Északkeleti Ujság, 1917 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1917-05-12 / 19. szám
2-ik oldal. 19-ik szám. ÉSZAKKELETI ÚJSÁG NAGYKÁROLY ÉS ÉRMEL.LÉK Az aláíró felek a cimletbeosztásra irányuló esetleges kívánságukat a jegyzés alkalmával az „Aláírási nyilatkozatának erre a célra megjelölt helyén kifejezhetik. Ily kívánság hiányában a jegyzett összegeket a legnagyobb címletekben fogják kiszolgáltatni. A kölcsön felmondása. A m. kir. pénzügyminisztérium a kibocsátandó 6%-os járadékkölcsönre vonatkozólag fenntartja magának azt a jogot, hogy előre közzéteendő három havi előzetes felmondás mellett, ezt a kölcsönt egészben vagy részben, névértékben visszafizethesse, azonban az esetleges felmondás 1922. augusztus 1 -ét megelőző időre nem történhetik. Betétek felhasználása. A betéti üzlettel foglalkozó intézeteknél s más ily cégeknél 1914. augusztus hó 1. előtt betéti könyvre elhelyezett, egyébként e moratórium feloldó- rendeletben foglalt korlátozások alá eső betétek a kibocsátásra kerülő kölcsönre történő befizetések céljaira — önérthetöleg a kikötött felmondási idő épségbentartása mellett — teljes összegükben igénybevehetők. Ezen általános szabály aló kivételt csak a román betörés által sújtott erdélyi megyékben működő pénzintézeteknél elhelyezett betétek képeznek; ezek a betétek a jegyzés céljaira egyáltalában nem vehetők igénybe. Azok, a kik a befizetésekre pénzintézeti betétjüket kívánják igénybe venni, annál az intézetne!, vagy cégnél, illetve annak az intézetnek vagy cégnek közvetítésével tartoznak jegyezd, amelynél a betét el van helyezve. Különleges kedvezmény a hatodik hadi- kölcsönnél. A most kibocsátásra kerülő 6%-os járadékkötvények felhasználhatók lesznek az 1916. évi XXIX. te. I apján kivetendő hadi nyereségadó fizetésére. Kölcsönnyújtás kedvezményes kamatláb melleit kibocsátandó kötvényekre Jfölcsön- jegyzés célj ira. A kibocsátandó kötvényekre az Osztrák- Magyar Bank és a M. kir. hadikölcsünpénztár a kötvényeknek kézizálogul lekötése (lombar- dirozása) mellett a névérték 75%-áig, a mindenkori hivatalos váltóleszámitolási kamatlábon, tehát jelenleg 5%-os kamat mellett, nyújtanak kölcsönt. Ezek a kedvezmények 1917. évi december 31-ig maradnak érvényben. A hatodik hadikölcsönn’él egyébként is mindazok a kedvezmények biztosítva vannak, amelyek az ötödik hadikölcsönnél az aláírókat megillették. A nevezett két intézet ugyancsak a mindenkori hivatalos váltóleszámitolási kamatlábon nyújt náluk zálogul elfogadható értékpapírokra kölcsönt, ha a felveendő összeg igazoltan a jelen felhívás alapján aláirt összegek befizetésére szolgál. A meghosszabbított ily kölcsönök a mérsékelt kamatláb kedvezményeken 1917. évi december. 31-ig szintén részesülnek. A fenti befizetési határidők alatt folyósi- sitott és igazoltan a jegyzett összegre történő befizetés céljaira szolgáló kölcsönök után a fél kívánságára a mindenkori hivatalos váltóleszámitolási kamatláb helyett 1917. évi december 31-ig évi 5%-os állandó kamatláb biz- tosittatik. Ezenfelül az Osztrák-Magyar Bank és a M. kir. hadikölcsönpénztár a fent körülirt módozatok mellett azoknak, akik igazolják, hogy a jelen aláírási felhívásban foglalt befizetési határidők alatt az aláírásra bocsátott hadikölcsön jegyzése céljából más hitelintézetnél (bank, takarékpénztár, hitelszövetkezet stb ) vagy bankcégnél vettek fel kölcsönt, a kölcsön ama részének visszafizetésére, amely az ily arányú kérelem előterjesztésekor még igazoltan fennáll, évi 5%-os állandó kamatlábon fognak uj kölcsönt nyújtani s ennek a kölesemnek meghosszabbításánál is évi 5%-os állandó kamatlábot fognak alkalmazni; ez a kedvezmény is 1917. évi december 31-ig marad érvényben. A kormány gondoskodni fog arról, hogy az Osztrák-Magyar Bank és a M. kir. hadikölcsön pénztár ált^l a jelen pont értelmében 1917. évi december 31-ig nyújtott kedvezmények ezen idő eltelte után 1922. évi junius 30-ig terjedő hatállyal a jegybank vagy valamely más a kormány által kijelölendő intézet által nyujtassanajc 'A hatodik hadikölcsön előnyös feltételei, pénzpiac kedvező helyzete, a háborút a végső döntés érlelő győzelmeink és annak világos felismerése, hogy a létünkért folytatott nagy küzdelem diadalmas befejezésére szükséges kölcsön jegyzésében való minél nagyobb részvétellel magánérdekeink mellett a közérdeket is hathatósan szólíthatjuk; biztosítékai annak, hogy a hatodik hadikölcsön jegyzésének eredményében előreláthatólag még impozánsabban fog megnyilvánulni az ország lelkes önbizalma és nagy teherbírásáról ismételten fényes bizonyságot tevő közgazdasági ereje, mint az előző hadikölcsönöknél. Takarékoskodjunk a rézgáliccal. Az idén a rézgálic nemcsak nagyon drága, de a jelenleg rendelkezésünkre álló rézgálic- mennyiség nem fedpzi a rendes szükségletet sem, ezért a folyó évben a szőlő permetezést a legnagyobb takarékossággal kell végrehajtanunk. Az tehát elsősorban a legfontosabb kérdés, hog" lehet-e szőlőt kevesebb rézgáliccal is a pefonosporátó! hnegóvni ? Lehet, még pedig a következő szempontok figyelembevételével; Szőlőinkből távolitsunk el mindent, ami nem odavaló : száraz lombot, gályát, fel verődő gyomot, hogy ne fogja fel a permetőző levet. Korai aggatással. (kötözéssel.) A szétdölt, lelógó hajtásoknál a nyirkos talaj közelsége elősegíti a fertőzés bekövetkezését. A bepermetezendő lombfelület csökkentésével. Ezt elérhetjük: 1. Ha a rendesnél 2—3 levéllel rövidebbre csonkázunk. 