Északkeleti Ujság, 1916 (8. évfolyam, 1-53. szám)

1916-08-05 / 32. szám

32-ik szám.

3-ik oldal.

ÉSZAKKELETI UJSÁQ NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK.

érkezésnél úgy megrohan, hogy az majd megfullad.

A baromfipiacról nem is jó beszélni. Az árak felháboritóak.

Ha a termelőket a drágaság oka felöl megkérdezzük, lakonikus rövidséggel azt felelik :

— Hát a csizma? Az olcsóbb lett?

A csizma igy vált fogalommá, ezt vetik állandóan a szemünkre. Teljes tárgyilagossággal kívánjuk kezelni a drágaság kérdését, azért minden alkalmat felhasználtunk arra, hogy kitapasztaljuk: milyen árakon jut szükségleti cikkeihez a termelő, aki a régi 60—70 k raj - cáros csirke párját négy és öt forintjával árulja? Minden esetben kiváló szakembereket, tisztességes iparosokat, szolid kereskedőket kérdeztünk meg, szóval megbízható adatokat kerestünk.

De kezdjük a csizmával, hiszen arra történik állandó hivatkozás, csizma nélkül a magyar ember valóban nem teljes.

Mennyi ideig tart egy pár?

— Kinek hogy. Általában "kétféle csizmát használnak. Az egyik parádéra való, a másik mindennapi munkára. Béresembernek, vagy hasonló dologgal foglalkozónak, évenkint kell egy pár, mert kimarja a bőrt a trágya, meg az istálló anyaga. Rendes gazdalegény a strapa csizmát két évig hordja, sokszor háromig is. Öreg embernek, aki kevesebbet jár, 4—5 esztendeig elég. A rendes köznapi használatra való csizma ára ma 120 korona, de a jobb minőségű, gondosabban megválogatott anyagú fölmegy 160, sőt 200 koronáig is.

Nézzük a parasztasszonyok igényét is, menjünk a ruhásboltokba kanavászok, vásznak, kendők birodalmába. Az sem utolsó dolog, amit itt hallunk.

— Nézze ezt a vég kanavászat. Békében 12 K 50 fillérért kaptam a gyártól, ma 70 koronáért. Egy vég liliomvászon, a legkelendőbb portéka 12 és fél koronáról 61-re ugrott fel. Negyven fillér volt métere ennek a kartonnak, a legközönségesebb, ma 2 K 40. Egy vég barchett, kapcának való, 7 koronáról 21 -re ugrott. A nagy selyemkendő kiment a divatból, már nem hordják. Ismeretlen szelek, megmagyarázhatatlan felfogások kormányozzák a paraszti divatot. Sok kell azonban a mosó delin - kendőből. Ez elsőrendű fogyasztási cikk. — Nagyban 43 fillérért kaptuk azelőtt. Ma 1 K 70 f-ért. A gyapjú delin 9S fillérről 3 K 70 f-re, a fejre való kis selyemkendő tucatonkiní 16 koronáról 36-ra emelkedett. Van egy kedveit fekete fajta, az 24 korona volt, most 45 korona tucatonként. Az meg égbekiáltó, amit a kanavásszal, meg a liliom vászonnal egy nagy bécsi gyár csinált. Az egész elmuit 1915. évben visszatartottak mindent, semmit sem adtak ki az idei év januárjáig. Akkor aztán minden áldott nap emelték az árakat. Készpénzben kell előre fizetni, kasszaskontó, két hónappal későbbi számlázás tréfából sincs. A gyár sze. rényen számítva, tízmilliót keresett a háború alattTénya rőföskereskedők vagyont kerestek a háború folyamán, — különösen pedig azok, akik parasztárukkal foglalkoznak. A paraszt asszony éppen olyan, hiú, mint az úri dráma, az a fő neki, amit magán hord. Amit mások is látnak. Nem sajnálja a pénzt, amihez köny- nyen jut.

így mondták, igy jegyezzük fel anélkül, hogy kutatnék, kire kell jobban haragudni: a tízmillió hasznot zsebrevágó bécsi gyárosra, vagy a szegény kis rőfösre.

Nem lesz érdektelen a gazdasági eszközök áremelkedésével foglalkozni. Egy nagyobb nagykárolyi vaskereskedő információja szerint az ásó, kapa háború előtt 88 fillér volt, ma darabja 2 korona. Ebből évenkint egyet vesz á magyar. Mégis jobban szereti használni a régit. Mostanában többnyire a régi mellett marad. A vas 70%-al drágult. A kasza 4 korona helyett ötbe kerül. Ez sem egy évre való. Nem vesznek szekér alá való tengelyt. Az ócska kocsit elvitték hadicélra, az otthonmaradtak hiányait nem pótolják, mert hát ha eljönnek azokért is s akkor hiába történt a pénzkidobás. A tengely egyébként csak 50%-ai drágult.

