Északkeleti Ujság, 1915 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1915-10-02 / 40. szám
2-ik oldal. ÉSZAKKELETI ÚJSÁG NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK. 40-ik szám. A nép kezében nagy pénzek vannak, csak fel kell világosítani, hogy inig hasznos befektetést csinál, a mellett h izafias kötelességet is teljesít és a siker biztosítva iesz. Vegyük például a nagy német nemzetet, hol vetélkedve viszik a filléreket is a haza oltárára. Egy angol államférfi mondta, hogy azé a győzelem, aki az utolsó aranyat farija a kezében. Az angol már idegen nemzetnél ku- nyorál kölcsönért. Nekünk és szövetségesünknek önnön magunknak kell segítenünk magunkon, de az utolsó aranyat nekünk kell a kezünkben tartani. És ebben* mindenki nyújthat segédkezet. A hatalmas éljenzéssel és minden oldalról megnyilvánult általános helyesléssel fogadott megnyitóbeszéd után gróf Stadinszky Lászlónak, a lengyel légió elnökének halála felett részvétének adott kifejezést a közgyűlés. Ré- vész János bizottsági tag nagy történelmi tudással világítva meg a magyar nemzetnek a lengyel nemzet iránt mindenkor meglevő ro- konszenvének alapját képező közös létéi deke- keinket, Kossuth, Deák és Kölcsey lengyel-ügyi beszédeiből vett citáiumokkal is, igazolva a történelmi rokonságot, azon indítványt terjesztette elő, hogy a részvét mellett a közgyűlés azon reményének is adjon kifejezést, hogy a világháborúból a lengyel nemzet szabadsága is ki fog virágozni. Egyhangúlag elfogadtatod. Dénes Sándor bizottsági tagnak. Lucaciu László és Lucaciu Konstantin megbélyegzésére vonatkozó indítványával szemben a törvény- hatósági bizottság azon álláspontra helyezkedett, hogy méltóságán alulinak tartja, hogy a Lucaciu testvérek személyével foglalkozzék. Az alispán jelentését és a törvényhatóság [ 1916 évi költségelőirányzatát a törvényhatósági hozzászólás nélkül elfogadta. A közigaz ;atási bizottságba Tóth Mór 85, j Domahidy Viktor 84, Szubányi Ferenc 84, Ne- mestóthi Szabó Antal 77 és dr. Vetzák Ede 77 szavazattal választattak be. Ezenkívül kapott I Váradi János dr. 6, Isaák Elemér dr. 4, Stoll Béla 2 és Mándy Géza ! szavazatot. Az igazoló választmány a következőképpen alakult meg. Elnök: Debreczení .István, tagok: dr. Adler Ad If, Renk Gyufa, Róth Károly, dr. Vetzák Ede, Nonn Gyula, Kaufmann Jenő, Baudisz Jenő, Madarassy Gyula. A közgyűlés névszerinti sza -’ázással megszavazta a felvett pótadókat. Több érdektelen ügy letárgyalása után a közgyűlés véget ért. KépviseSétestiileli közgyűlés. A képviselőtestület vasárnap rendkívüli közgyűlést tartott. Debreczení István polgármester üdvözli a megjelent képviselőtestületi tagokat és elismerő szavakban elparentálja Janitzky Albert elhunyt képviselőtestületi tagot. Indítványára a közgyűlés jegyzőkönyvben ad kifejezést részvétének. Jelenti, hogy a megüresedett helyre Prokopovits István póttag hivatik meg. Polgármester jelenti, hogy a vásárvám és piacterület vételárából még 50,000 K nincs kifizetve. Ezt az összeget julius 1-én kellett volna fizetni, de a moratórium erre halasztást adott. Most a mo'atorium-feloldó rendelet folytán V-i-e (12,500 K) okt. 1-én fizetendő; márciusban megint 7+ és októberben 2/r. A képviselőtestület úgy határozott, hogv fizessük ki az egész összeget. A pénzintézetek adjanak 50,000 K váltókölcsönt ugyanolyan feltételek mellett, mint ahogy már 50,000 és 100.00 K-át. A következő pontban a közgyűlés elhatározta, hogy katonaságnak városunkban való elhelyezését nem kérelmezi. A Kereskedőtársulat és az Ipartestület ugyanis indítványt adott be, hogy a város városunkban katonaságot kérjen. Az elutasító határozat a következő okokon alapszik : A laktanyában 500 embernél több ember nem helyezhető el; különben a Vörös Kereszt javára van lefoglalva. Az iskolákat át nem engedik e célra s igy a katonákat magánlakásokban kellene ellszálásolni. Tiszti lakásoknál pedig a különbözetet a városnak kellene fizetnie, ami a pénztárt nagyon megterhelné. Az élelembeszerzés nincs, nagy a fahiány. Minthogy kevés a rendőr, a köz- és tüzbintonság veszélye csak fokozódnék. Ezen okok alapján a közgyűlés a javaslatot elutasította. A következő pont a Kossuth-utca jobb oldalán (a Kölcsey-utcából nézve) építendő aszfaltról szólt. Minthogy a telektulajdonosok nem kötelesek a költséget fizetni; a '.