Északkeleti Ujság, 1917 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1917-09-15 / 37. szám
37-ik szám 3-ik oldal. ÉSZAKKELETIUJSAG NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK. lalja az embereket és szomorú levertség nem vesz erőt a lelkeken. Vannak sokkal kisebb városok, hol a háború nem fog tudni oly mély és fájdalmas sebet hagyni a társadalom testén, hol nem tud a fejlődés és haladásnak az útjába állani, mint itt. Azért, mert az energikus, célirányos vezetés, a tetterő nem engedte álomba merülni a város ' társadalmát, azért, mert az a gárda a modern haladás jelszavával ajakán vette fel a küzdelmet hazánk régi átka: a maradiság ellen 1 Ne a vezetőség kényelme legyen a fel- sőbbség szempontja, hanem a kor intő szava keltsen hangulatot az k lelkében, kik arra vannak hivatva, hogy egy város fejlődését előbbre vigyék, hogy kiemeljék ebből a régi maradiságból, amely megkörnyékezi a mi vidéki városunkat! A város fejlődéséből, rendezettségéből következtethetünk a társadalmi élet fellendülésére is! Van a mi hazánknak sok, nagyon sok virágzó, kultur váróra, mely rövid pár évvel ezelőtt a kicsiny faluk sorában állott s egy pár lendületes esztendő oly magasra emelte, hogy Nagykárolynak évtizedekre van szüksége, hogy oda eljussék. Boldogok azok a haladó, fejlődő városok, melyek már a háború előtt alapot teremtettek a megvalósulás.eszméjének s melyek most, csak pillanatra megpihennek, hogy e dúló, romboló háború után virágos kedvvel újra hozzáfogjanak a teremtéshez. Félő, hogy Nagykároly nem tartozik a fejlődő városok közé s jelen állapotában nem fogja tudni megáilani helyét a gazdasági, társadalmi fejlődés nagy hajszájában ! A társadalmikasztok rendszere sehol sincsen talán úgy kifejlődve, mint városunkban. Az egymástól való elzárkózottság pedig maga után vonja az egymás iránti elhidegülést és bizalmatlanságot. Innen van az, hogy félőle, sutto- gók az emoerek, hibákat, nagy tévedéseket elhallgatnak, viszont kis, semmit mondó pletykák felzavarják az egész város társadalmát. HÍREK. Rendőrkapitány Ur! Mi, sokan, messze földről ide került idegenek, kik állandó lakhelyükül választottuk Nagykároly városát, bánatos lélekkel tapasztaltuk, hogy a hatóság a mi ellátásunk bizto- -sitása körül bizony nem fejtett ki olyan gondosságot, amit uj jövevényekkel, megtelepülni akaró magyar polgárokkal szemben kifejtenie kellett volna. Nem okoljuk a hatóságot, mert eljárását a “nincs“-csel mentette. így jártunk búzával, liszttel, mindennel! Mi, betelepült magyarok azonban felette élesszemüek vagyunk s amit tapasztaltunk, az már tekintetességed hatáskörébe tartozik. Azt tapasztaltuk ugyanis, hogy városunk még jelenleg is dúsan megvan áldva Galicia menekültjeivel, kik városunkban oly jól találják magukat, a honvágy annyira nem környékezi őket, hogy amint a saját szemeinkkel tapasztalt ábrák bizonyítják, a letelepülés merész gondolatát forgatják fejükben. Ennek mi, a magunk részéről nem mondanánk ellent, ha hatósági és kormányrendeletek a letelepülést e jövevények számára meg nem tiltanák. A legnagyobb baj azonban ott van, hogy ezek a menekültek, a lakosság ellátására vonatkozó városi rendeleteket magukra nézve kötelezőnek el nem ismerik és ahhoz nem alkalmazkodnak. Felkérjük tekintetességedet a város ellátatlan polgárai nevében, hogy ezen bevándorlók és uj hazát keresők lakásán szíveskedjenek egy alapos rendőri razziát tartani. Kiváló sikerről biztosítjuk előre is tekintetességedet, mert ezek a menekültek nem riadtak vissza attól, hogy a piac áruit hallatlanul magas árakon maguknak megkaparitsák