Északkeleti Ujság, 1915 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1915-04-17 / 16. szám

VII. évfolyam. Nagykároly, 1915. április 17. 16-ik szám. ÉSZAKKELETI ÚJSÁG \Vf -1« L+Z *•* s* NAGYKÁROLY ES ERMELLEK POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. — A NAGYKÁROLYI KERESKEDŐ TÁRSULAT HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési árak: Egész évre ........................................... 8 korona­Félévre .. ...........................................4 „ Ne gyedévre ........................................... 2 Tanítóknak egész évre.....................................5 Főszerkesztő: DR. VETZÁK EDE. Felelős szerkesztő : NEMESTÓTHI SZABÓ ALBERT dr. = MEGJELENIK BIRDB5 SZOBftATOÍL = Szerkesztőség és kiadóhivatal: NAGYKÁROLY, SZÉCHENY1-UTCZA 20. SZÁM. („KÖLCSEY-NYOMDA“ R.-T. NAGYKÁROLY.) — Hirdetések ugyanott vétetnek fel. — Nvilttér sora 60 fillér. Tovább kell mennie hatóságunknak azon a föl­tétlenül helyes utón, melyen a szép re­ményekre jogosító első lépéseket már megtette a város lakosságának élelme­zésére vonatkozólag. Az általános öröm­mel fogadott első intézkedések üdvösségé azt a reményt kelti mindnyájunkban, hogy itt határozott programm keresztül­viteléről van szó, melynek ez a beveze­tője. Amikor elismeréssel hajolunk meg a helyes intézkedések előtt, a régóta várakozóban levő ember idegességével sürgetjük az események fejlődését: to­vább, tovább. igen, tovább kell mennünk a már megkezdett helyes utón, mert a fenekes­tül felfordult viszonyok gyökeres munkát kívánnak. Máskor maga-magát szabá­lyozná az anyagi élet, de ily rendkívüli és szokatlan időben hatósági beavatko­zást igénye! a mindennapi élet minden téren. A hatóság kilépett a hivatalos helyiségek munkaköréből az utcára, az életbe, egyszerűen azért, mert ami most folyik, azaz magára hagyva folyna, az már veszélyezteti azt a rendet, melyre a hivatalokból ügyelnek. A szokatlan vi­szonyok rendkívüli intézkedéseket igé­nyelnek a hatóságoktól. Az egyéni talá­lékonyság, helyes érzék és erély főbbek most a rendeletek végrehajtatásánál. Az irányadó elv mindenkor az lehet, hogy azt a rendet, amit a mai súlyos viszo­nyok még a békeidőbeni mértéknél is jobban megkívánnak, olyan eszközökkel megteremteni, melyek elég erősek hozzá. Nem a módon van most a fősuiy, ha­nem a cél elérésén. A célt pedig a köz érdekei mutatják meg. Ezeket kell most megvédeni a brutális egyéni érvényesü­léstől. A köz egyik legfőbb érdeke a meg­élhetés biztosítása. A városi nép fő be­szerzési forrása a piac. Máskor is feladata volt a hatóságnak megvédeni a piacun­kat, de ma kétszeresen az. Ha ez ma nehezebb, nem elegek a régi rendelke­zések, meg kell azokat változtatni a megváltozott viszonyok mértéke szerint. Eddig 9 óráig nem volt szabad a vi­szonteladónak vásárolni. Ha ez ma ke­vés, ha erősebb a törtetés a mindenáron való kijátszásra és ha nem lehet vele védeni a piacot, a rendkívüli okok miatt rendkívüli változtatást lehet csinálni: ne legyen szabad vásárolniok délután 2 óráig. így talán nem fogják az elszapo­rodott ügynökök kibőtölni a tilalmi időt. Nem fog a termelő úgy spekulálni, hogy a tojás párját 16—18 fillérre tartja, mert a kereskedő odasugta már neki, hogy 9-kor 14 f.-t megad érte. Hosszú időt már nem bir ki az eféle összeesküvés. Hadszíntérhez közel eső, még tavaly is Ínséges vármegye voltunk, indokolt minden védekezésünk. A képviselőtestü­let ideiglenesen a háború tartamára meg­változtathatja a szabályrendeleteket és felebbezésre való tekintet nélkül végre- hajthatónak mondhatván ki határozatát, büntesse az ellene vétőket. Hétről-hétre kevesebb lesz élelmi­szerünk amiatt, hogy a járás zárt terü­letté kimondása még mindig nem jött le a kormánytól. A döntést sürgetni kel­lene, mert ha abban a hiedelemben va­gyunk, hogy úgy is lehetetlen és nem is teszünk érdekében semmit, még tény­leg megtörténik, hogy lehetetlen lesz, ami annyi városnak már régen lehetsé­ges volt. Képviselőtestületi közgyűlés. F. hó 11-én a képviselőtestület közgyűlést tartott, amelynek lefolyása következő volt: Debreceni polgármester üdvözli a kép­viselő testület megjelent tagjait. Megemlékezik Sternberg Jenő és id. Vida Sándor képviselő- testületi tagok elhunytéról, s indítványára a