Északkeleti Ujság, 1916 (8. évfolyam, 1-53. szám)
1916-01-01 / 1. szám
ÉSZAKKELETI ÚJSÁG NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK 1-ső szám. 2-ik oldal. hogy amit ők vérrel megváltottak, azt mi munkával valóra váltsuk. Azokat a nagy értékeket, miket ők részünkre megszereztek, mi munkával megtartsuk kamatoztassuk. Olvasóinkhoz ! Lapunk a mai nappal nyolcadik évfolyamába lépett. Nyolc év egy vidéki lap életében oly nagy idő, melyet csak az a sajtóorgánum érhet el, mely mint nélkülözhetetlen tényező tud belekapcsolódni a közéletbe. Lapunk e nyolc év alatt állandó tanúságot tett arról, hogy szükséges, fontos tényezője városunk és a vidék közéletének. Nehéz, de becsületes munkával vívta ki magának ezt a pozíciót ; következetesen keresztülvitt önzetlen elvei hódítottak számára tántoríthatatlan barátokat. Az eltelt hét esztendő eredményei megnyugtatnak bennünket afelől, hogy az irány, mit eddig követtünk, helyes! Ezen az utón haladunk ezután is. Célunk állandó és egyetlen: városunk clő- haladásának ügyét szolgáim! Meggyőződésünk, hogy csak igy van meg lapunk létjogosultsága és csak ilyen utón tarthatjuk meg közönségünk rendíthetetlen bizalmát. Egyéni célok szolgálatába nem adjuk erőnket, melyet eléggé lefoglal a mindennél elébb való: a közügy. Mindennel és mindenkivel csak annyiban foglalkozunk, amint ezen egyetlen céllal vonatkozásba kerülnek. Lapunk különösen fontos, nemes és hazafias szolgálatot teljesít e rendkívüli időben, mikor megértve a rendkívüli helyzet által diktált nemes kötelességeket, erőteljes támogatást nyújt minden hazafias és emberbaráti mozgalomnak. Állandó agitációjával ébren tartja és fokozza a közönség érdeklődését és áldozatkészségét. Figyelemmel kisérünk minden helyi eseményt; hírszolgálatunk előnyös összeköttetéseinknél fogva mindenkor kitűnő. Lapunk utján a legteljesebb felvilágosítást nyerik Olvasóink az összes fontosabb országos érdekű és helyi eseményekről. Meggyőződésünk, hogy az Északkeleti Újság Nagykároly és Érmellék-ben egy a maikor színvonalán álló, komoly és becsületes helyi lapot adunk az olvasó közönség kezébe. Lapunk van hivatva egyesíteni azok táborát, akik városunk előrevitelét komolyan akarják. Lapunk elterjedése és eddigi múltja is azt igazolja, hogy megtaláltuk a helyes utat, mely a megértő, komoly olvasó közönséghez vezet. T. Olvasóközönségünk eddigi támogatását hálásán köszönve kérjük, hogy bizalmat cs támogatását ne vonja meg tőlünk ezutánra sem. Kiváló tisztelettel: az Északkeleti Újság Nagykároly és Érmellék szerkesztősége és kiadóhivatala. Katonák karácsonya. Még mindnyájunk élénk emlékezetében élnek a tavalyi karácsonyi kedves emlékek arról a kis ünnepélyről, melyet akkor a katonák karácsonyi szórakoztatására rendeztek közönségünk lelkes tagjai. A szeretet ünnepének méltó megünneplése az idén se maradt a tavalyi mögött. A közönség nem feledkezett meg az idén se hős katonáinkról és adományaival lehetővé tette, hogy a családjuktól elszakadt emberek feledjék helyzetüket s tudjanak örülni, amikor mindenki örül. Szent estén a honvédlaktanya egyik tágas termében a begyülekezett katonák előtt meg lett ismételve a vármegyeháza nagytermében előző napon nagy sikerrel lefolyt előadás, melynek végeztével az ünnepséget rendező Braneczky József kegyesrendi tanár nagyhatású beszédet mondott