Északkeleti Ujság, 1915 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1915-12-04 / 49. szám
POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. — A NAGYKÁROLYI KERESKEDŐ TÁRSULAT HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési árak: Egész évre ........................................ 8 korona. Félévre .. .. > ..............................4 Negyedévre .................................. .. Ta nítóknak egész-évre................................5 Főszerkesztő: DR. VETZAM EDE. : MECTSLESIK ÜIIHfeSS SZO&liÁTOM.' Szerkesztőség és kiadóhivatal: NA'1YKÁROLY, SZÉCHENYl-UTCZA 20. SZÁM. („KÖLCSEY-NYOMDA“ R.-T. NAGYKÁROLY.)-------Hirdetések ugyanott vétetnek tel. 1 az érző szivü ember jótékonykodásának szeretettel körülvett tárgya volt mindenkor. Az árvaság állapota olyan megindítván szomorú, hogy azelőtt érintetlenül nem maradhat szív. Az árva iránt érzett részvét szálai egész hálóvá szövődnek, hogy megfogják és hozzákapcsolják a lelkeket. Ki ne érezné kötelességének, hogy a szeretőn gondoskodó szüle nélkül maradt gyermek vigasztalanságát vaiamivei ne enyhítse? Ki ne érezné, mikor az. árvával jót tesz, hogy emberi hivatásától elszóliíoít társa helyett teljesít dicső feladatot, melyért a másvilágról száll a köszönet. Szeretettel karoljuk fel az árván maradt gyermekek sorsát, mer; szánják az, ő elhagyott vol.uka . A szánalomra elég ők annyi is, hogy gyenge, 'fejletlen testtel és lélekkel, támasz nélkül kel. küzdeniük az élet bajaivá!. Be sok kis madarat rázott ki ;; nagy háború fergetege a családi élet meleg fészkeiből! Egész sereg kis gyermek lett váratlanul, máról-holnapra árva, kiknek ép, erős édesapjuk még évtizedekig tudta volna szerelő gondjukat viselni. Bizony, ők a háború íégveszte- sebbjéi! Mikor a haza veszélyben volt, zászlók alá siettek a családapák ezrei. Sokan estek el közülök az éleire, halálra folyó küzdelemben. Most a haza megmentve, de veszélyben vannak a csa tüdők, melyeknek fönntartó oszlopát döntötte ki a világháború fergetege. Ki fogja a családokat megmenteni ? Azoknak a kötelessége, akik túlélik a nagy háborút és élvezik a győzelem gyümölcseit, a béke áldásait. .A nemzet kívánta, hogy a katonák hagyják ott a tűzhelyüket és teljesítsék kötelességeiket. A katona teljesítette is kötelessé ét, míg kenyeret kereső munkás kezéből ki nem esett a honvédő fegyver. A hazát és benne a polgárok millióit megvédte a katona, de ki védi meg az elpusztulástól a támasz nélkül maradt családokat? i /..-*• ■ . . . 7 ,. .... A nemzet árvái ők, min! ahogy a nemzeté volt az ő katona-apjuk élete. Hozzá kel! járulnia nevelésük tértiéihez a nemzet minden fiának, mint ahogy hozzájárulunk adózó filléreinkkel a katonaság fenntartásához. De amint az adón felül a vérnek adóját is elkéri a haza azoktól, akik arra alkalmasaknak találtatnák, rendezzünk úgy mi is! sorozást magunk között arra nézve, hogy a vér adóját, melyet honfitársaink bőven áldoztak, mi jótékonysággal fizessük vissza. A tehetős emberekhez szólunk. Ők azok, akik az erősöket, az alkalmasokat képviselik, mint a sorozásokon a katonává leit apák. A testileg alkalmasok katonák lesznek, a vagyonilag arra al- ikai:, ások pedig legyenek az árván maradt' gyermekek pártfogói. Eddig J3-'ezeren felül van a hadi |áivák szánta. .Ezek Iföztii több ezeren 1 lesznek olyanok, akik ti k a szülői ház nem tudja letét biztosítani. Nagyon sokan lesznek olyanok, akik ha nem találnak szerető hajié-;ra, elvesznek a nemzeti társadalom számára, elzülíenek, [elkallódnak. Az árvaházakra hárítani nein , lehet mindent. Sem arányuk nem lesz a I kívánalomnak me felelő, sem hatásuk nem fog. a;indent ellensúlyozni. Az árvaházakon kiviii meg . keil nyilniok a szerető szivü, jobbnúdu emberek hajlé- S kainak is, hogy az áreár. maradt kicsi 1 nyékét befogadják. A nemzet legjobb anyagát, katonák gyermekeit kell meg- l menteni az elpusztulástól. A jövő nemzedék