2. Ha a felesleges hajtásokat állandóan eltávolítjuk. 3. Ha nyár folyamán az ugarhajtások alsó és felső részéről egy-egy levelet eltávolítunk. 4. Ha a fürtöket viselő hajtásokról a fürt felett az ötödik levéltől kezdve, egy-egy levelet eltávolítunk. 5. Ha a hónaaljhajtásokat mindig idejében eltávolítjuk. A lombcsökkentésnek azohban nem szabad odáig terjednie, hogy a jövő évi fa beérése veszélyeztetnék. Tehát ritkítani, de nem kopasztani. Ily módon permetezőanyagokban körülbelül 20 százalékot takarítunk meg. A permedével való takarékoskodással. Ennél a főszabály az, hogy minél alaposabban, gondosabban végezzük a permetezést, annál kevésbé lesz szükségünk pótpermetezésre. A permetezőkészüléknek feltétlenül teljesen jókarban kell lennie. A permetezőt, ha kipróbáljuk a permet- levelet ne bocsássuk a levegőbe, vagy a földre, hanem a tőkére. • Vigyázzunk, hogy a permedé ne hulljon a sorok közt a földre, a mi kb. 15—30% anyagveszteséget szokott okozni. A permetezés idejének és módjának helyes megválasztásával. Mivel a peronospora nedves, meleg és ködös időjárás beálltával lép fel legerősebben, ha tartós esőre van kilátás, különösen a csonkázás utáni hetekben, feltétlenül alaposan kell permetezni, ellenben megtakaríthatjuk a permetezést ha száraz, napos szeles idő jár. Ha a fenti útmutatásokat betartjuk, akkor 25 esetleg 40% permetlevet takarítunk meg. Erre a takarékosságra késztet nemcsak a réz- gáiichiány s ennek az anyagnak magas ára, hanem kötelességünk takarékoskodni közérdekből, hazafias kötelesség teljesítés címén is. A közérdek előmozdításával egyúttal egyéni érdekünket is védjük. Mert, ha minden szőlősgazdának jut rézgálic és valamennyi permetezhet, akkor az egész országban sokkal gyengében lép fel a peronospora, vagy legalább is nem tud annyira elhatalmasodni, úgy, hogy az egyes birtokos szőlője is kisebb veszélynek lesz kitéve. á balászai joga eddigi törvényes intézkedések szerint eléggé megvédelmezett joga volt azon egyeseknek, akik a folyók halászati jogát bérbevették. Most amikor az élelmezés kérdése különös nehézségeket szenved, más szempontokból lehet és kell nfzni mindenféle kérdést. Így a halászati jog kérdése is ma főleg élelmezési kérdés kell, hogy legyen. Nem lehet inkább egyesek jogait tiszteletben tartani, mint a köz érdekeit. Hogy ezt felülről is igy Ítélik meg, arra eklatáns péida a belügyminiszter egyik újabb rendeletet, mellyel elrendelte, hogy az élelmiszerszükségre való tekintettel a Balatonon bárki, minden korlátozás nélkül, szabadon halászhasson. A rendelet intenciója világosan látható. Az, hogy az élelmiszerszükségen segítve legyen minél több halnak a piacra vitelében. Nem az a fontos, hogy ki fogja ki, hanem az, hogy ki legyen fogva a vízből és élelmezésre felhasználtassék. Ha bérbe adják a folyók halászati jogát, kizárólagos jogot biztosítanak a bérlőnek a halászatra. Bármennyire sarkalhatja is most a halászat jövedelme a bérlőt, nem produkálhat annyi halat, mintha az szabad foglalkozássá tétetik. Minthogy pedig ez a főcél, pláne kiküszöbölendő, hogy a halaszat bérlői mintegy monopóliumszerüleg szabhassák meg a hal árát. Egyrészt tehát a többtermelés, másrészt az árcsökkentés indokolja, hogy a vizek becses terméke az emberiség közösebb kincsévé tétessék. Nem tudjuk minő utón lehetne hasonló engedélyhez jutnunk, de figyelmébe ajánljuk városunk vezetőségének e kérdést, bizonyára van mód rá, hogy a mi Krasznánk és egyéb haltermö helyek felszabaduljanak a bérlőségek kizsákmányoló gazdálkodása alól. Ha miniszteri jóváhagyás utján nem óhajtaná vezetőségünk a halászatot szabaddá tenni, legalább legyen elnézőbb a rendőrségünk a halárusokkal szemben. Békében kötelességszerüen szólított fel minden halárusítót a rendőrség, hogy igazolja a halászati jogosultságát. Ha nem volt, megbüntette és a halat elkobozta. Ezzel főleg a bérlők érdekeit védelmezte, amire ők jelenleg nem nagyon érdemesek, de nincsenek is rászorulva. A befektetésük most is csak annyi, mint máskor és a bevételük sokkal kevesebbel van biztosítva a magas húsárak mellett. A fő az,
