Északkeleti Ujság, 1917 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1917-01-27 / 4. szám
IX. evfol'vam. w NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. — A NAGYKÁROLY! KERESKEDŐ TÁRSULAT HIVATALOS KÖZLÖNYE. Slőfiíetési árak: Egész évre ................................ Fél évre ..................... Negyedévre ................................ Tan ítóknak egész évre .. korona. Föszerkesziö : i>R. VETZÁK EDE. . j rr=— 1ÍE8ISLÍÍÍÍK UtíÜSSS 3ZO18BAT0X.------ 1 Szerkesztőség és kiadóhivatal : NAGYKÁROLY. SZÉCHENYl-UTCZA 20. SZÁM. („KÖLCSEY-NYOMDA“ R.-T. NAGYKÁROLY.) Hirdetések ugyanott vétetnek fel. ■ ■ Nvi-l-itér sora GO fillér. Egy képviselötestfileti határozat fölött kell néhány szót ejtenünk. Előzetesen nem volt módunkban, mert még nem is tudhattuk a határozat tartalmat. Hogy utólag tesszük, az nem jelenti azt, hogy későn. És szere.nők hinni, hogy semmi esetre sem fölöslegesen. Nem hisszük, hogy képviselőtestületünknek nem lenne annyi hivatottsága, hogy belátva a helyzetet, ne igyekezne azt a város hasznára kiaknázni. Városunk képviselőtestülete f. hó 12-én tartott gyűlésén tárgyalás alá vette egy központi szeszfőzde felállításának tervét. A tárgyalás azzal végződött, hogy a közgyűlés elvetette az eszmét. Azt mondotta ki, hogy egyrészt a gyártásra alkalmas anyagok hiánya, illetve csekély mennyisége miatt, más-, részt a berendezéshez szükséges töke hiánya miatt nem tartja célravezetőnek a szeszfőzde felállítását. Egyidejűleg tárgyalt ugyanilyen kérdést Szatmár város törvényhatósági bizottsága is. És hogyan ? Úgy, hogy a polgármester „mint igen fontos közgazdasági tényt, bejelentette a bizottságnak, hogy a város közönsége nevében a m. kir. pénzügyminiszter úrhoz kérvényt nyújtott be egy központi szeszfőzde felállítása iránt. A kérvényt abban a reményben nyújtotta be, hogy a tekintetes bizottsági közgyűlés ahoz örömmel hozzájárul“. — És hozzá is járult. Lehet-e megdöbbenés nélkül fogadni ezt a két egymás mellé állított tényt. Megdöbben az ember, mert megint ami képviselőtestületünk'és ami vezetőségünk hozott olyan határozatot, amellyel járatlanságát dokumentálja. A központi szeszfőzdék felállítására vonatkozó rendelkezések szerint a főz- dékben a városoknak és községeknek elsőbbségi igényük van. Egy ilyen jogosítvány megér vagy százezer koronát és jövedelme a pótadót jelentékeny percenttel szállítaná le. A mi pótadónk már szépen felment. 130% körül jár. Ha a város nem lát egyéb jövedelmi források után, egyedüli jövedelem forrása marad a pótadó emelés. Ez bizony a legkényelmesebb bevétel szaporítás, de a polgárságnak a legkeservesebb. Ezért kell a városoknak más irányú bevételi források után nézni. Ezt az elvet hangoztattuk mindig, de persze hiába. Hogy mennyire nincsen képviselőtestületünk hivatása tudatában és mennyire nem gyakorlatias gondolkodású, szomorúan mutatja ez az eset is. Másutt a vállalkozás pénzügyi sikerekkel b ztat, nálunk sikertelennek ítélik. Más város a közterhek könnyítését teszi a Itala lehetővé. náiun< erre gondolni sem mernek. Azt mondja képviselőtestületünk indokolása, hogy nálunk nincs termény. Az nem igaz. .Annyi van n ini Szatmá- ron. Ha ott értelme van a szeszfőzésnek, akkor itt még inkebb. Az sem magára, hanem a környékre támaszkodott. A városon kívül az a vasi, szinérváraljai. erdődi és fehérgyarmati járás területére kérelmezte a jogot házi i zemben kezelendő gyárához. Nagykároly város megkérhetné az erdődi, nagykárolyi, szálkái és ha lehetséges, mint közlekedésileg ide utalt vidéket, a tasnádi járást. Hogy a központi szeszfőzde felállítása igen jó üzlet, az már abból is kitűnik, hogy két pénzintézet is kérte. Azok pedig nem vágnak olyan vállalatba, amelyik jövedelemmel