Csak a gépiráS gyakorlása történik heti 2 órában délelőtt. Tanárok. A tanítást gimnáziumi és polgári iskolai szaktanárok teljesitik. Női felügyelet. A növendékek állandóan női felügyelet alatt állanak. Előjegyzések. Julius hó 1-étől kezdve Pucser Károly felügyelő-bizottsági elnöknél előjegyzések elfogadtatnak. Ekkor befizetendő 20 korona beiratási dij, mely összeg visszalépés esetén nem téríttetik vissza. Beíratások. Az 1918—19. évre a beiratások szept. hó 2-án és 3-án délután 5—6-ig lesznek. Ekkor fizetendő bo az első tandijrész- let. Azok, akik nem jegyeztették elő magukat, csak az esetben számíthatnak felvételre, ha a létszám az előjegyzésekből nem kerülne ki. Bárminő felvilágosítással szívesen szolgálunk. Vidéki tanulóknak megbízható családokhoz való elhelyezését készséggel közvetíti az igazgatóság. Nagykároly, 1918. junius hó. Darabánt András, igazgató. HÍREK. Meghívás. Nagykároly rt. város képviselőtestületi tagjait f. évi julius hó 7-én d. e. 10 órakor tartandó rendes közgyűlésre tisztelettel meghívom. Nagykároly, 1918 julius 2. Debreceni István, polgármester. Tárgysorozat: 1. Tömpe Bertalan irvaszéki ülnök elhalálozásának bejelentése. 2. Intézkedés az árvaszéki ülnöki állás betöltése, esetleg ezzel kapcsolatosan a szervezeti szabályrendelet 92—102 §-ainak módosítása iránt. 3. Polgálmester javaslata a gyámpénztári kölcsönök után a kamatláb leszállítása s a gyámpénztári szabály- rendelet 13 §-ának módosítása iránt. 4. Scbnébli Károly fellebezése folytán az 1916. évi költség- vetésre vonatkozólag hozott 86709—1917 B. M. sz. határozat bemutatása s ennek kapcsán az iktató-kiadókat fejenként megillető 400 korona külön munkadij megállapitása. 5. Schnébli Károly felebbezése folytán az 1917. évi költségvetés jóváhagyására vonatkozólag hozott 245—1918 ojkv. sz. törv. hat. bizottsági határozat bemutatása. 6. Az állami polgári leányiskola IV-ik osztályának párhuzamosítására javaslat fűtés és takarítás költségeknek vállalása mellett. 7. Jelentés arról, hogy az állami, polgári leányiskolában szedett tandijakat a városi tanács 50 koronára felemelte. 8. Áz 1917. évi .gyámpénztári számadás bemutatása. 9. Az első nagykárolyi mügőzmalom rt. Ajánlata iparvágányokon forgalmazott áruk után szedhető kövezetvám évi általányában fizetésére vonatkozólag. 10. Tóth György kézbesítő családi pótléka ügyében hozott 5629—918. bjkv. sz. th. bizottsági határozat bemutatása. 11. „Szatmári Honvéd“ cimü hetilap kérelme előfizetési túlfizetés iránt. 12. Istók István dijnok családi pótlék iránti kérelme. 13. A városi kórházi tisztviselők kérelme évi fászükségletük biztosi tása iránt. 14. Tűzoltó megfigyelő őrök tűzifa iránti kérelme. 15. A nagykárolyi ipartestüiet kérelme anyagi támogatás és tűzifa iránt. 16. A rendőrök és tűzoltók kérelme színház, mozi és cirkuszi előadásokra megállaoitott díjazásuk felemelése iránt- 17. Az izr. p.őegylet kérelme szinházhasználati dij elengedése iránt. 18. Lefkovits Gizella Petőfi-utca 21. sz. telkéhez csatolt utcaterület kártalanitási árának megállapítása. 19. Tódor Mária illetőségi ügye. 20. Folyó évi március, április és május havi.pénz- tárvizsgálatok eredménye. 21. Cukor Márton nagykárolyi főgimnáziumi ösztöndíj alapítványára vonatkozó oklevél bemutatása, 22. özv.