A szeg kétszer olyan drága, mint volt a háború előtt, az edény is, nemkülönben a sodrony. Ekefej, permetezőgép szintén a réginek a kétszerese. A bicska is nagyon drága. Háromszorosra

emelkedett. Csakhogy nincs, aki vegye. Gyakorlati mesterei, akik használták, oda vannak a háborúban s bicska helyett a császár szuronyát alkalmazzák az ellenfélben.

Térszüke folytán a fentiekben csak vázlatosan jelölhettük meg a piaci áruk s a nyerstermények, valamint az iparcikkek árának hallatlan emelkedését. Tényleg időszerű volna már az ipari cikkek árának maximálása, amint ezt az országos sajtó oly hangosan és gyakran követeli. A termelő és a közvetítő kereskedő azonban megnyugodhat, ők busásan behozzák a háztartási és ruházati többlet kiadásokat, de mit csináljon a fixfizetéses állami és magánhivatalnok, a latainer osztály nagy része, aki a maga évi 2000—4000 koronájából képtelen a fenti horribilis kiadásokat fedezni. A hivatalnok nyomor festésénél Molnár Ferenc illusztris írónknak: „Az adófelszóiamlási bizottság előtt“ cimü keserű tréfája jut eszünkbe, ahol az éhhalál előtt álló diplomás egyén kétségbeesetten kérdi: miből fizessem ? Miből teremtse elő a ruhát, a cipőt, az élelmet, a maga kulturális igényeit az a hivatalnok, akinek fizetése a havi 200—300 koronát meg nem haladja (pedig a legtöbb hivatalnokunk ilyen kisfizetésű). Miből ? ! Ki tudna erre választ adni ? 1

— Riporter. —

Adakozzunk a háborúban megvakult katonák javára.

■ HÍREK.

A „büszke“ ötösök.

A szatmári cs. és kir. 5. gyalogezred a háború kezdete óta a frontnak vértől legzivatarosabb részein ontotta vérét, áldozta életét a magyar haza védelmében. Az ötösök mindig ott voltak a véres tusákban, előljártak az orosz föld ellen, vagy hazánk védelmében folytatott harcokban éppen úgy, mint Cadorna hitszegő népével szemben. Most, julius 22-én, azelmuit szombaton nagy ünnepe volt a harctéren a szatmári derék, hős és vitéz ötös bakáknak. A magyar trón várományosa, a magyar korona jövendő ura jelent meg közöttük, hogy mint a háború alatt oly sokszor, ezúttal az ötösökkel is szemben tanujeíét adja a magyar katonák iránt érzett rajongó szereidének, atyai jóindulatának. Mint Simel György ezredparancsnok Csaba Adorján főispánhoz intézett s a trónörökös látogatásáról beszámoló levelében Írja, a Fenséges ur magyar és román nyelven beszélgetett a tisztekkel és a legmelegebb elismerés hangján nyilatkozott az ezred kiváló magatartásáról. Majd pedig sajátkezűié" tűzte fel a legénység mellére a vitézségi érmeket. A szatmári 5. gyalogezrednek örömünnepe volt julius 22-e, amelynek emlékét a magyar trónörökös látogatása tette örökké emlékezetessé. Simel ezredes, ezredparancsnok erről az ünnepségről a következő levélben számol be Csaba Adorján főispánnak:

Cs. és kir. 5. gyalogezred.

Méitóságos Főispán Ur!

Mint a Szatrnárvármegye és Szatmárnémeti sz kir. város körzetéből kiegészülő Klobucar tábornok nevét viselő cs. és kir. 5. gyalogezred parancsnoka, kiváló örömmel közlöm Méltóságoddal a következőket:

Ezredíink huzamos és nehéz ütközetek sorozata után tartalékba vonatott, hogy szükséghez képest további harcokra készen álljon.

Ő cs. és kir. Fensége, kegyelmes Urunk, Károly Ferencz József altábornagy trónörökösünk a legkegyelmesebben felhasználta ezt az alkalmat arra, hogy az ezred tisztikarát és legénységét maga.; jelenlétével kitüntesse.

Julius 22-éu délelőtt zivataros eső közepette állott az ezred a harcvonal mögött és várta a magas felebbvaló megérkezését.

11 óra 30 perckor délelőtt érkezett meg Ő cs. és kir. Fensége kíséretének közepette, amely kíséretének élén bacsányi Csicserics Miksa altábornagy, hadtestparancsnok ur állott.

Alulírott adta le Ő császári és királyi Fenségének jelentését. Ezután Ő Fensége szemlét tartott az ezred felett.

Minden tisztet és a legénységnek legnagyobb részét kegyes megszólításával tüntette ki. Ő cs. és kir. Fensége magyar és román nyelven érdeklődött a tisztek és az egyes katonák személyes viszonyai és haditettei iránt és a legmelegebb elismerés hangján nyilatkozott az egész ezred kiváló magatartásáról.

A szemle után Ő cs. és kir. Fensége sajátkezüleg tűzte fel az újonnan kitüntetett legénység mellére a vitézségi érmeket. Ezen szép és felemelő aktus után Ő cs. és kir. Fensége a legszivélyesebben vett búcsút ezredünk- től, sok szerencsét kívánva a jövő küzdelmekhez.

Az ezred tisztikara és legénysége alázatos hálával zárta szivébe ezen fenséges percek emlékét.

Amidőn kiváló büszkeséggel és fölötte nagy örömmel van szerencsém ezt Méltóságodnak tudomására juttatni, maradok kiváló nagyrabecsülésem kifejezése mellett igaz tisztelettel, a harctéren, 1916. julius hó 22-én.

Simel György cs. és k. ezredparancsnok.

Jóleső örömmel regisztráljuk az ezredparancsnok fenti átiratát, mint ékes dokumentumát a a szatmármegyei s igy a nagykárolyi ifjú és öreg népfelkelők bátor hősiességének, lankadatlan kitartásának.

Lelkészi kinevezés. Boromissza Tibor dr. megyéspüspök Diczig Bélát, városunk szü- öttét, szakaszt lelkésszé nevezte ki.

Előléptetés. Őfelsége Magda László ni. kir 12-ik lionvédgyalogezredbeü századost a harctéren tanúsított vitéz magatartásának elismeréséül soronkiviil őrnaggyá nevezte ki.

Kitüntetés. írj. Nonn János nagykárolyi gyógyszerész, aki az általános mozgósítás óta Pétervá'radon, mint gyógyszerészügyi segédtiszt teljesít szolgálatot, a napokban kiváló érdemei elismeréséül a vitézségi érem szalagján a koronás arany érdemkereszttel tüntetetett ki.

Az ötödik gyalogezred” elhelyezése. Mint a „Nagybánya“ cimü laptársunkban olvassuk Elssner Károly a cs. és kir. 5-ik gy. ezred őrnagya egy pár napig Nagybányán időzött abból a célból, hogy maga győződjék meg arról, bir-e Nagybánya olyan helyiségekkel, hogy ott az 5-ik ezred elhelyezhető legyen, mert már egészen bizonyos, hogy az ezred Műn’ácsról egy más városba helyeztetik át. Értesülésünk szerint az illetékes tényezők négy várost vettek tervbe: a) Nagykároly, b) Nagybánya, c) Igló, d) Lőcse. Kíváncsian várjuk az illetékes tényezők döntését!

Rokkant munkaközvetítés. A főispáni iroda jelenti: A kormány gondoskodni kíván arról, hogy a rokkantak minél tömegesebben egészségi és tanulmányi viszonyaikhoz megfelelő állashoz jussanak. Evégbő! Budapesten,. Debrecenben, Sátoraljaújhelyen, Resicabányán. munkaközvetítő irodákat állított fel. A főispáni hivatal tehát ezúton is tudomásra hozza, hogy azok, akik bármely állásra rokkant katonát kivannak alkalmazni, — ezirányu elhatározásukat szóban, vagy Írásban a hivatallal mielőbb közöljék.

A kormány a munkásokért. A honvédelmi miniszter tegnap fontos munkásvédő in-; tézkedését közölte Szatmármegye alispánjával. Elrendelte, hogy az 1912. évi LXV11I. t.-c. 18. §-a alapján üzemük folytatására kötelezett vállalatok munkásainak bér munka és szolgálati viszonyai tárgyában az alispánhoz intézett panaszait mindenkor sürgősen terjessze föl a honvédelmi minisztérium panaszbizottságí vezető osztálya cimére.

Szőiővétei. Dr. Tóth Zoltán nagykárolyi ügyvéd a napokban 9000 koronáért megvásárolta gróf Károlyi Istvánná tulajdonát képező nagykárolyi szőlőt.

Gyászhir. Súlyos csapás érte Klein Bernét nagykárolyi kereskedőt. Legidősebb fia:. Kertész Mór Budapesten 35 éves korában hirtelen elhunyt.

Banki közgyűlés. A Nagykárolyi Köz- gazdasági Bank rt. vasárnap Róth Károly elnök elnöklete alatt tartotta meg rendkívüli közgyűlését, amely alkalommal bemutattatok az aífiliálásra vonatkozó szerződés s az jóváhagyatott. Egyidejűleg elhatároztatott a részvénytár-