Északkeleti Ujság, 1917 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1917-12-29 / 52. szám
VíX. évfolyam. Nagykőről ■, !*M7* december 29. 52-ik szám. Északkeleti újság NAGYKÁROLY 'ÉS ÉRMELLÉK ' POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. — A NAGYKÁROLY! KERESKEDŐ TÁRSULAT HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési árak : Egész évre Felévre ..................... Negyedévre ................................ Tan ítóknak égi sz evre . 8 koronaFőszerkesztő: DR. VETZÁK EOF. SsECJliHí'IíS wr*i)T,'f g-g-m.*T0’T Szerkesztőség és kiadóhivatal : •i\ íyí aroly. sz;échenyi-utcza 20. szám. („KÖLCSEY-NYOMDA“ R.-T. NAGYKÁROLY.) Hirdetések ugyanott vétetnek fel. .... Nviltíér so ra 60 fillér. Szervezzünk hatósági cipőüzemei. E lap legutóbbi sz; mában egy városi cipőtalpaló műhely felállításáról szóló aktuális cikket olvastam Margitay ur tollából. Sorai megragadták figyelmemet s azon elhatározásra bírlak, hogy gyenge tehetségemhez képest én is hozzászóljak a fölvett témához, hátha sikerül az ügyet egy lépéssel előbbre vinni s a közhasznú gondolatnak testet adni, illetve megvalósításához hozzájárulni. Nagy örömem lelnék benne, ha Nagykároly városának nemes tanácsa meghallaná szavamat a távolból is. Ottlétemkor jóleső figyelemre méltatták önzetlen indítványaimat, a távolság ne csökkentse ezen rokonszenvet és érdeklődést, hiszen főleg a szegények, az árvák sorsán akarok segíteni, akiknek elárvult ügyéért hej, de szívesen dolgoznék tovább is T A városi cipőtalpaló, cipója vitó, esetleg uj cipőket készítő műhely felállításának szükségességét nem kell bizonyítanunk. Elvégezte ezt Margitay ur s érzi mindenki ammt a meleg szobából a fagyos utcára lép. Jelen cikkemben ismertetni akarom az ilyen városi cipőüzem — nevezzük röviden igy — szervezetét, működését, beleértve az anyag- bevásárlástől kezdve berendezésig, a munkaerő beosztását, a kész munka órát s az üzem reális hasznát. Pozitív, reális számadatokat hozok fel az egész cipőüzem ügymenetének megvilágositására és pedig Trencsén sz. kir. város „Hatósági Cipőüzem“-e alapján. A trencséni Hatósági Cipőüzem 1917. március 8-án alakult meg. A megalakulás a legegyszerűbb s a leggyorsabb formában történt. Előtte két nappal Forbáth Béla bankigazgató és Sir József tábornok megbeszélte a Cipőüzem ügyét és két nappal később két muszka suszterrel munkába is fogtak. Egy pár kg. bőrt vásároltak, továbbá1 beszerezték a legszükségesebb szerszámokat s az „üzem“ megindult. A bérelt helyiségért havi 20 koronát fizettek. Mindezt hatósági pénzzel intézték el, hogy a haszon a hatóságé maradjon, amely azt az utolsó fillérig jótékonycélra szánta; ők maguknak csak az utánjárást és a felügyeletet tartották fenn. Március 8-án reggel 8 órakor fogott munkához a két orosz cipőmester. Sem cégtábla nem hirdette a legújabb humánus szervezkedést, sem dobszóval nem hirdették ki s mégis 9 órára annyi ember állott a „műhely“ előtt egy-egy pár rossz cipőt szorongatva a kezeben, nogy az utcán a közlekedés megakadt. Másnap már négy muszka dolgozott s két nap múlva két újabb mesterrel erősítették meg létszámukat s a szaporodás úgy a munkát, mint a suszterek számai illetőleg tovább tartott, úgy hogy ma J8 orosz, 3 civil és a varosban levő 10 suszter állandó gordját képezi Trencsén város lakosságának cipővel való ellátása. Nem is járunk rongyos, lyukas cipővel, mint — sok helyen! De tartsunk időrendet! A fent emiiteit első napokban minden szegény, ember két pár cipővel járt, egyet a lábán vitt s a másikat kezében a legrövidebb utat választva a műhely felé. Másnap megcserélte a cipőket, úgy hogy harmadnapra 16 koronáért nagyszerűen megtalpalt, megsarkalt és megír Idozott kéi pár cipője volt. A megjárt utat folytatta az asszony, majd a gyerekek, úgy