a katonákhoz, kik könybelábadt szemekkel hallgatták a vallásos és hazafias szavakat. Az ünnepély végeztével dr. Péchy István a Vöröskereszt elnöke hálás köszönetét fejezte ki Braneczky tanár előtt a katonákért kifejtett fáradozásaiért. Díszes karácsonyfa adta meg az ünnepi, meghitt hangulatot. Minden katona egy pénztárcát, benne a Vöröskereszt Egylet által adott 1 — 1 K-val. Minden katona kapott egy csomag (20 darab) cigarillos szivart és egy félkilogrammos kalácsot. Ünnep első napján az ebédhez szükséges pecsenye, tészta, bor és cigaretta szolgáltatását az Oltáregyesület vállalta magára. A pompás-ebédhez a laktanya egyik nagytermében volt felteritve. A kiosztásnál segédkezni szívesek voltak: Özv. Báthory Istvánná elnöknő, Pellet Gyuláné, Szűcs Józséfné, özv. Kovács Sándorné. öz/. Gigis;yné, Récsey Ede kr. házfőnök magyar és német nyelven üdvözölte a jelenlevő katonákat, kikre a szép beszédben való megemlékezés látható jó hatást tett. Ezután kiosztotta az özv. gróf Károlyi Istvánná által minden sebesültnek adott 2—2 K-át. Ünnep második napján a Vöröskereszt Egylet vendégelte meg a katonákat nagyszerű ünnepi ebéddel, amint azt már lapunk legutóbbi számában megírtuk volt. A polgári fiúiskola ünnepe. A helybeli polgári fiúiskola növendékei Sarkadi Sándor tanár vezetése mellett f. hó 26-án szép ünnepet tartottak a hadiárvák javára az intézet tornatermében. Ünnepségük tiszta jövedelmét a hadiárváknak szánták. Oly nemes és humánus cél a hadiárvákról való gondoskodás, hogy aki ez ügyben fárad, föl- tétlen elismerésünket igényelheti, pláne, ha oly szellemi élvezetben részesít minket, mint a polgári fiúiskola. Az énektől teljes elismeréssel szólhatunk csak. Rokk Ilonka zongorán az Óberonból játszott. Meleg átérzés, a gondolatoknak precíz értelmezése és művészi technika jellemzi minden egyes akkordját; nagy jövő áll előtte. Ifj. Vitek Károly főgimn. tanuló között három vallásnak van országos szervezete és politikai befolyása, a mohamedán, a görögkeled és a római katolikus vallásoknak. Ezek a főfelekezetek. E vallási elágazódásnak egyébként is igen nagy fontossága van, a mennyiben mélyen belenyulik az ország jogi életébe. A bosnyák alkotmány ugyanis a muzulmán lakosság számára biztosítja a seri-jognak, ennek az erkölcsi, vallási, szertartási és jogi szabályokat tartalmazó szent könyvnek használatát örökösödési, család- és házasságjogi ügyeikben. A rr. hamedán vallásu bosnyák lakosság magánjogi életének nagy részében tehát egyházi természetű jogi szabályokkal, mint jus singuiareval él. Ausztria 1912. julius 15-én kihirdetett törvényével szintén elismerte az iszlámot (illetőleg ennek Hanifatritusát) törvényes felekezet- nek. A törvény alaprendelkezése az, hogy a mohamedánok külső jogviszonyai az autonómia elve alapján és az állami felügyelet épségben tartása mellett rendeleti utón szabályozandók, mihelyt legalább egy hitközség fölállítása biztosítva van. (1. §.) A törvény a hitfelekezetet, a vallásgyakorlatot és a mohamedán lelkészeket ugyanolyan védelemben részesíti, mint a többi törvényesen elismert vallásfelekezeteket. Az iszlám dogmái és szokásai is védelemben részesülnek, amennyiben az állami törvényekkel ellentétben nem állanak. Különösen érdekes tétele az ausztriai törvénynek, hogy, habár a mohamedán vallást mint elismert hitfelekezetet, az 