Északkeleti Ujság, 1915 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1915-03-13 / 11. szám

11-ik szám. 3-ik oldal. ÉSZAKKELETI ÚJSÁG NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK. mellett. Irta: Kéky István. Szavalja: Éles Ma- tild. 4. A Rajna őre (Wacht am Rhein). Elő­adja a „Nagykárolyi Dalegyesület“. 5. Az öreg honvéd. Párjelenet. Irta: Bállá Miklós. Öreg honvéd : Ruprecht Jenő, Kis fiú : Rédei Karcsi. 6. Alkalmi költemény. Előadja: Kiss Olga. 7. Kuruc dalok, cimbalom kísérettel játsza : Kürthy Zoltán, ref. s.-lelkész. 8. Gyermek imádság. Irta : Pakots József. Előadja: Ludán Erzsiké. 9. Szózat. Énekli a „Nagvkárolyi Dalegyesület“. A tiszta jövedelem a Vörös Kereszt nagykárolyi fiókja javára fordittatik. A jótékonycélu haza­fias emlékünnepélyre ez utón is felhívjuk a közönség szives figyelmét. A megszökött hadifogoly tudósítása. Fölötte érdekes levelet kapott vármegyénk al­ispánja egy fogságba eseti, de Lembergnél megszökött tábori lelkésztől, ki fogolytársairól, csupa szatmármegyei emberekről ad hirt. Az érdekes tudósítás igy hangzik: Pöstyén, 1915. március 2. Nagyságos Alispán Ur! 1. Buor Demeter Buság, u. p. Misztófalu. 2. Szűcs József juhász, Nagydobos. 3. Nagy Gedeon, Vetés. 4. Varga Sándor, Szatmár. 5. Takács Lajos (apja T. Ferenc, ref. lelkész), Szaniszló. 6. Varga Elemér (anyja Radványi Jánosné), Erdőd. 7. Dull Sándor, Felsőbánya. 8. Fehér Gábor, Szatmárhegy. 9. Goldenberg Salamon, Nagysomkut. 10. Biró Pál, Nagy­bánya. II. Csizmadia Zsiga, Mátészalka. 12. Jakab János (apja Jakab Antal) Kocsond. 13. Jakab Jenő (apja Jakab Antal ref. lelkész), Mérk. 14. Sivák László kerékgyártó, Nyirpa- rasznya. Kondor Lajos, Tiszabecs. Ezekkel személyesen beszéltem Lembergben, ahol orosz hadifogságban voltunk. Őket tovább vitték, de nekem sikerült elszöknöm. Egyikről- másikról már magam is értesítettem a csa­ládokat. Kérem nagyságodat méltóztassék e tudósításom vételét elismerni, amelyet ked­ves emlékként óhajtok eltenni. Hazafias üd­vözlettel : Kertész Antal, tart. tábori lelkész. Kassán, Fő-u. 108. A Vörös Félhold jelvényei. A Vörös Félhold művészi kivitelű jelvényei iránt ország­szerte nagy érdeklődés mutatkozik. Miután technikailag lehetetlen minden egyes érdek­lődőnek az általa kívánt példányt postán el­küldeni, ennélfogva az Órszágos Bizottság, mely Budapesten az Országházban székel, kéri vidéki városaink hazafias kereskedőit, hogy megfelelő mennyiségű jelvényt a bizottság ut­ján beszerezvén, ők vállalkozzanak azoknak kiszolgálására, akik a török-magyar testvériség­nek ezt a szép jelvényét felfűzni óhajtják. A bizottság öt kilóig terjedő postacsomagban bérmentve küld jelvényeket mindenkinek, a i a kért mennyiségnek darabonkint egy korona árát előre beküldi. A Chevra Kadisa egyesület az elmúlt vasárnapon közgyűlést tartott, melyen egyesületi ügyek elintézése után 3 évi lartamra elnökké Kaufmann lenn, gondnokokká Fried Bernát, Feldmann Abrahám és Sírausz Dezső, pénz­tárossá Rosenberg Bernát, jegyzővé Riesenbach Mór, a választmány tagjaivá pedig dr. Adler Adolf, Berger Ármin, Cukor Márton, Kaufman Izidor, Róth Móric, Sternberg Móric, Sternberg Lipót, ifj. Sternberg Sándor, Singer Lipót, Weinberger Ferenc, Weisz Jakab