Északkeleti Ujság, 1916 (8. évfolyam, 1-53. szám)
1916-11-04 / 45. szám
45-ik szám. ÉSZAKKELETI ÚJSÁG NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK. 3-ik oldal. az itt eltemetett katonák sírját is. Ünnepeltünk, könnyel a szemünkben, fájdalommal a szivünkben és forró imádságban kértük az Egek Urát, hogy adjon irt sebeinkre és szüntesse be már a halál aratását. Úgyis olyan rövid az élet s ezt a rövid időt csak keserűségben, fájdalomban töltsük ? Nincs már jogunk megnyugvásra, nincs jussunk pihenésre? Csak ott lent, ahol minden értéktelenné zsugorodik össze és csak a jó cselekedetek világítják be a sötét zugot ? Csak az a kiszabott sorsunk, hogy bölcsőnktől a koporsóig küldjünk, küzdelmünben elbukjunk, reményünkben csalódjunk s ezt az eredménytelen harcot folytonosan ismételjük ? • • • Kapunk irt sebünkre, megtaláljuk lelkünk nyugalmát, küzdelmünket a győzelem fogja koronázni, reményünk is beteljesedik, csak jó helyen kopogtassunk. E hely Krisztus keresztje. Itt kapunk irt sebünkre, ha meggondoljuk, hogy az ő szenvedése mennyivel nagyobb volt, mint a mieink, itt megtaláljuk lelkünk nyugalmát, küzdelmünkben a győzelmet és reményünk teljesültét, ha meggondoljuk, hogy Őneki nem volt hová fejét lehajtania, ha meggondoljuk, hogy csak élete árán tudott a halálon győzedelmeskedni s ha meggondoljuk, hogy a nép, amelyet boldogítani remélt, ezt kiáltotta feléje eltorzult arccal: Feszítsd meg! Nincs nyugvásunk, nincs menekvésünk, nincs örömünk és nincs győzelmünk csak az Ur keresztje alatt! Eddig a világnak éltünk, szolgáljunk ezentúl az Istennek! Az itt elhalt és eltemetett hősük lelki üdvéért Mindenszentek napján d. e. 10 órakor a mesterrészi tenrető kápolnájában Braneczky Jószef, kegyesrendi tanár ünnepi szí. misét mondott, amely alatt a tanulóifjúság- énekkara szebbnél-szebb egyházi énekeket énekelt. A kápolnát zsúfolásig töltötte meg az ájtatoskodó, előkelő közönség, mig a kivonult katonaság a kápolna előtt foglalt helyet.- A-szt. mise után a celebráns az ifjúsággal és a hívekkel a katonák sírjához vonult, ahol'az énekkar a himnuszt énekelte. Ennek szép akkordjai után a celebráns beszédet intézett a katonákhoz és a közönséghez. Az erősen átérzett beszéd alatt sok embernek könny csordult ki szeméből. (A beszédet lapunk vezető helyén hozzuk.) A bészéd után a kar egy szép gyászdalt énekelt, mire a délelőtti gyászünnepség véget ért. D. u. 3 órakor a főgimnázium ifjúsága a tanári kar vezetése alatt kivonult a temetőbe, hogy kégyeletes megemlékezéssel adóczék az itt eltemetett piarista tanárok emlékének. Először az énekkar előadta Lányi Ernő szép gyászdalat, („Sírjunk, Sírjunk . . .<I) majd Fürök Endre Vili. oszt. tanuló ügyesen kidolgozott beszédben méltatta az elhunytak érdemeit és társait az általuk mutatott ut követésére buzdította. A kar harmonikus éneke (Zsasskovszky: fsten, jóság s irgalom . . .) után a gyászünnep ezen része bevégződött. Innen az ifjúság és a közönség a katonák sírjához vonult. A Vöröskereszt katonái újból teljes számban vonultak ki. Itt az ifjúság elénekelte a Himnuszt, majd Rittli Ferenc, VIII. oszt. tanuló szép beszédben festette az elhunyt hősök érdemeit és a mi kötelességeinket. A beszéd után Vidákovich Dániel, a főgimnázium igazgatója egy pár szót intézett az ifjúsághoz és a közönséghez, hogy ezen kegyeletes ünneplés nemcsak az ebben a temetőben elhantolt hősöknek szól, hanem az összes felekezetek hősi halottainak. Az együttes ünneplést azonban csak akkor tudja az ifjúság megvalósítani, ha a nemzet halottjait közös helyre, a hősök temetőjébe temetjük el. Ezután jó példával előljárva az igazgató letérdepelt és egy miatyánkot mondott el az elhunyt katonák lelki üdvéért. Nyugodjanak békében! SZÍNHÁZ. Az elmúlt színházi hét bővelkedett a jó darabokban és sikerült előadásokban. A hires „Nőstény ördög“ előadása elé mérsékelt érdeklődéssel nézett a közönség. Alig félházatt hozott a