Északkeleti Ujság, 1917 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1917-04-07 / 14. szám

4-ik oldal. ÉSZAKKELETIUJSAG NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK. 14-ik szám. Szemeskáyé : vétel (1916) 826 kg., (1917) 400 kg. "r Cigöria: vétel (1916) 241 kg., (1917) 1816 kg. Denaturált sesz: vétél 1933 I. Petroleum : vétel 33 hordó. Gyertva: vétel (1916) 100 kg., (1917) 1090 kg.- Vaj: vétel (1917) 321 kg. • Csokodé: vétel 2134 kg. Bors: vétel 279 kg. Szegfűszeg: 64 kg. Köménymag; 46 kg. ' Paprika: 112 kg. Mák: 322 kg. Tea : 136 kg. Hollandi rajt: 1000 kg. Adóügy: A város háztartását rendkívül kedvezőtlenül befolyásolta, hogy a hadbavonult birtokosok alig fizettek adót. Erélyesebb be­hajtást pedig a fennálló szabályok nem enged­nek meg 1. Állami egyenes adó: 1915. évi hátrá- lék 197,688 K, 1916. évi előírás 258,824 K, összesen: 456,512 K. 1916. évi befizetés 246.925 K, hátralék az év végén 209,557 K. 2. Országos betegápolási pótadó : 1915. évi liátrálék ■ 10,406 K, 1916. előírás 11,068 K, összesen 21,474 K. Befizetés j 1,815 K, liátrálék 9659 K. 3. Vármegyei pótadó: 1915. évi hátrálék 5928 K, 1916. évi előírás 10,934 K, összesen: 16,962 K. Befizetés 9141 K, tartozás 7821 K. 4. Vármegyei útadó: 1915. évi hátrálék 31,300 K, 1916. évi előírás 24,158 K, összesen : 55,458 K. Befizetés 27,750 K, hátrálék 27,708 K. 5. Községi pótadó: 1915. évi hátrálék 194,334 K, előírás 273,315 K, összesen : 467,649 K. Befizetés 251,042 K, hátrálék 216,607 K. 6. Tűzoltó adó: 1915. évi liátrálék 8752 K, előírás 4184 K. összesen:' 12,936 K. Befi­zetés 4353 K, hátrálék 8583 K. 7. Közmunkaadó: 1915. évi hátrálék 17,732 K, 1916. évi előírás 13,890 K, összesen : 31,622 K. Befizetés 13,878 K, hátralék 17,744 K. 8. Ebadó: 1915. évi hátrálék 3912 K, 1 16. évi előírás 2560 K, összesen: 6472 K. Befizetés 2530 K, hátrálék 3942 K. 9. Városi ingatlan forgalmi pótilleték: l915. évi hátrálék 14,266 K, 1916. évi előírás 9222 K, összesen : 23,488 K. Befizetés 8822 K, hátrálálék 14.660 K. A polgárőrség korhatárát 65 évig kellett kiterjeszteni a ren.dőrség rendkívül leapadt lét­száma és a folytonos újabb sorozás miatt. állt meg a kocsi. A még mindig jóízűen alvó embert levették nagy óvatosan és a közellevő campanile alá ültették, maguk pedig a szemben levő vendéglő ablakából lesték, milyen lesz az ébredése. Bizony már világosodni kezdett, mikor a szegény ördög felébredt. Mindjárt érezte, hogy nincs rendben egészen a dolog, itt valami mulasztás történhetett a részéről, mert aligha el nem ■ zenderedett egy kevés időre. Na de sebaj — gondolta magában — pótoljuk a mulasztást, amennyire még lehetséges s azzal nagy buzgón elfujta azt az órát, amelynek a megelőzőjét még Bélán kiáltotta ki. A szokat­lan zajra valahonnan előkerült egy rendőr, aki nem a legbarátságosabban figyelmeztette, hogy nem szégyenli magát, korán reggel ilyen zajt csapni, ha részeg menjen haza és aludja ki magát, különben igy meg úgy lesz. A bakter nagy szemeket meresztett erre a rendreutasításra s váltig erősitgette, hogy ő hivatalos kötelességében jár el. Mig ez a köl­csönös magyarázgatás tartott, azalatt teljesen megvirradt. Ekkor aztán lassankint megértette, hogy ő most nem Bélán van, hanem valami idegen városban, még pedig alighanem Kés­márkon. Homályosan kezdett visszaemlékezni az éj eseményeire: a barátságos fiatalemberre, a jó meleg ivóra, a finom pálinkára; s amikor ezekre visszagondolt, úgy érezte, hogy vele alighanem valami nagy csúfság esett meg. Erre aztán szégyenében úgy elfutott — a közelében leselkedő gonoszkodók nagy derültségére — hogy meg sem állott Béláig. De ott sem volt soká maradása, mert vége volt a hivatalos tekintélynek. Mindenki megmosolyogta, kinevette,, erre aztán úgy el- busulta magát, hogy kiment Amerikába. A. S. Hadisegélyben a