árost sem lehet kötelezni erre, s nem is tudná a városi pénztár ezeket a kiadásokat fedezni a közgyűlés ezt az ügyet leveszi a napirendről. A közgyűlés elhatározta, hogy Szoko- lovszky Lajos az árvaszéki iktatói teendők ellátásáért 240 K munkadijt kap. Nagy Lajos és társai, váiosi alkalmazottak havi 6 K drágasági pótlékot kapnak. A képviselőtestület Szabó Gyula, polg. leányiskolái szolga fizetését a háború tartamára szeptember 1-íől kezdve évi 12 K-val felemeli. A "városi rendőrök, hajdúk 30 K helyett 70 K csizmapéiut kapnak. A következő pontban a bérkocsidijaknak, vidékre való megállapításáról volt szó. A határozat ez: Vidékre k.-inként 40 fillér állapit - tátik meg köves utón. (Vissza újból annyi.) 10 km.-re 1 órai ingyen várakozás jár; 20 km.-re 2 órai, 30 km.-re 3 órai várakozás. Ha az illető ezen idő alatt ügyében nem járt el, a hosszabb várakozásért tartozik külön fizetni. Ezután szavazással eldöntötte a képviselőtestület, hogy a határozat csak fokozatosan fellebbezhető. Egyszersmind a város Szalka és Tasnád felé uj vonatok beállítását fogja kérni. Következett a Vörös Kereszt helybeli fiókegyletének kérelme a boritaladó elengedése iránt. A jogügyi és pénzügyi bizottság a kérelmet visszautasította. Ekkor felállt a Vörös Kereszt helybeli fiókegyletének alalnöke, dr. Vetzák Ede és következő argumentumokkal foglali állást a bizottság javaslata ellen : A Vörös Kereszt Egyletben vásár- és ünnepnapokon a sebesülteknek szeretetadományokból bort adtunk. Most ezt saját pénztárunkból fedezzük. Méltányos a kérésünk, hog/ a város a boritaladót engedje el nekünk, annál is inkább, mert ez az első kérelmünk. A városnak erkölcsi kötelessége támogatni munkánkban. Ki- fizethetnők, de azt az összeget sokfelé tudjuk elosztani; ott várnak reánk és minden polgárral a harctéren elesetteknek siró árvái, ott remélnek gyámolitást a rokkant és megvakult katonák, akiknek fölsegitése legnemesebb kötelességünk Az nem elegendő érv, hogy a városnak a bor- ! haladóból 11,003 korona deficitje van; a mi 230—330 koronánk nem segit ezen a bajon. Kérem a képvisel testületet, mondja ki, hogy a város a borilal után a Vörös Kereszttől nem szed adót. Debreceni polgármester válaszában kiemeli, hogy a város amikor tudott, mindig adott. A város közönsége is adott mintegy 12,000 K-át. 19!6-ra Elmondtuk a borfogyasztási adót, s a | törvény nem engedi, hogy bárkinek is, bármi címen is az adót elengedhessük. A vita azzal a békés, és a Vörös Keresztre nézve hasznos döntéssel zárult, hogy ezt az adót a város saját pénztárából fogja fedezni. A polgármester a jegyzőkönyv hitelesítésére Fézer János, Griszháber Antal. Lővy Ignác, .dr. Melinda László és Papp János kép- ; viselöfesiületi tagokat felkérvén a közgyűlést bezárta. Br. á liazaáruló pópa fia. A Romániába szökött, hírhedt lacfalusi pópának, Lucaciu Lászlónak apjához méltó fia, Lucaciu Eparninondász, aki Amerikában, Tren- tonban lelkész, magyarországi kivándorolt gör. katholikus hi veit a gör kath. templomban román zászlóra akarta felesketni, hogy ezzel demonstrálják az Óhazától való elfordulásukat. Azonban a hazaárulásra való csábításnak kudarc lett a vége. Nagyobbára szilágysági és szatmármegyei kivándorlótokból