1874. évi törvény értelmében, a házasságkötésben való részvétel és az anyakönyvve/.etés joga megilletné, az 1912. évi törvény ebben a tekintetben az iszlámot a törvényesen el nem ismert vallási egyesületeknek az 1870-i törvényben szabályozott jogi státusával teszi egyenlővé s a mohamedánok házasságát és anyakönyvvezetését a polgári hatóságokhoz utalja. Áz osztrák törvény tehát erősen hangoztatja az állami érdekek védelmét és biztosítja az állam beavatkozását. A későbbiekben látni fogjuk, hogy ennek szüksége előáll hazánkban is. Fölkerestük ez ügyben Akmed Hikmet bég török császári főkonzuli és véleményét kértük a mohamedán vallásnak a közeljövőben történő jogi rendelkezése felől. — Ebben nem csupán a szimpátia jelét látom, — mondotta a főkonzul ur. — Milliók és milliók vallási érdekéről van itt szó. .. Magyarország volt eddig az egyetlen ország, mely az ozmánság vallásszabadságát törvénybe nem iktatta. Anglia is elismeri és Franciaország is és hittételeink az Indiákon épp úgy állami védelemben részesülnek, mint Madagaszkár szigeíén. A német birodalom is elismerte vallásunkat, pedig ott alig van mohamedán vallásu állampolgár. — Milyen lesz az iszlám vallási szervezete Magyarországon ? — kérdeztük. — Vallási szervezetre nincs szükségünk, — igy szólt a felelet. — Nálunk minden mohamedán egyszersmind pap — imám — is. Különben mecsetünk máris lesz Budapesten. — Az iszlámnak számos jogi tétele és hitelve állami törvényeinkbe ütközik. Például a poligámiát házassági törvényünk nem engedi. Hogyan hidalhatok át ezek a nehézségek. — Én semmi nehézséget ebben nem látok. A török birodalomban is éles dualizmus áll fönn állami törvényeink és hittételeink parancsa között. Egyházi és erkölcsi világunkat, a mohamedán hivő egész nyilvános és magánéletét a seri szabályozza, mely a Korán hitelveinek, a próféta szóbeli rendelkezéseinek, az első négy kalifa határozatainak és végül az iszlám jogtudósai véleményeinek gyűjteményes összefoglalása. Nos, mi a serit nem revidiáljuk, bármilyen ellentétben is legyen állami, azaz világi törvényeinkkel. Mi szuniták, konzervatívok vagyunk. A sziiták, a liberálisok a perzsák, akik ilyen esetekben az ellentét elsimítására törekednek. Hangoztatnom ke'l e helyen, hogy más a muzulmánnak a hite, a croyancea és más a tett, a valóság (fait). Hitünk például valóban megengedi a többnejüséget, törvényeink azonban négyre csökkentették a feleségek számát. Magyarországon azonban attól sem kellene félni, hogy egy muzulmánnak négy felesége lesz. Nem beszélek az állami törvény és a hittétel összeütközéséről, hanem tisztán a való élet szemléletéből mondom, hogy a mai nehéz megélhetési viszonyok nálunk sem tűrik a több feleség tartását. Még egyet mondok : egy mai fölvilágosult, müveit nő nem is engedne maga mellé még egy vagy több egyenlő jogállású nőt! Elém még soha olyan török nem járult, aki második nőt akart volna házába vinni. Az ilyen házasságot meg sem kötném. A végső eredményben oda konkludálok, hogy az állami törvény természetesen döntő felsőbbségben van vallási tételeink pedig a hit birodalmában maradnak. Összeütközésről igy szó sem lehet. Megjegyzem azonban, hogy például az angol birodalom gyarmataiban elismeri és megengedi a többnejüséget is. * Ezek után látogatást tettünk a Magyar- bosnyák-hercegovinai gazdasági középpontban.