katonai szolgálatra bevo­nultak családtagjai részére az 1916. évber kifizettek 635,685 K-át. A háború kezdete óta 1.173,100 K-át. Az 1916. év végén segélyezet családok száma 1327. Születési eset 273, halálozás 422, házas­ságkötés 67. A tankötelesek ' iskoláztatása meglehetős nehezen ment, mert a családfő távolléte folytán az anyák nem fektettek kellő súlyt az iskoláz­tatásra. A kellő rendszabályokkal mégis mini­mumra lehetett csökkenteni ezeknek számát jóllehet ez a szám má is jóval 200-on fölül var még pedig azért, mert a kiáramajori iskolát a tanító hadbavonulása miatt be kellett zárni. Uj építkezés egyetlen egy sem volt. Állatösszeirás csak a ló és szarvasmarha­állománynál mutatott csökkenést, a sertések számánál ellenben emelkedést. (1914-ben volt 1400drb, 1915-ben nem volt összeírás, 1916-ban volt 1855 drb ) bi Megmüveletlen terület alig maradt a há­ború előttinek mögötte. Hatósági beavatkozás­sal 56 esetben 320 holdon kellett szántást és vetést eszközölni. Aratásra a város munkás- osztagokat kért, de nem sok eredménnyel, mert a kivezényelt legénység kétharmad része mező­gazdasági munkához nem értőkből állott. Fogoly oroszokat is alkalmazott a város, mintegy húszat; az általuk teljesített munka- hapok száma 7546. Kikerült belőlük szakács, suszter, iskolához hajdú, ács, favágó, járda- sepregető, a legtöbbje pedig városi mezei munkát végzett és utat javított Csomaköz és Fény-felé. A teljesített munka pénzbeli értéke 7546 napszám á 2 K. 15,092 K. A tényleges kiadás 14.092 K volt s igy 1000 K tiszta haszonnal járt a város részére a foglyok alkalmazása. Tűzifa-ellátás a következő volt: a város vett 418 vaggonnál, kiadta az egészet és pedig 350 vaggonnal a váltós közönségének, 45 vag- gon középületek fűtésére szólt és 23 vaggonnal közintézetek (posta, pénzügy stb.) kaptak. Kőszén érkezett 17 5 waggon, elfogyott az összes. Villanyvilágítás, ha megszorítással is, de állandóan volt. A városi köglpárházban 1915. év végén ápolás alatt állott 82 beteg, 1916. év folyamán felvétetett 1127 béteg, az összes ápoltak száma volt 1209. Ezek közül gyógyultan távozott 656, javultan 261, gyógyulatlan 141, meghalt 63. Maradt az 1917. évre 88 beteg. Az ágyak száma 60. A hólyagos himlő járványszeriileg tört ki, úgy hogy az összes óvodákat és iskolákat szeptember 12-től október közepéig zárva kel­eti tartani. A rendőrség eseményi és tevékenységi Kimutatását a következőkben ismertetjük : A háború a rendőrhatóságra nap-nap nelleft nagyobb és nagyobb terheket ró, amikor i rendőrség létszáma 2 altiszt és 5 rendőr. Sok munkát ad a rendőrségnek a különféle élelmiszerekkel űzött visszaélések meggátlása. Dktóber havában jött a kormányrendelet, amely eltiltotta, hogy termést egyik megyéből a má­nkba kivigyenek s minthogy a Szilágyságban nult évben silány volt a termés, a csempészet illandó volt. Ennek meggátlására állandó őr- izemről kellett gondoskodni. A rendőrhatóság gy lefoglalt több mint 2 és fél vaggon ten­gerit, sok búzát s egyéb terményeket. Lefog­ad továbbá a vasúton hamis igazolvány alapján szállított két vaggon tengerit, amelyet a Hadi- ermény-nek adott ijt. Ezenkívül a postán napról-napra szállítani ikart áruk elkobzása képezi a rendőrség egyik eladatát, nehogy a városi lakosság készlet léikül maradjon. A rendőrség fontos teendői közé tartozott i városi közellátásra szorult lakosság létszá- nának pontos megállapítása. Ezen a téren is sok rendetlenséget tapasztalt a rendőrség. Az isszeirást vagy önjíént erre vállalkozott egyé- íek teljesítették, vagy pedig maga a lakosság lejelentő lapon eszközölte. A próbavizsgálatok tzzal a meglepő eredménnyel jártak, hogy endszerint 30—40%-kal több családtagot elentettek be, hogy az egyes hatósági árukból íagyobb adaghoz jussanak. A foganatosított lüntetés eredményé, hogy a lakosság