hogy a család Sőpessége szerint 8—10 nap múlva a egy tagja sem panaszkodott nátháról, amelyet máskor ja szellős cipő okozott. A szives olvasó lelőtt falán hihetetlennek látszik, hogy 'itt minden szegény embernek egyszerre két pár cipője van, sőt családja mindenegyes tagjának? A dolog nagyon egyszerű. Nincs az a rossz cipő — legalább' olyat még nem hoztak — amelyet meg nem referáltak volna és van-e ház, ! amelynek padlásán a régi jó időkből [nem volna 2—3 pár ócska cipő? 8 korona egy férficipő talpalása sarokkal együtt, a foltozás pedig ingyenes, akármennyi szelelőlyuk is legyen a megviselt lábbelin. A jobbmódu házak padlásáról egész nemze'ségék ruházkodtak fel ily módon. A szükséges bőrt a kereskedelmi miniszter utján kapják a Bőrközponttól. Mály min. tanácsos ennek a közvetlen intézője, aki oly szives nemcsak a trencséni, hanem bármely más városban levő ilyen humánus intézménnyel szemben, hogy a megrendelt bőr két-három nap múlva már rendeltetési helyén van. Kg.-ját 8—12 horonáért kapják a megrendelt mennyiségben. Munkaidő reggel 7 órától este 6-ig, ebédidőre 1 és fél őrát leszámítva. Ä muszka mesterek naponkint 50 fillért kapnak teljes ellátással és dohánnyal. A műhelyben a faiak mentén vannak az ágyaik, ez a hálószobarészlet, a középen egy hosszú asztal, ez az ebédlő s az ablakoknál a nappali rész, a műhely. Vigan folyik a munka: énekelnek, fütyülnek, kiki tehetsége szerint. Fél óráig is elnéztem ügyes munkájukat. A három bent lakó civil egy pár cipőért 3 koronát kap és dohányt, a kintlakó mesterek 3 K 30 fülért. Minthogy pedig .napjában 3—4 párt megtalpalnak, úgy hogy a legkényesebb igényeknek is megfejnek, napi keresetük 10—14 korona. Arra ugyanis tekintettel vannak, hogy ezek a civil mesterek a jobb munkát kapják, vagyis amelyiken foltozni való nincs. Új cipőt csak hivatalnokoknak csinálnak és csak annyit amennyi idejük futja a javításokon ki.viil, mert az üzem kimondott célja elsősorban talpalás es foltozás. Uj cipő mérték után boxbó , vagy se\ róból 60 koronától 75 koronáig nagyság szerint. Megemlítésre méltó, hogy a rend példás s a munka kifogástalan. Egy fegyvernélküli szolgálatra berendelt mester, egy honvéd áil az összes munkások felett, aki szintén dolgozik. Mennyit csináitak eddig? Eddig 10.440 pár Cipőt talpaltak, sarkaltak és megjavítottak a következő árak mellett: férfitalp sarokkal . . . 8 — K férfitalp sarok nélkül . . 6-50 K férfi sarok..................... 2 — K n ői és fiút Ip sarokkal 7 — K női és fiuíalp sarok nélkül 6 — K női és fiú sarok . . . 1 ‘20 K leunylalp sarokkal . . . 5 50 K leányíalp sarok nélküt 5 — K leánysarok ..................... L— K g ycrmektaip sarok nélkül 3-50 K gyermeksarok .... 1 — K. Olcsón adja az üzem és n légis mintegy 16,000 korona tiszta vagyona van már. Ezenkívül iskolás gyermekek részére 500 pár cipőt ingyen javítottak (2100 K értékben), a beekői árváknak 35 pár uj cipőt csináltak szintén ingyén (700 K értékben) a berendezést, a gépeket, a szerszámokat mind kifizették mintegy 1500 K értékben Érdekes a tiszta vagyon emelkedése. A márciusi és áprilisi haszonból kifizették a berendezés költségeit, május végén már 3663 K 02 f volt a tiszta haszon, júniusban 5937 K 44 f, júliusban 7726 K 71 f, augusztusban 9573 K 04 f, szeptemberben 12,638 K 16 f, október végén 13,300 K 12, november végén 15,983 K 66 f és most december végén 19,000 koronára számítanak, mert a hidegebb napok beáltávai a márciusi vándorlás megismétlődött. Az egész üzemet Friedmann Lipót vezeti nagy buzgósággal és teljesen ingyen, aki úgy rendezte el az ügymenetet, hogy hetenként 2 napon van cipőfelvétel és pedig csütörtökön és pénteken 9—12-ig. Ä többi idő szükséges a napló, a pénztár vezetésére s a kész, megjavított cipők kiadására. Mindegyik beho-