és a közforgalom elől eldugják. A búzakészletek nagy mennyiségét fogja feltalálni tekintetességed, mit uj honfitársaink a rendeletek kijátszásával, horribilis árakon maguknak biztosítottak. Szerény tudomásunk szerint ezen menekültek laKhelyei az ellenséges megszállástól már megszabadultak, sőt rendeletet és szabadságot kaptak a visszatérésre. A lelkűket is bizonyára nagyon bántja a honvágy, mert itt idegen földön, idegen népek között, keserű kenyéren nagyon szomorú a helyzetük, kérjük tekintetességedet, szerezze meg nekik azt az örömöt, hogy honi földjüket mihamarább megláthassák. Több uj lakó. Személyi hírek. Jékey Sándor vármegyénk kitűnő főispánja a vasárnapot és hétfőt Szat- rn.ár városában töltötte, hol a közigazgatási bizottság ülésén elnökölt. A főispán Szatmárről Budapestre utazott s csak e hét végén tért vissza városunkba. — Özv. Gróf Károlyi Istvánná szül. Csekonits Margit grófnő párheti itthontartózkodás után Budapestre utazott. — Boromisza Tibor szatmári megyés püspök Karlsbadból, hol hosszabb ideig gyógvkurán( volt, tegnap este kitűnő egészségben székhelyére hazaérkezett. Meghívás. Nagykároly r. t. város képviselőtestülete által 1917. szeptember hó 16-án délelőtt 10 órakor a városháza tanácstermében tartandó rendkiviili közgyűlés tárgysorozata: 1. M kir. belügyminiszter ur 94000—1917. B. M. sz. rendelete a városi; közigazgatási alkalmazottak részére újabb beszerzési előleg engedélyezése tárgyában. A városi hatóság kezelése alatt álló pénzkészletek gyümölcsöző kezelése tárgyában határozat hozatal. 3. A gyámpénztári pénzkészletek gyümölcsöző kezelése tárgyában határozat hozatal. 4. Szatmár- vármegye törvényhatósági bizottságának 96/917. bjkv. sz. véghatározata az 1915. évi rendőrségi államsegély cimén kiutalt 6000 K elszámolására vonatkozó 116—915. kgy. sz. véghatározat jóváhagyására vonatkozólag. 5. Szatmárvár- megye törvényhatósági bizottságának 55—917. bjkv. sz. véghatározata az 1916. évi rendőrségi államsegély cimén kiutalt 18.000 K elszámolására vonatkozó 38—916. kgy. sz. véghatározat jóváhagyására vonatkozólag. 6. Ura község 71 birtokosának ajánlata az urai 37. sz. tjkvbe foglalt földbirtok megvételére vonatkozólag. 7. 1917. augusztus 28-án tartott pénztárvizsgálat eredményének bejelentése. Nagykároly, 1917. szeptember 11-én. Debreczeni, polgármester. Dr. Roóz Elemér kitüntetése. A hivatalos lap közli, hogy a király dr. Roóz Elemér nagykárolyi városi orvost, aki a miskolci 10. honvédgyalogezred pótzászlóaljánál mint orvosfőnök ezredes rangban teljesít szolgálatot, a háború alatt teljesített kitűnő szolgálatainak elismeréséül a koronás arany érdemkeresztet adományozta. Gyász. Soha nem pótolható veszteség érte városunk közkedvelt, mindenkitől szeretett tagját Opholcer Gyula pénzügyi tanácsos. Egyetlen kis unokája, egy kedves, aranyos baba agAhártyalob és vakbél gyuladás következtében Budapesten elhunyt. A szegény összetört lelkű édesanya s a bánatos nagyszülők, hazahozatták a kis tetemet és az egész város őszinte, mély részvéte mellett helyezték Őrök nyugalomra. Az Ur Isten nyújtson a szülőknek vigasztalást e nagy és pótolhatatlan veszteségért. • A piarista-rend ünnepe. A napokban ünnepli a kegyestanitórend fennállásának háromszázadik évfordulóját. A rend alapitója Calazanti szent József volt, kinek érdemeiről nemrégen nagy elismeréssel nyilatkozott a Szentatya Casseta bíboros előtt. A piaristarend rohamosan terjedett s már alapítója halálakor 1668-ban 80 rendháza volt. Jelenleg kilenc tartományra oszlik : olasz, osztrák, cseh, magyar lengyel, spanyol, argentínai, chilei