és Weisz La­jos egyhangúlag megválasztattak. Az egyletnek ezidő szerint 191 tagja van. 30—36 fillér egy liter tej! A tej drá­gaság ellen emeljük fel tiltakozó szavunkat. Ma a tejet literenként 30—36 fillérérért árulják Nagykárolyban. Kérdjük, hogyan lehetséges ez itt nálunk, ahol jószág és takarmány van elég, akkor, amidőn a szomszédos Máramarosszige- ten, ahol a rettenetes orosz horda feldúlt min­dent, elpusztította a jószágot, elrabolta, felégette a takarmányt, 30 fillérnél drágábban még nem árusították a tejet? Ezt máramarosszige i em­berek állítják. Hivatkozunk még Debrecenre, ahol 28 fillér a tej, dacára annak, hogy ott nagyon sok beteget élelmeznek. Erélyes és gyors hatósági intézkedést, ármegállapítást ké­rünk itt is. A tejárusok kapzsiságát csakis ez fékezheti meg. Ez az intézkedés a város kö­zönségének, de különösen azoknak a több gyermekes családoknak a háláját váltaná ki, akik gyermekeiktől már hetek óta kénytelenek megvonni ezt a legszükségesebb táplálékot. Életjel 7 hónap múltán. A háború fo­lyamán sok olyan eset adódott elő, mely meg­nyugtatóig hathat olyanokra, kik elveszettnek hiszik magáról életjelt nem adó hozzátartozói­kat. Mán Miklós mezöteremi lakos már hét hónapja nem adott magáról semmi életjelt. Övéi nagy aggódással, a legrosszabbra elkészülve várták a továbbiakat. Többen már holt hirét költötték. E hó 2-án levelet kapott tőle fele­sége. Egy németnyelvű levelet küldött haza Taskend-ből, (középázsiai város) hol orosz ha­difogoly. A levél magyar fordításban igy hang­zik: „Kedves Juliánná ! Tudatlak, hogy életben vagyok és jól érzem magamat. Orosz hadi fogságban vagyok. A béke után haza fogok menni. Csókol férjed, Miklós. Ha levelemet megkapod, úgy irj nekem egy németnyelvű le­velet.“ A „Nagykárolyi Önsegélyző Népbank részvénytársaság“ f. hó 31-én délután 3 órakor az intézet helyiségében tartja meg 45-ik évi rendes közgyűlését, melynek tárgysorozatá­ban a szokásos tárgyak vannak felvéve. Az igazgatóság a közgyűléshez intézett jelentésé­ben örömmel állapítja meg, miszerint az e vi­déken lakó hitelalanyok között s különösen az intézet ügyfeleinél sokkal kisebb a háború folytán előállott zavar s meg van bennök a képesség és igyekezet arra, hogy kötelezett­ségüknek eleget tegyenek. Hangsúlyozza a je­lentés, hogy a kintlevőségek legnagyobbrészt jelzálogi, vagy egyéb dologi fedezettel bírnak s hogy számoltak azzal, miszerint a háború után beálló pangás miatt egyes kisebb kölcsö­nök fedezését képező ingatlanok átmenetileg az intézet birtokába kerülhet, ezt előrelátva volt része az intézet az egységes kezelés cél­jából egy „Birtokértékesitő részvénytársaság“ alapításában. Jelenti az igazgatóság, hogy a hadikölcsönből 50,000 koronát jegyzett, hogy a háza melletti Ujházy-féle két utcára nyíló nagy ingatlant a rajta levő épületekkel jutányosán megszerezte és átalakíttatta, minthogy nagy­bani üz éti helyiség, a megnőtt forgalom miatt bővítésre szorult. A jelentés szerint az érték- papir-számla nagyobb tételű 4 V2°/o-os Magyar­agrár és a Birtokértékesítő részvénytársaság részvényéből egy nagyobb tétel átvétele foly­tán emelkedett. Az értékpapír árfolyamkülön- bözetet, részben az e célra rendelt értékpapir- árfolyam