nem kecsegtet. Ha pedig egy nyerészkedésre alapított vállalat megcsinálhatja, mennyivel inkább meg a város. Épen ezért, a terhek csökkentése céljából adja a miniszter az elsőbbségi jogot a városoknak. Hogy valamilyen pénzintézet foglalkozik a fel- álllitás tervével, az onnan is látszik, hogy a Szamos éles hangon ir egy alapszabály nyomtatványról, mit a Szat- márhegyen terjesztenek s amelyben egy Nagykárolyban alapítandó „termelők pálinka és szeszfőző szövetkezetébe“ gyűjtenek tagokat. Természetes, hogy valamelyik nagykárolyi pénzintézetet gyanúsítja meg a griindoiással. Központi szeszfőzde lesz Nagykároly városában, az bizonyos. Mert ha a város nem kéri, megszerzi valamelyik bank. De mit ér ezzel a pótadóval gyötrött lakosság, ha egy pár részvényes több osztalékot kap. A lakosság terhein a pótadó csökkentésével kell könnyíteni. A várós fejlődésének is ez az alapja, mert ha a pótadó igy marad, föltétlenül óriási visszaesés lesz a következménye. Nagykároly város eldobott magától egy nagy jövedelmi forrást, mert a képviselőtestületet készületlenül találta az indítvány, amit kellő felvilágosítás után kész örömmel tett volna magáévá. Természetes dolog, hogy- szakértő ember kell a keresztülvitelhez. Nem is kívánhatjuk, hogy akik jók városi tisztviselőknek, jók legyenek szakszerű vállalatok vezetésére is. Ezért kiváló szakemberről kell gondoskodni. Hogy nagy tőke kel! hozzá az is bizonyos, de sohasem kell megijedni, ha 5—6%-ra lehet egy tőkét kapni, amelyik 30—40%-ot jövedelmezhet. Lehet, hogy kerül olyan pénzcsoport, amelyik maga akarná megvalósítani a tervet, ellene agitál továbbra is a városi központi szeszfőzdének, de amellett, hogy a képviselőtestületnek nem szabad magát befolyásolhatni mikor a város érdekeiről van szó, a városi vezetőségnek is van módjában az érdekelt csoportokat a tanácskozásoktól távol tartani. Tudomásunk van róla, hogy már alakulóban is van az uj nagyszabású részvénytársaság a központi szeszfőzde felállítására. Csodálatos, hogy a képviselőtestület nem tudott erről! Se a város vezetősége! Megírtuk e cikkket, hogy a talán-' észre sem vett körülményekre felhívjuk a városi képviselők figyelmét, remélje hogy valaki magáévá teszi az ügyet és újból indítványt ad be újabb tárgyalás végett, hogy a jól értesült képviselő- testület megkérje azt, amit a rosszul informált képviselőtestület megkérni elmulasztott. Rendkívüli közigazgatási bizottsági ülés. Vármegyénk közigazgatási bizottsága f_ hó 20-án d. e. 10 órakor Csaba Adorján főispán elnöklése alatt rendkívüli ülést tartott. Elnöklő főispán üdvözölvén a megjelent tagokat és az ülés megnyitása után bejelentette, hogy a rendkívüli ülés összehívására egy szomorú eset adott okot. Ugyanis az Országos Közélelmezési Hivatal elnöke, ilosvay Aladár alispánt állásától felfüggesztette. E felfüggesztés éppen akkor történt, mikor a reGvirálás a legjobb kilátással a befejezéshez közeledik, téves információ alapján a múlt évi rekvirálás úgy van föltüntetve a köz- élelmezési hivatal előtt, mintha vármegyénkben csak 150 waggon kenyérmag szedetett volna össze s mintha itt óriási mulasztások lettek volna. Kívánatosnak tartja ezért, miszerint állapíttassák meg, vájjon történt-e mulasztás? Óhajtandó az ügy sürgős tisztázása a közrend s maga a hírlapokban pellengére állított tisztviselő szempontjából is. Azt azonban megjegyzi, hogy a felfüggesztésnek sem Kostyál, sem Majthényi kiküldött rekviráló biztosok nem voltak, előidézői, mert ennek előzményei még a múlt évi október és november hónapokban eszközölt rekvirálásoknál tapasztalt mulasztásokra vezethető vissza. Jólehet, nevezettek is megállapították, hogy mulasztás történt, de olyan természetűek, hogy azok könnyen pótolhatók.