össze tudott toborozni vagy 15 hívőt, akik készek voltak régi hazájukat elárulni, de a nagy többség, — igaz örömünkre, — szintén megyénkbeli hazafias érzésű románok megakadályozták, hogy megessék templomukon az a gyalázat, hogy abban a Haza megtagadására tegyenek esküt. Az Amerikába vándorolt magyarországiak lapja, a „Függetlenség“ meleg hangon ir a hazafias románság viselkedéséről. íme egyes részei: „Az elmúlt vasárnap román zászlót akart szentem a trentoni pópa, a volt lacfalusi hazaáruló pópa fia. Román zászló alá akarta esketni egyházának tagjait, kik kivétel nélkül Magyarország szülöttei, akiknek testvérük, rokonuk titánok módjára védik a Hazát, — apáik földjét, őseik sírját. Azonban megakadályozták a hitközség tagjai, akik templomjukért, hitükért, vallásukért óriási áldozatot hoznak, akik testölő gyári munkával szerzett keresményükből épült templomjukra nem akarták azt a gyalázatot hozni, hogy abban.egy idegen ország zászlója felszenteltessék.“ Hazafias román testvéreink, kiknek névsorát alább közöljük a „Függetlenség“ nyomán, — küldöttségbe mentek az amerikai püspökhöz, hogy mentse meg templomukat e gyalázattól. A püspök az egyház békéjét bontó zászlószentelést megtiltotta. Lucaciut a lesújtó határozat beteggé tette Betegségét bejelentve a püspöknek, arra kérte, ! ogy magyar papot küldjön h lyette misézni. Híveinek dühtől remegve mondotta: „Magyarok vagytok, no hát magyar papotok lesz!“ A magyar pap miséjéről, a magyar prédikációról nemtetszésük kife- jezéseképen Erdey Jánosné (Szaniszló), Lőcse Gergelyné (Vezend), Kujbus László (Portelek) hangos lármával hagyták el a templomot, amiért ellenünk törvényes eljárás indult. A többi gör. katholikus román hallgatóság a legmelegebb, szeretetteljes figyelemmel hallgatta a magyar prédikációt. Ide iktatjuk azon hazafias román testvéreink névsorát, akik ellene voltak a hazaáruló felesketésnek és erélyes fellépésükkel megakadályozták azt Tisztelet és becsülés nekik! Babies Demeter Dengeleg, Gaja Miklós, Bujkus László, Kozma János Szaniszló, Tegzes György Dengeleg, Jakab György Csomaköz, Vastag László Szaniszló, Sopronyj János Esztró, Kirvay G örgy Szaniszló, German Mihály Cso- makö-. Kasa János Szaniszló, Marián Ferenc, Bontva László Kismajtény, Demeter György, Szilágyi János Szaniszló, Hirtelen János, Tivadar László Csornák őz, Magyar György Szaniszló, Kosztin Demeter Portelek, Tegzes Sándor Ér- dengeleg, Kosztin György Portelek, Blagy Demeter Ervasad, Lassan György Érdéngeleg, Páll János Szaniszló, Sura György Vezend, B.iksán György, Kozma László, Turgyán János, Baksán György, Szilágyi Miklós Szaniszló, Suta Péter, Suta Mihály, Suta László Kismajtény, Dezserán László Csomaköz, Szilágyi György Szaniszló, Stoka György Érdengeleg, Orosz S László Reszege, Purakovics Sándor, Tálos János, Jakab János Csomaköz, Kozma László, Benyegi József, Szűcs György. Rostás György Szaniszló, Sárossi Demeter Csomaköz, Siket Demeter Portelek, Buja László Szaniszló, Páll György, Páll László, Páll Péter Csomaköz, Kirvay Miklós, Barota György, Svara László Szaniszló, Danka Györgv, Danka János Dengeleg, Márkus János Szaniszló, Suta Ferenc Kismajtény, Bontva József Dengeleg, Suta László Kismajtény. A hazaárulásra kész gyászmagyarok, akik a hazaárulő papot követték, a következők : Babusz Demeter Dengeleg, Siket Demeter Portelek, Másztén Péter, Szabó György Csán, Pável László Kismajtény. Mikhael Demeter Lacfalu, German Ferenc Csomaköz, Barota Demeter Portelek, Szilágyi Sándor Szaniszló, Jakab Mihály Csomaköz, Erdey János Szaniszló, Kujbus János Portelek, Lőcsey György, Szar- vasd, Pataky József Vezend. 11190 sokszorosító gép — teljesen uj — jutányos áron ELADÓ. Megtekinthető a „KÖLCSEY-NYOMDA“ r.-t.-nál Széchenyi-utca 20. sz. alatt.