és középamerikai. Összesen 120 rendháza van (ezek közül 24 Magyarországra esik) 2100 szerzetessel. Iskoláiban 35 000 ifjút nevel és tanít. • » Házasság. Dudra Ferencz a „Petőfi- nyomda“ érdemes művezetője a múlt szombaton tartotta esküvőjét Beke Erzsikével. Az esketési szertartást Kíirthy Károly városunk h. református lelkésze, e kitűnő iró és remek szónok végezte, ki gyönyörű beszéd kíséretében az Isten- minden áldását kérte a fiatal párra. Adja Isten, hogy szerencse és boldogság kisérje a fiatal párt egy hosszú, munkás életen át. A vármegyei állandó választmány f. hó 26rán d. u. fél 4 órai kezdettel a 27-én tartandó közgyűlés főbb pontjainak megvitatása céljából az aiispáni kisteremben ülést tart. Eladások beszüntetése. A Vörös Kereszt-Egylet nagykárolyi fiókjának elnöksége készleteiből a jövőben semminemű eladást nem eszközöl, — felkéri tehát a venni szándékozókat, hogy felesleges munka elkerülése céljából eladásra irányuló kérelmeket mellőzni szíveskedjenek.. Polgárőrség az árdrágítók ellen. Mint ahogy zavaros időkben a rablók ellen szokásos védekezni, olyan védekezésre hívja fel most a Közélelmezési Hivatal a törvényhatóságokat, városokat a háborús nyomor kihaszná- nálói: az árdrágítók ellen. Azt ajánlja a törvény- hatóságoknak, városoknak, próbáljanak a polgárőrség mintájára olyan társadalmi szervezetet létesíteni, mety az árdrágítók visszaéléseinek kiderítésében és leleplezéseiben némileg pótolná az ellenőrző hatósági személyekben mutatkozó hiányt és általában támogatná a rendőrséget a lakosság fosztogatói, ellen való védekező és megtorló munkában. — Illetékes köreinknek szives figyelmében ajánljuk a Közélelmezési Hivatal felhívását. Ismét korlátozzák a zárórát. Fővárosi tudósítónk jelenti, hogy a kormány szeptember hó I7-én az egész országban életbe lépteti a 11 órás zárórát és pedig úgy a vendéglőkre és kávéházakra, mint a színházakra nézve. • 1 V Uj tölgyfa boroshordó 300 literen aluli nagyságban bármily mennyiségben kapható: HERSKOVITS HERMAN és FIA fakereskedésében. Kérelem. Olvasóinkhoz és Nagykároly város nemeslelkü adakozóihoz fordulunk ! Kövér István, volt államrendőrségi detektív elmezavarában önként vetett véget életének, hátrahagyván családját a legnagyobb nyomorban. Özvegye és 4 kis leánya a levonásokkal havonta ösz- szesen 9 korona nyugdíjban részesülnek, ami bizony egy ebédre is kevés. A kíméletlen téli hidegnek élelem *és fűtőanyag nélkül néznek elébe. Lapunk gyűjtést indit e sokat szenvedett család némi felsegélyezése céljából s hisszük, hogy ez eredménnyel fog járni. Reméljük, hogy Nagykároly város megértő közönsége lefogja törölni a könnyet az ártatlan, kis szenvedők arcáról. Adományokat lapunk kiadó- hivatalába kérünk és minden adományt lapunkban nyugtázunk. Megszűnik a nyári időszámítás. Az államvasntak hivatalos lapjának jelentése szerint szeptember 17-ére virradó reggel három órakor véget fog érni a nyári7' időszámítás. Reggel három órakor minden vonalon, minden állomáson visszaigazitják az órákat egy órával 2-re. A vonatok menetrendje változatlanul marad. A középeurópai időszámítás az említett időben az egész országban újra életbelép. A nélkülözhető tartalékos tisztek ösz- szeirása. A honvédelmi miniszter leiratban fordult a hatósághoz s abban közli, hogy a háború alatt tisztekben nagy fogyaték állott be. A háború további győzelmes folytatása érdekében kénytelen a városi és megyei hatóságokhoz fordulni, hogy bocsássák a hadvezetöség rendelkezésére azokat az arcvonalbeli szolgálatra 'alkalmas és 1876. év után született tiszteket és