erőssége szenvedne csorbát, ira e legjobb anyag elpusztulna. Nemcsak a mindennapi kenyér biztosit Sa, h. nem a j jó nevelői hatású környezet, melybe az ; örökbe fogadott árva kerülne, megbe- ; esülheteüen eredményeket hozna létre a .jövő nemzedék életképességeire nézve. Gyermektelen, va, y kevés gyermekkel megáldott jómódú polgárokat kérünk, 1 hogy fogadjanak el örökbe, vagy felne- ! velősre olyan árvagyermekeket, kiknek édesapjuk a haza védelmében esett el. íA nemzet hálájára és Isten áldására teszik vele magukat érdemessé és amellett hálára köteleznek egy gyermeki lelket, mely e hála lerovásával öreg napjaikat [teszik napsugarassá. Amikor a nemzet egy szívvel siet, hogy a hazáért szenvedett kárpáti falvak népéi a rombolás után uj hajlékhoz juttassa, elvárjuk, hogy hasonló nemes lelkesedéssel fog sietni la hazafias közönség, hogy uj hajlékhoz juttassa szintén a hazáért szenvedett ár- jtatian lelkeket is. Azon nemesieikü családok, akik neve- ! velősre hadi árvát fogadnak el, forduljanak ez [ ügyben az Erdélyi Pártfogó Egyesület titkárához, (Kolozsvár, Karolina-tér 7.) ki bő felvilágosítást nyújt. •aa ügyvédi nyomtatványokat telefon megrendelésre bármily mennyiségben az irodába szállítunk. par Telefonszám: 58. “H bizony, nagyon nehezen. Ezzel nem mondtunk újat. A drágaságot, a nélkülözést mindnyájan érezzük. És nincsen az országnak egy városa, mely ne érezné. Azonban, mint minden érzés, úgy ennek az érzése is. szubjektív természetű jelenség. Egyes városok még azon esetben is jobban érzik a drágaságot, ha áraik alacso- csonyabbak egy más város árainál. Ugyanis a megélhetés megnehezedését j ibban érzik ott, ahol addig jónak mondható viszonyok között éltek, mini ott, ahol addig sem volt könnyű az élet. ilyen helyeken már ahoz alakultak a háztartások, a bajoknak megvannak már az ellenszereik. A váratlanul jött megrosszabodás sokkal érzékenyebben súlyt. Városunk élete ha rózsásnak nem is volt mondható az utóbbi években, más városok viszonyaihoz mérten elég tűrhető volt. Ha visz- szagondolunk az utóbbi évek piaci áraira és összehasonlítjuk más városok áraival és ugyancsak a mai árakkal, nagy aránytalanságokra fogunk találni. Mig a régi árak előnyös helyzetűnek mutatják városunkat, ma azt kel! látnunk, hogy az ország legdrágább városai közé kerültünk. Ezért kétszeresen nehéz a mi megélhetésünk más városokhoz képest is. itt van pl. a hús. Budapesten 4 K-ért kapni egy kg. disznóhust, Nagykárolyban 5.60 K. A kifli Budapesten 4 f, Nagykárolyban még most is 6 f, noha a búza ára ugyanaz és azt fel kell tételeznünk, hogy az előállítási költségek Budapesten nagyobbak, mint Nagyká- roiyban. Miért kell hát a nagykárolyi kiflisütőknek kétezer annyit nyerniük, mint a budapestieknek. Ha azok ott kijönnek 2 krajcár mellett, itt ugyanazon ár mellett még jobban ki lehet jönni. Ez is mulatja, hogy milyen aránytalan régülzsí keil nekünk végig szenvednünk a háború tartama alatt. A budapesti árak sokkal kevesebbet emelkedtek, mint a nagykárolyiak. Még ha drágább is ott valami, aránylag olcsóbb mint itt. De vannak olyan cikkek, melyek ab- sulute is drágábbak nálunk, nemcsak relative. A fővárosi lakosság nem érzi meg annyira az áremelkedést, mert viszonyaik már évek óta magas árak szerint alakultak. De nálunk munkabérek, fizetések mind a régi árakhoz alakultak, amikre váratlanul és aránytalanul nagy drágaság jött. E fonák és sorvasztó helyzet legfőbb oka a kiviteli kereskedelem tultengésében van. Hatóságunk nem tud elegendő energiával a közvetítő kereskedelem ellen törni. Az elnézés a melegágya annak, hogy nálunk most, amikor korlátozódnia kellene a közvetítő kereskedelemnek, gomba módra felszaporodott az üzérkedők száma. Tömeges megjelenésük egyes élelmi cikkeket valósággal fölszivott. A tojás pl. maholnap ismeretlen cikk lesz a piacon. Vagy magasabban kell megszabni az árát, vagy úgy Az árva Nehezen élünk