képviselőtestület jegyzőkönyvben ad kifejezést részvétének. A meghaltak helyébe Szilágyi Ist­ván és Lővy Dávid hivattak meg. Polgármester jelenti továbbá, hogy Fetser Antal győri püs­pököt, beiktatása alkalmából táviratilag üdvö­zölte, amelyre a püspök táviratilag válaszolt. Áttérve a tárgysorozatra, ennek első szá­mát a polgármester jelentése képezte az 1914-ik esztendő eseményi és statisztikai történetéről. E jelentésből kivesszük a következőket: A há­ború nagyon igénybe vette városunkat; 1600 nagykárolyi illetőségű vesz részt az ország vé­delmében és 224 19—20 éves népfölkelőt szin­tén alkalmasnak találtak fegyveres szolgálatra. A közigazgatási teendők nagyon megszaporod­tak, s emellett a tisztviselői karból a követ­kezők vonultak be: Preisz Miklós, dr. Kovács József, dr. Roóz Elemér, Szakáll Sándor, Nők János, Csepreghy Ferenc, Serly Ignác, Nagy István, Köröskényi Timót, Papp László, Nagy Sándor és Diczig Jenő, de azért a teendők el­végzésében fennakadás nem történt. A rendőri és szolgaszemélyzetből bevonult 16 rendőr, 4 tűzoltó, 2 kézbesítő és 1 kocsis. A teendők el­látásánál egy népfölkelő őrkülönitmény segéd­kezik. A polgárőrséget részvétlenség miatt be kellett szüntetni. 756 család kapott a bevonul­tak után segélyt; most 642 a segélyezettek szá­ma. A kifizetett ősszeg 93933 koronát tesz ki, (1914.) mig mostanáig a háború elejétől 181,134 koronát. Tetemes a város kára a háború miatt; igy : mozgósítás okozta kiadás 6551 K, a város vagyonában előállolt károsodás 49,614 K, be­vétel-csökkenés 13,463 K, az üzemek gazdál­kodásában előállott károsodás 3996 K. Fogla­lás 320 esetben történt. A községi bíróságnál 743 keresetet terjesztettek elő. Született 540 gyermek, meghalt 419 ember. Házasságot 111 pár kötött. A kórházban 1410 beteget ápoltak, s ezek közül 67 halt meg. A népkonyha 400 K segélyt kapott, szegény gyermekek felruhá­zására 100 koronát fordított a város. Összes segélyezési kiadása 18,413 K. A közegészség kielégítő volt. Járványos betegség tömegesen nem lépett fel, s az iskolák bezárására nem volt szükség. 4 koleraeset fordult elő; ezek közül 2 egyén meghalt, 2 felgyógyult. Tüdő­vészben 55 haltak meg. A rendőrségi kihágás listáján szerepelt 33 botrányos részegség, 59 sikkasztás, 81 csalás, 109 becsületsértés, 12 öngyilkosság, 159 férfit és 28 nőt el kellett zárni. Iparos sztrájk nem volt. Hetey Ábrahám főjegyző nyugalomba ment, Bakos aljegyző pe­dig lemondott. A főgimn. egészségtanári állását dr. Brugós Gyula nyerte el. Mindezeket és más kisebb-nagyobb eseményeket és statisztikai adatokat tudomásul vette a közgyűlés. A pol­gármester előterjesztésére a közgyűlés Jékel László, Czukor Lajos, Bium József és Schön- pflug Béla orvosoknak a város kórházaiban tel­jesített odaadó, nemes működéséért köszöne­tét szavaz. Ezután azon intézkedésekről volt szó, amelyeket a város elöljárósága tett, hogy a város élelmiszerszükségletét fedezze és bizto­sítsa. Az országos bizottság 60 vaggon lisztet engedélyezett Nagykárolynak, de ebből eddig semmit sem kaptunk. A szükséglet fedezésére az elöljáróság a helybeli malom lisztkészletét vette meg. Ezenkívül az uradalomtól 160 hl. búzát vett meg, amelyet 50 literenként már el is adott a város közönségének. Még 140 hl. búza van biztos kilátásban az uradalom részéről. Továbbá vett két vaggon burgonyát, amelyet 12 fillérjével adott el kilo­grammonként. Hasonló célból polgármester még nyolc vaggon burgonyát szándékozik venni. Vetzák Ede dr. helyesli a tett intézkedé­seket s azt ajánlja, hogy az elöljáróság más élelmi cikkekről is gondoskodjék s azokat szin­tén önköltségén adja el a lakosságnak. Kéri to­vábbá a vezetőséget, hogy ne engedje meg a a piac élelmi szereinek: vajnak, tojásnak, apró jószágnak stb. kocsiszámra való összevásárlá­sát ; legalább ezek az üzérek ne előzzék meg a vásárló lakosságot, mert az esetben már má­sodkézből kell mindent megvenni; figyelembe kell venni továbbá azt is, hogy igy sok élelmi cikk más városokba kerül, amely élelemre pe­dig nekünk is szükségünk van. Polgármester válaszában kifejti, hogy mind­ez helyes intézkedés lenne, de nincs a város­nak pénze, hiszen csak a községi adóból 100.000 koronáig maradt hátralékban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom