Északkeleti Ujság, 1917 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1917-02-03 / 5. szám

5-ik szám. 3-ki oldal. ÉSZAKKELETI ÚJSÁG ÉS NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK gyakori házi szóváltásaink során tányérokat szoktunk érveken kívül egymás fejéhez vag­dosni. A régi jó időben megcselekedtük ezt naponta, újabban azonban kénytelenek vagyunk úgynevezett tányérnapokat tartani. Hiába, olyan drága a porcellán, hogy hetenkint csak kettőt engedhetünk meg magunknak. Manci sokáig rimánkodott egy harmadik napért, nagy nehe­zen mégis sikerült jobb belátásra bírni. A harmadik alkalommal egy antik gyertyatartó játsza a főszerepet. — Vegyünk tányért! — hagytam helyben nőmet és az indítványt egyaránt. Nem is volt drága, ötven forintból meg­töltöttük a ruhaszekrényt, mely üresen áll, mióta fehérneműinket zálogba csaptuk. Áprilist ezek szerint huszonöt forinttal huztuk ki. Nehezen ment, de megérte a szóra­kozás. Szegény embernek úgy sincs egvebe Májusban eszembe jutott, hogy zsírt kel­lene összehalmozni, — arra ' költöttem az egész fizetésemet, továbbá a beszerzési előleget. Júniusban vettem három métermázsa sót és egy liter petróleumot. Amint a következmé­nyek igazolt k, helyesen jártam el. Mikor láttak önök utoljára petróleumot? Én tartogatom arra az esetre, ha rövidzárlatot rendez a vil­lanytelep, mert meglepni nem engedem magam. Akkor aztán kölcsönkérek egy lámpát a szom­szédból. juliu-ban kézalatt kilencven forintért kí­náltak egy utazó koffert. — Nem tudhatja az ember mikor kél útra! Előnyös volt az üzlet, megvettem. Augusztus is elérkezett ütésére költöttem a pénzemet, mert azt hallottam hogy nem lesz. Ami piacra kerül, annak felszalad az ára. — Hát, kérem, nem szaladt fel? Szeptembert és októbert összevonom. Ezt a két hónapot alapos tanulmányok után kiak­náztam, a kiskereskedőknél összegyűjtöttem a borsót, szereztem aránylag olcsón (12) K) egy mázsás mérleget, vettem tyukiiltető gépet — mert hallom, hogy újakat már nem csinál­nak, — tiz kiló szöget, novemberben pedig megrendeltem a sjrkövemet. Ha egyszer meghal az ember, ne aggodalmaskodjanak miatta a hátramaradottak. A márvány úgyis fogytán von Lapunk barátja szünetet tartott, azután folytatta. — Mit szólnak mindezekhez az urak ? — Tudja az Isten! — feleltük lanyhán — Arra ne tessék bízni, ordítozott a barát. Inkább mondják meg, miből vessek, lisztet, krumplit, meg fát télire? Hol fogunk ruhátlanul megfagyni? Ezekről a melléktermé­nyekről ugyanis megfeledkeztem nagy beszer­zési munkámban. Vagy azt his ik, hogy elég egy intelligens egyén tápl.álko ására dugóhúzón kívül a paprikázott zur? Nőmet, Mancit, pedig helyezzem a íyukültető gépre, mint nemzeti pie- desztálra? He? — Miért nem vett inkább repülőgépet? — válaszoltunk szintén kérdésben. — Nevetséges! Hát tudok én röpülni? Tanúnak hívjuk fel az utcánkban sétáló közönséget annak bizonyítására, hogy a követ­kező percben tudott. gz jj. HÍREK. Meghívás. Nagykároly r. t. város képvi­selőtestülete tagjait 1917. évi február 4-én délelőtt 10 órakor a városháza tanácstermében tartandó rendes közgyülére tisztelettel meg­hívom. Nagykároly, 1917. évi január hó 39-án. Debreczeni István, polgármester. Tárgysorozat: 1. Polgármester jelentése a képviselőtestületben beállott változásokról. 2. A városi jogügyi­bizottságba egy képviselőtestületi tag megvá­lasztása. 3. A városi gazdasági és pénzügyi­bizottságba egy képviselőtestületi tag meg­választása. 4. A legtöbb adót fizető városi képviselők 1918. évi névjegyzékét kiigazító választmány megalakítása. 5. Az esküdtképes egyének névjegyzékét összeállító bizottság meg­választása. 6. Ä városi pénztárvizsgáló-bizottság tagjainak megválasztása. 7. Egy szavazó árva- széki ülnök megválasztása. 8. A városi közkór­ház alapszabályzata kormány'natóságilag jóvá­hagyott második módosításának kihirdetése. 9. Vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter ur Vili. a. szánni rendelete a polgári leányiskolái ösztöndij-alapitvány alapitó oklevelének kiegé­szítése iránt. 10. Marcsa Benő városi kertész kérelme végkielégítés iránt. 11. Révainé Jármi Ilona óvónő kérelme nélkülözött természetbeni konyhakertért évi 100 K kárpótlás iránt. 12. Özv. Griszháber Albertné kérelme a városi szegények részére szállított koporsók árának emelése iránt. 13. Adóösszeirást teljesítő városi alkalmazottak kérelme fizetéspótlék iránt. 14. Az izr. nőegylet kérelme a népkonyha fokozot­tal:» segélyezése iránt. 15. Csíkszereda r. t. város kérelme anyagi támogatás iránt. 16. Ifj. Stérnberg Sándor kérelme néhai id. Sternberg Mór és neje jóíékonycélu alapítványa érték­papírjainak őrizetbe vétele iránt. 17. A városi gyepmester kérelme fizetésjavitás iránt. 18. Papp Emil adóhivatali főtiszt és családja illetőségi ügy . 19. Kiskorú Csontos János illetőségi ügye. 20. 1916. november havi pénztárvizsgálat eredményének bejentése. 22. Polgármester indítványa a nőegylet által léte­sítendő fatalpu cipőket készítő háziipari tan­folyam segélyezése iránt. 23. A közgyűlést 24 órával megelőzőleg beadható indítványok tár­gyalása. Meghívó. Greger Györgyné, ének- és hegedümüvésznő növendékeivel 1917. évi febr. hó 10-én, a nagykárolyi hadiárvák javára a megyeház nagytermében hangversenyt tart, melyre a város minden polgárát tisztelettel meghívja. A hangverseny kezdete es*e 7 órakor, iJegyek ára: az első hét sor egy-egy helye 3 K, a többi hely és állóhely á 2 K Az ülőhelyek számozottak. Előadás napján pénztárnyitás fél [7 órakor. Fel(ilfizetést, tekint e a nemes célt, küszohettel fogadunk és hírlapikig nyugtázunk. Jegyek előre válthatók Braneczky József, kegyesrendi tanárnál. Műsor: 1. a) Beethoven: Mignon, (dal) b) Tarnay: A réteken járok, c) Weber: Aria „Der Freischütz“ c. operából. Énekli Gáspár Magda. 2 Beriot: Scene de Ballett. Hegedűn játsza Krausz Andor. 3. a) Halévy: Aria „Die Jüdin“ c. operából, b) Noszeda: Piros rózsák. Énekli Dániel Mici. 4. Kallivoda : Terzett. Énekel Dániel Mici, hegedüli játszik Greger Györgvné és zongorán Hübner Richárdné. 5. a) Loewe : Az óra (Ballada.) b) Loevve: .Csak titkon jó a csók. Énekli Gábor Vili. 6. a) Loewe: Der Nöck. (Manó, ballada.) b) Brahms: Von ewiger Liebe, c) Mayerbeer: Aria a Hugenották c. operából. Énekli Greger Györgyné: Az összes ének- ás zeneszámokat zongorán Hübner Richárdné, zongoratanárnő kiséri. Nyugdíjazás. Barta. Károly kölesei kör­jegyzőt Szatmárvármegve törvényhatósági bizott­ságának legutóbbi közgyűlése betegségébe 1 származó munkaképtelensége folytán saját kérelmére nyugdíjazta. Gyászeset. Mélységes gyászba borította a Filep-családot s a nagykidérjedésü rokonsá­got az övéi részéről imádón szeretett hitves és családanya s a mindenki részéről általános nagy tisztelettel környezett nemes matróna: Lompérti id. Filep Istvánná szül. nagydobai és marosdécsei Décsey Kornília úrnőnek, élete 67-ik, boldog házasságának 42 ik évében rövid szenvedés után f hó 27-én történt gyászos elhunyta. Az elhunyt úrnő temetése a rokonság s az előkelő közönség nagy részvételével folyó hó 29-én d. u. 3 órakor ment végbe. A gyászháznál Kiirthv Károly ref. h. lelkész tartott az elhunyt úrnő nemes jószívűségét s fenkölt erényeit gyönyörűen méltató, mélyen megható gyászbeszédet. A sírnál Gacsályi Zsigmond s. lelkész megható imában búcsúz­tatta el az elhunyt családanyát, amely gyászba és bánatba merült családtól s áldó szavakkal helyezték a földi porrészt a föld porába csendes édes nyugalmat kérve a drága tetemekre. A főgimnázium ünnepélye mit a ha­gyományos és kegveletes emléknap, a Kalazanti szt. József, a kegyestanitórend alapítójának emlékezetére évente tart a iőgimnázium, az idén is igen sikerült. A már híressé vált ifjú­sági zenekar nagyszerű nyitánya után Halrnágyi László helyesen, ügyesen előadott szavalata következett. Különösen szépen sikerült Führer Ave Máriája az énekkar zenekisérettel adott elő nagy hatás mellett. Az ezüst fátyol legen­dáját Medvey Béla nagy sikerrel szavalta. Egy aktuális énekszámot, az uj királyt üdvözlő dalt a férfi kar adott elő preciz bemutatással. Vidá- kovich Dániel igazgató tartalmas, tanulságos és lelkesítő beszéde után a zenekar egy han­gulatos darabbal fejezte be az anyagilag is sikerült ünnepséget, melynek rendezéséért Bra­neczky tanárt illeti az elismerés. Gyászeset. Merts Imre "árosunk törzsö- kös polgára, városi képviselőtestületi tag, a helybeli magyar görög katholikus egyház egyik vezető embere 66 éves korában, január hó 31-án váratlanul elhunyt. Temetése f. hó 2-án d. u. ment végbe óriási gyászoló közönség részvéte mellett. Dr. Merts László ügyvéd édesapját gyászolja az elhunytban. Birtokváltozások. Deutsch Bernát és neje Weiszmann Berta nagykárolyi lakosok megvették Riesenbch Mór és neje Rózner Róza nagykárolyi lakosoknak a nagykárolyi 2166. sz. betétben felvett házasbelsősegét 13000 koro­náért. — Becsky Sándor és neje Várday Mária vállaji lakosok megvették Weisz Jakab és neje Wohl Sarolta nagykárolyi lakosoknak a nagy­károlyi 1649. számú betétben 425. és 426. hisz. a. foglalt házasbelsőségét 26509 koronáért. — Török Mihály és neje Keresztesi Ilona nagy­károlyi lakosok megvették Dr. Somossi Ignác és neje Weisz Hermina budapesti lakosoknak a nagykárolyi 1447. számú betétben 553, 554, és 2221. hrsz. házasbelsőséget 3200 koronáért. Gyászeset. Iván Kalman krasznarécsei tanító fia, Iván Zoltán joghallgató, egyéves önkéntes, megerőltetés folytán szerzett beteg­ségében hosszas szenvedés után elhunyt. A rendkívül szolid, sokoldalú, tehetséges ifjút szülei s négy testvére gyászolja. Felhívás. Felkéretnek azon hölgyek, kik a katonák karácsonyára szóló gyűjtő-iveket kaptak, hogy a gyüjlö-ivet —- akár eszküzölte- tetett arra gyűjtés, avár nem — nyolc nap alatt a vármegyeházánál levő irodánkba beszolgál­tatni szive kedjenek. A Vöröskereszt nagy­karolyi fiókjának elnöksége. Gyászeset. Keszler Sámuel helybeli mészáros-mester — kinek neje csak két héttel ezelőtt halt meg — f. hó 23-án hosszas szen­vedés után 66 éves korában elhunyt es 24-én délelőtt nagy részvet mellett tetetett örök nyugalomra. Az elhunytat három fia, úgymint: Keszler Mózes és Keszler Lajos helybeli mé­szárosok és a harctéren levő dr. Keszler Her­man segédorvos, valamint Nagyváradon lakó Hungeri Róza és Gizi gyászoljak. „Százados alap“. A nagykárolyi evang. egyházközség legutóbb tartott közgyűlésén az 1917. évi költségelőirányzat tárgyalásával kap­csolatosan elhatározta a reformáció négyszá­zados ünnepi éve emlékére „Százados alap“ létesítését akként, hogy ennek alapját a folyó évi költségelőirányzatba felvett 109 koronával megveti s a takarékpénztárban gyümölcsözőleg elhelyezendő alaphoz száz éven át évenként 100—100 koronát s amely években az egyházi anyagi helyzete tálán meg nem engedné, legalább is 50—50 koronát csatol. A „Száza­dos alap“ felett az egyház c-ak a reformáció ötszázadik ünnepi évfordulóján rendelkezhet. A „Százados alap“ alapitó levelét az egyház a reformáció ez évi négyszázados emlékünne­pén tartandó közgyűlésén olvassa fel és álla­pítja meg. A kukorica-árak február elsejétől kezdve. Uj kukorica árak lépnek életbe f. évi február elsején. Az uj árak a következők: a) közönséges (lófogu stb.) és kevert tengerire csöves állapotban 26 K 90 f, morzsolva 36 K 50 f; b) fajtengeri (cinquantin, florentini, putyi és fehér gömbölyű) csövesen 31 K 80 f, sze­mesen 39 K 50 f. Az emberi táplálkozásra alkalmás requirált készletért ez árakat hat koronával meghaladó térítést fizetnek. A csut­káért 3 K 50 fillér jár: romlott kukoricáért megfelelően alacsonyabb árt adnak. ELADÓ SZŐLŐ. 4 hold termő, épülettel és bor­házzal felszerelve. — Bővebb felvilágosítással szolgál FAZE- KAS MENYHÉRT. rr

Next

/
Oldalképek
Tartalom