veszteségi tartalékalap, részben a három év óta gyűjtött csendestartaléka fel- használásával irta le. A jelentés szerint a be­tétállomány a múlt évben emelkedett és a folyó évben is emelkedőben van, az áruosztály, bár a lefolyt évben csak rövid ideig működött, egész szép eredményt ért el s az ezen üzlet ágba fektett tőkék várakozáson felül gyümöl­csöztek. Végül az igazgatóság jelenti, hogy az üzletév az előző évről áthozott 2,911‘35 nye­reség maradvánnyal együtt 95,806 57 f. nyere­séggel zárult és javasolja, hogy ezen összeg­ből 34,003 K a háború által okozott károk és veszteségek leírására fordittassék, a fenmaradó 61,836 K 57 fillérből részvényenkint 32 K, összesen 32,003 K osztalékképen kifizettessék, továbbá részvényenkint 10 K, vagyis 10,000 K a rendes tartalékalaphoz csatoltassék, (miáltal a tartalékalap 2 120,030 koronára emelkedik), jutalékok kifizetésére 5,795 K 73 f, jótékony- célokra 630 K, tisztviselők jutalmazására, 1,800 K, haditartalékra 10,003 K, fordittassék s a fenmaradó 1.464 K 84 f. pedig uj számlára vitessék át és a 4-ik számú szelvény 1915. évi április hó 1-én beváltassék. A szelvények úgy az intézet pántáránál, mint a Magyar Általános Hitelbanknál Budapesten beválthatók lesznek. A jó bánásmód érdekében. A bel­ügyminiszter a hadbavonultak családtagjaival való jó bánásmód érdekében rendeletet küldött valamennyi vármegyei alispánhoz, amelyben arra hívja fel a vármegyénk vezetőit, hogy uta­sítsák.a községi elöljáróságokat és főleg a köz­ségek jegyzőit, (körjegyzőket), hogy a hadba­vonultak gyámolitásra szoruló családtagjainak panaszait legnagyobb lelkiismeretességgel vizs­gálják meg és amennyiben a panaszt indokolt­nak találják, a legteljesebb odaadással igyekez­zenek mindent elkövetni, hogy z tényleg or- vosoltassék is, a mi pedig azt a hangot illeti, azt a modort, amelyet minden féllel, de főleg a-'hadbavonultak családtagjaival szemben hasz­nálni kell, elvárja a miniszter, hogy i gyengédség és figyelem nyilatkozzék meg a községi elöljáróság iránt, akiknek hozzátartozói életük árán is a hazáért harczolnak. A netaláni visszaélések fegyelmi utón fognak megtoroltatni. Szatmárvármegye liszt szükségleté­nek megállapítása A történt szóbeli tárgyalá­sokra hivatkozva értesítem a vármegye közönsé­gét, hogy a vármegye ellátatlan polgári lakossá­gának valamint az ott ápolt sebesült katonáknak az uj termésig számított lisztszükséglete pl. Nagykároly városé 60, Nagybánya város 60 Felsőbánya városé 32 vármegyei járásoké 225 vasúti kocsi rakomány lisztben, előjegyzés­ben vétetett. A szóbeli tárgyalás során elmondot­takból, ez alkalommal is kiemelni kívánom a következőket: Minthogy a rendelkezésre álló orsz. készlet mennyisége ma még számszerűleg meg nem állapítható, az e tekintetben illetékes föld - miv. miniszter ur nem vállalhat felelőséget az iránt, hogy az előjegyzett menyiséget egészben rendelkezésre fogja-e bocsáthatni. A 420/925 M. E. szánni rendelet alapján megszer­zendő gabonamenyiségbői azonban, az ország egyéb ellátandó részeinek szükségletéhez viszo­nyítva a fentiek szerint előjegyzett lisztmennyiség arányában fog a vármegye részesülni. A liszt keveréséről és a búza, rozs és árpaliszt kimélé- léséről szóló rendeletekből