bejelen- ését helyesbítette. L A maximális árak túllépésével felmerült • kihágási esetek száma megszaporodott, ugy- i hogy a befolyt pénzbüntetés 3000 K-val maga- i sabb, mint 1915-ben. A visszaeső árusokat 1 súlyos pénzbüntetésre és elzárásra ítélték el. A lopások száma igen nagy mértékben - emelkedett. Ételnemüeket loptak főleg és másod­sorban ruházati és egyéb életszükségleti cik- ; keket (fa, szén.) i Szomorú dolog, hogy a fiatalkorúak által • elkövetett lopások hallatlan módon elszaporodtak. • Az atya távollétében a megélhetés nehéz gondja , az anya vállaira. nehezedik, akinek a legtöbb i esetben 5—6 apró,..gyermeke van. A hadi se- i gélyből nem tud megélni, kénytelen megélhe­tési alapot keresni „s gyermekét, hogy az ott­honmaradottakat elláthassa, lopásra ingerli, mert ő otthonmaradt gyermekeit felügyelet nélkül nem hagyhatja. Ha az anya családját hagyja a nagyobb fiatalkorúra s ő megy tiltott utón szükségleti cikkeit megkeresni, akkor is gyermekeinek rossz példával jár elől. Soha oly sok gyermekkorú nem volt még a rendőr­hatóság előtt, mint 1916. évben s nem ritKa, amikor egy-egy ügyben 8—10 fialalkoru is szerepel, akik közösen szövetkeznek büncselek­j mények elkövetésére.“ A rendőrség 14 ilyen fiatalkorút küldött át Szatmárra a kir Törvény­székhez, mint a fiatalkorúak bíróságához. A I törvényszék ez évben hét fiatalkorút bocsátott feltételes szabadságra, akiket egy kivételével a jelentés szerint meg lehet menteni. Mint érdekes esetet említi fel a kapitányi jelentés, hogy sikerült egy cigánygyereket környezetéből kivenni s kovácsmesterségre adni. (Vájjon be- végzi-e?) 1916. december 15-ike óta sok munkát ad a rendőrségnek az utazási igazolványok j kiállítása is. Fontos teendő még a cselédügy intézése is. Úgy a házi, mint a gazdasági cselédek 1 szolgálati idejük lejárta előtt helyeiket tönrege- ! seri hagyják ott, mert nem képesek a fizetésük­ből a szükséges ruhaneműt sem beszerezni, j Sok a panasz a konvención cselédeknél a ter- menyek -kimérése miatt, mert a meghatározott j mennyiségből nem tudnak kijönni. A rendőrkapitányi hivatal ügykörét két aikapitány látja el a beosztott segédszemély­zettel. A végrehajtó rendőrség létszáma két altiszt és 5 rendőr A detektív, egy altiszt és 15 rendőr katonai szolgálatot teljesít. Ilyen kevés erő állván a rendőrségi ügyek elintézésére, méltányos dr. Falussy Alajos al- kapitánynak beszámolója végéhez fűzött kérése, hogy a városi Tanács a betöltetlen rendőrbiz­tosi állást töltesse be és a beteglétszámban | levő detektívet a további katonai szolgálat alól felmentesse. (Br.) il Polgári Olvasókör majálisairól. Jövő év április elején ötven esztendeje lesz, hogy városunkban a Polgári Olvasókört megalakították. Lelkes polgárok vetették fel a tömörülés gondolatát és nemes buzgalommal fogtak a terv kiviteléhez. Barátságos megértésre talált eszméjük, mert mindenegyes polgár szük­ségét érezte oly körnek, ahol társas összejöve­teleket rendezhetnek, ahová elhozhatják család­jukat, ahol szellemi táplálékot is kapnak s ahol a napi munka után pipaszó mellett, no meg egy-egy pohár bor mellett csendesen elbeszélgetnek. 1868 február elején először jöttek össze, hogy a kivitel módozatait megbeszéljék, mert még sem házuk, sem pénzük nem volt erre a célra, de annál nagyobb volt a lelke­sedésük, amely két hónap múlva reális alakot öltött. Nem csoda, hisz oly derék polgárok álltak a mozgalom élén, mint Moson György, Serly György, Kalós Pál, Bekényi Rudolf ügyvédek, Baborszky Antal épitész, Sőtér István gyógyszerész, Fok Ignác orvos, Jékel Antal kántor és fivére Jékel István tanító, Schuszteritsch Ignác ügyvéd, később polgár- mester, majd országgyűlési képviselő, Zaják Ferenc főjegyző. A kibontott zászló alatf a polgárság legjava agitált a cél elérése érdeké-

Next

/
Oldalképek
Tartalom