szenzációsnak Ígérkező darab, mely valóban nem is mestermü, vagy pláne csoda a szinmüirás terén. Az egész a nyers erő aposztrofálása. A fiatal, erős asszony, ki egy vén, beteges emberhez kötötte az életét, szerelemre gyulád a robusztus fital határcsendör iránt, aki pedig számításból udvarol neki, hogy igy a férj csempészkedéseít felfedje. A férj megtudja a csendőr tervét és ráveszi az asszonyt, hogy ámítsa a csendőrt s vigye valami olyan dologba, ami által állását veszíti. Az asszony viselkedését egyrészt a bosszú gondolata, másrészt az érzékies szerelem irányítja, amiből sajátságos lelki harcot lehetne kihozni, de ez csak mint szövevényes ingadozás sikerül az Írónak. A fordulatok mesterkéltek és a következmények indokolatlanok. Furcsa, hogy a csendőr az asszony uszítására sem öli meg a boldogságuknak útjában álló vén embert, beletörődik áthelyeztetésébe s miután a legközönyösebben elbúcsúzott, pusztán a bor hatása alatt megöli a vén csempészt. A darab súlypontja Sándor Júliára nehezedett, ki a váltakozó indulatu némber lelki állapotait bravúrosan érzékeltette. Eredeti azonban nem tudott lenni. Az utolsó felvonásban, a mulatási jelenetben túlzott, ami nem állott neki jól. Marosi Sándor a határcsendőrt különös ambícióval és plasztikusan játszotta meg. Korai Győző főleg hűségre és eredetiségre törekedett, ami jórészt sikerült is neki. Vasárnap d. u. Fogadjunk ment. Este Mágnás Miska zsuffoit ház előtt igen eleven, lelkes előadásban. Szelényi Ilonka és Jávor Antal igen kedvesen, nagy tetszés mellett játszottak. Thurzó Margit rokonszenves, bensőséges alakítása, Neményi sikerült öreg grófja érdemel még említést. Hétfőn a Derék Fridolin jókedvű előadásban került színre. Jávor Antal, Győri Gyula, Szelényi Ilonka, Neményi és Béhr Matild voltak, a legjobbak. Kedden minimális érdeklődés melled ment a szezon piros darabja, Egy finom család. Tehetségtelen, szimpla darab. Sok Ízléstelenség, még több rossz vicc van benne feltalálva. Igazán nem rejt magában semmi veszélyt arra nézve, hogy vonzó lehessen, ami a darabnak kiváló erkölcsi értéke. Az előadás igen el volt nagyolva. Gondosság és kedv nélkül játszottak a szereplők. Szerdán meleg sikere volt Jávor Antalnak, ki a tragikus sorsú Palikát rokonszenvesen, meginditóan tudja megjátszani. A főszereplők a tavalyiak voltak, kiknek játéka még biztosabb és szebb lett. A mamát É. Lányi Szidi sok természetességgel alakította. Béhr Matild a Rizácska szerepében sokkal jobb és kedvesebb volt, mint a tavalyi naivánk. Az özvegy kisasszony egy férjhez menendő lány ügyes trükkje, mellyel sikerül is férjet fognia. Egy lezuhant pilóta özvegyének adja ki magát, ami érdekessé teszi a férfiak előtt. Mikor már felfedezné, hogy voltaképen lány, váratlanul megjelenik a pilóta voltaképeni feleségével együtt, ami igen mulatságossá teszi a helyzetet. Rendkívül kedvesen játszott Thurzó Margit, Béhr Matild és Jávor Antal. Pénteken este Grün Lili ment. Sok szép és őszinte alakítást láttunk e darab keretében. Neményi és Győri nagyon igazak, Jávor Antal egyéni és kedves, Érckövi, Jávor Ervin tipikusak, Béhr Matild pedig főképen bájos. (Ss.) Színházi iroda hírei. A jövő hét műsorát csak csütörtökig terjedőig tudta megállapítani az igazgatóság. Addig is meglehetünk elégedve, med ha újdonságot nem is, de jó darabokat igenis találunk a műsorban. Hétfőn például ismét a nagysikert aratott „Névtelen asszonyt“ tűzte ki az igazgatóság. Megint gyönyörködhetünk tehát Sándor Julia és Jávor Antal művészi játékában. Kár azonban, hogy ilyen hamar lezónázzák ezt az értékes darabot. Kedden megint művész estély lesz, amelynek a műsora temérdek újdonságot tartalmaz. Szerdán a tavalyi szezonba nagy sikert aratott „Ciklámen“ kerül ismét színre, reméljük megint kitűnő előadásban. Az asszony és a színésznő kettős szerepét annak tavalyi kreálója Sándor Julia játsza. Lehotai bárót Jávor Ervin, a „kegyelmes urat“ Marosi (Szendreiné), Paula szerepét Béhr Matyi és végül a Szendrei színész szerepét Győri Gyula játsza. Minden jogunk megvan tehát ahoz, hogy kitűnő előadást várjunk. Csütörtökön újra fölelevenitik a „Bájos ismeretlen“ cimü bájos operettet, a szereplők itt is legtöbbnyire újak, de jók lesznek. Végül elárulhatjuk, hogy az igazgatóság már megszerezte egy pár fővárosi újdonság: „Beruát Bácsi“, „Keringő“ és „Szerelem“ cimü újdonságok előadási jogát. HÍREK. Személyi hír. Dr. Papolczy Gyula törvényszékünk elnöke járásbíróságunk megvizsgálása céljából okt. hó 25-én, szerdán városunkban időzött. A törvényszéki elnök napok óta legkisebb aprólékosságig megvizsgálta az ügy- és pénzkezelést, meghallgatta a különböző osztályoknál a szóbeli tárgyalásokat és a tapasztaltak fölött megelégedésének adott kifejezést Dániel Sándor vezető járásbiró előtt. Az elnök a vizsgálat befejezése után szombat este visszautazott székhelyére, Meghívó. 10140—1916. k. sz. Nagykároly r. t. város képviselőtestülete által 1916. évi november hó 5-ik napján d. e. 10 órakor a városháza tanácstermében tartandó rendkívüli közgyűlésre tisztelettel meghívom. Tárgysorozat: 1. M. kir. Belügyminiszter ur 161,065—1916. sz. leirata a városi közigazgatási alkalmazottak ujabbi háborús segélyének megállapítása tárgyában. 2. A gimnáziumi és polgári leányiskolái szolga, városi kőműves és városi ács részére ujabbi háborús segély megállapítása. 3. A városi villamos niü némely alkalmazottja részére újabb háborús segély megállapítása. 4. Neményi Lipót színigazgató kérelme f. évi december 10-től még egy hónapi időtartamra a színház átengedése és fűtése iránt. Nagykároly, 1916. október 31. Debreczeni, polgármester. Kinevezés. Báró Vécsei Bélát a haditermény részvénytársaság helybeli kirendeltsége helyettes főnökét az ungvári kirendeltség főnökévé nevezték ki. A szimpatikus hivatalnok távozását sajnálják mindazok, kiknek vele hivatalosan érintkezni alkalmuk volt. Gyászeset. Váratlanul nagy veszteség érte a közkedveltségnek örvendő Gorzó családot. Bilkei Gorzó Bertalan vármegyei levéltáros neje: szül. Pellionis Julia f. hó 1-én életének 51-ik évében rövid szenvedés után váratlanul elhunyt. Megboldogultat f. hó 3-án d. u. 3 órakor nagy gyászoló közönség részvétele mellett helyezték örök nyugalomra. Nemes adomány. Kálnay Gyula főis- páni titkár 10 K-t adott át a helybeli polg. fiúiskola igazgatójának azon céllal, hogy az a magyar nyelvben legjobb IV. o. tanulónak az iskolai év végén jutalomdijul átadassák. Uj telekkönyvek vármegyénkben. Bojánháza község telekkönyvi betétei elkészültek és a nyilvánosságnak átadattak. Keresetek, ellentmondások, felszólamlások, 1917. évi ápr. hó 15-ik napjáig adandók be a szinérváraljai kir. járásbírósághoz mint telekkönyvi hatósághoz. Köszönetnyilvánítás. Mindazoknak akik végtelen nagy fájdalmunkat részvétükkel enyhíteni igyekeztek és jó feleségem temetésén megjelenni szívesek voltak ez utcn mond hálás köszönetét: bilkei Gorzó Bertalan és családja. Adomány a hadiárvák javára. Petz Jánosné a helybeli hadi árvák javára 10 K-át küldött szerkesztőségünkhöz. Az adományt ezennel köszönettel nyugtatjuk és rendeltetési helyére juttattuk. Változás a Vörös Kereszt-Egylet helybeli fiókjánál. Dr. Vetzák Ede ügyvezető alelnök betegeskedése folytán a Vörös Kereszt- Egylet helybeli fiókja ügyei intézésében gyengélkedő alelnök teendőit ideiglenesen dr. Adler Adolf pénztárnok vette át, mellé Vida Károly a Vörös Kereszt központi irodájához vezényelt őrvezetö, a civil életben járási számvevő lett beosztva. A pénztárnoki teendőket Hetey Ábrahám nyugalmazott városi főjegyző fogja végezni, ki a vasárnapot és ünnepnapot kivéve mindennap délelőtt 9 órától 12 óráig a laktanya helyiségében az irodában hivatalos órát tart. Az utalványozásokat dr. Adler Adolf délután 2—5 között eszközli. Éjjeli kacsa-vásár. Október 29-én éjjel feltűnt a szolgálatot teljesítő rendőrnek, hogy