önként következik, hogy az előjegyzett liszt menyiség 50 %-át tengeri lisztben keli érteni, ez e célból szüksé­ges tengerit elsősorban kereskedelmi utón kívá­natos beszerezni mert országos érdek az, hogy a kereskedelem mesterséges belenyúlással mentői kevésbbé bénittassék. Ha kereskedelmi utón a tengeri beszerezhető nem lenne úgy indokolt esetekben az országos gazd. bizottság részére felajánlott tengeriből fog a megállapított meny- nyiség kiutaltatni. Különösen kikötöm, hogy a rendelkezésre bocsátott gabonából származó őr­leményt tartalék készletnek kell tekinteni s állandóan mint ilyet kell kezelni. Ebből követke­zőleg úgy a rendelkezésre juttatott gabonát mint az abból előállított lisztet állandóan hatósági rendelkezés és ellenőrzés alatt kell tartani. Annak fogyasztását csak akkor és annyiban lehet megkezdeni, ha és amenyiben a közélelmezés a rendes kereskedelem utján már el nem látható és azonnal meg kell ismét szüntetni mihelyt a kereskedelem működése helyre állt. A 240/915. M. E. sz. rendelet szerint az igénybe vett gabo­na árát haladéktalanul le kell fizetni. Ebből következőleg az előjegyzett készlet beszerzési költségeinek pénzügyi fedezetéről sürgősen gon­doskodni kell s ennek módját valamint zt, hogy a rendelkezésre bocsátandó készlet árát kifogja azt előlegező „Alkalmi Egyesülei“-nél lefizetni, a készletet kinek a címére kell irányítani, ki fogja azt tényleg átvenni, s mely hatóság fogja azt ellenőrzése és rendelkezése alatt tartani hoz­zám mielőbb be kell jelenteni. Gondoskodni kell továbbá arról, hogy a hatóság rendelkezése alatt álló liszt az alatt mig az a fogyasztóhoz kerül semminemű üzérkedés tárgyát ne képezze. Az élelmezendő lakosság között iga sagos és takarékos arányban oszoljon meg, úgy, hogy az a lakosság élelmezésére az uj termésig elegendő legyen. További tartalék készletek rendelkezésre állani nem fognak, az a törvényhatóság, város vagy község tehát, a mely a készletét idő előtt elhasználta közélelmezése tekintetében a legvált- ságosabb helvzetbe jut a segítség minden kilátá­sa néUül. Ennek elkerülése végett tehát a liszt kiszolgáltatását oly móJon kell szervezni, hogy a készletből az ellátandó területekről semmi ki ne vitesék, és hogy minden egyes részére csak annyi liszt szolgál assék ki amennyi reá az élel- mezendők számának arányában a készlet nagy­ságához képest jut. Minthogy a szükséglet kiszámítása a lélekszám alapul vételével történt az elmondottak biztosítására szolgáló rendszer kidolg)zá-a nem fog nehézségbe ütközni. A szó­beli tárgyalások alkalmával az erre vonatkozó irányítás részletesen meg is adatott a keresztül vitel tekintetében tehát most már csak a helyi sajátságokkal kell számolni. Ezek figyelembe vételét a helyi hatóságok belátására kell bíznom. Tekintettel azonban a kérdés ki valló fontossá­gára kikötöm, hogy a kiszolgáltatásmikéntjére vonatkozó tervezetet hozzám lehetőleg miéi >bb szintén be kell mutatni. Megjegyzem végül, hogy a liszt kiszolgáltatásával esetleg megbí­zandó kereskedők részéről az önköltségek és a polgári haszon felszámításának van helye. Bu­dapest, 1915. évi március hó 5-én a minister rendeletéből Kiszelys. k. ministeri oszt. tanácsos.

Next

/
Oldalképek
Tartalom