Északkeleti Ujság, 1915 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1915-10-02 / 40. szám
NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK * POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. — A NAGYKÁROLYI KERESKEDŐ TÁRSULAT HIVATALOS KÖZLÖNYE, Slőíisetési árak: Egész évre 8 koronaFőszerkesztő: DR. VETZÁK EDE. Szerkesztőség és kiadóhivatal: NA iYKÁROLY, SZÉCHENYI-UTCZA 20. SZÁM. Félévre ...................... („KÖLCSEY-NYOM DA“ R.-T. NAGYKÁROLY.) Negyedévre Tanítóknak egész évre-...................... _____Hirdetések.ugyanott vétetnek fel. ——_____-• 5 „ UBSJäLSH:f. E ■' r\: SEFEFATrö. —— ..vidra' sora C > íiiler. A fainség. Az előrelátás azt diktálja nekünk, hogy akkor, amíg talán nem egészen elkésett dolog, a figyelmet ráirányítsuk' a közszükséglet egyik legnélkülözhetetlenebb cikkére a tüzelő anyagra, illetőleg az ezen szükséglet fedezése körül meglevő nagy nehézségekre. A múlt tél tapasztalatai megtanítottak bennünket arra, hogy az Ínségek egyik legnagyobbika a fainség. A hideget mással, mint tüzel 3 anyaggal, nem lehet megszüntetni. Ha hús nincs, ehetünk paszulyt, ha zsir nincs, ehetünk olajat, ha búza nincs, ehetünk krumplit, de ha tűz nincs nem csinálhatunk semmi olyat, ami meleget adjon. Ha tűz nincs, főzni sem lehet, megakad minden munka. A hideget elodázni nem lehet. Kis ideig még bírja az ember, de hosszasan nélkülözni nem lehet. Ezért a tüzelő anyag hiánya a legnagyobb Ínség. A háború annyira igénybe veszi úgy az emberi, mint az állati munkaerőt, hogy dacára a rengeteg erdőknek, nagy hiány mutatkozik a tűzifában. Nincs elég emberi kéz, mely az élő fát ledöntse, sőt még a felvágott, ölekbe rakott fát se lehet szállítani, mert nincsen elegendő fuvar. A lovakban, ökrökben mutatkozó hiány még a gazdálkodást is érzékenyen érinti, alig ludja a gazda a földjét szántani, hogyan vállalkozna fát fuvarozni, így lesz a fa ára, — leszámítva még a fatermelők embertelen spekulációját, — hihetetlen ü 1 magas. De amikor már itt van a horribilis áron megvásárolt fa, akkor jön a legnagyobb zsaro'ás, amit a befuvarozással követnek el fuvarosaink. Ma már egy méter fa behozataláért 2—3 K-t kérnek. Régebben 2 métert hoztak be 1 korona 60-ért. Bizonyos mértékig indokolja az áremelkedést a takarmányanyagok drágasága és az igavonó állatokban tényleg meglevő hiány, de a helyzetnek spekulációval való kihasználása már uzsora számba megy. Hova forduljon a város közönsége oltalomért és segítségért az utolsó csepp vérig menő kiuzsorázás ellen. Csakis abban lehet reménysége, hogy a város vezetősége kiterjeszti gondoskodását erre a legnélkülözhetetlenebb cikkre is. Ellenkező esetben elő állhat az a helyzet, hogy a város szegényebb osztályai a legsúlyosabb Ínségbe kerülnek tüzelő anyag tekintetében. Egyfelől a fa magas beszerzási ára, másfelül az elviselhetetlenül nagy fuvarozási költség lehetetlenné teszi a kisembereknek nagyobb mennyiségű faj egyszerre való beszerzését. Az igaz, hogy sokan, ak k tehetősebbek sem könnyen jutnak a télire való fához, mert amellett, hogy drága, kevés is ami hozzáférhető. A télire várható fainség megelőzése csakis a városi hatóságnak áll módjában. A pénzeden, hétről-hétre élhető családok téli tüzelőjéről neki, kell gondoskodnia. Kockázatról nincsen szó. A tűzifa biztos fogyasztási cikk; különösen az lesz a télen. Tehát egyébről nincsen szó, mint hogy a város előlegezze azok részére a szükséges pénzfedezetet, akik a fatermelők és fuvarosok lelketlen spekulációjára bizva a legnagyobb nyomornak és nélkülözésnek nézhetnek elébe. A városnak nem lesz nehéz nagyobb mennyiségű fához jutnia, amit a lakosság arra szoruló családja között kioszthat. Nyerészkednie nem lehet, de a beszerző árat és a kezelési költséget, kamatot mindenkor megfogja kapni. A városi hatóságnak módjában lehet határidőre lekötnie nagyobb famennyiséget, melyet meghatározott adagokban, pl. méterekben kioszthat. A fő dolog nem az, hogy egyszerre kioszihassa az egész télire való fát, hanem hogy a lakosság- n :k az a része, mely magéról nem gondoskodhat, abban a biztos tudatban lehessen, hogy a ha’ósági gondoskodás nem hagyja magára, ha szüksége iesz fára, a legméítányosabb áron megkaphatja. E yelör. még nincs nagy veszély, mert még nagy hideget nem szenvedünk, de akkorára, ha előre gondoskodás tör- ténik a keliő famennyiség lefoglalására, föltétlenül enyhülni is fog a fuvarozás" körüli mizéria, mert a mezei munkák megszűntével, kivált ha jó számit lesz, o'csőn történhetik a fának az erdőből való kiszállítása, tehát épen a kellő időre lesz fa. Nem lehet figyelmen kívül hagyni a helyi fuvarozás körüli visszaéléseket se. Már nem lehet eleget fizetni a beszállításért. A hatósági fakiosztás kiegészítéséül, a kiosztott fa széthordására vagy két fogatot álliihalna be a város. Tisztességes árak mellett szállítva mérséklő hatással lenne a többire is és föltétlenül kifizetné magát. Jön a tél, az eddigieknél nagyobb szigorúsággal ijesztve bennünket. Itt a legfőbb ideje az intézkedéseknek. HIRDETÉSEK jutányos áron felvétetnek. * Szept. 30-án elég népes közgyűlést tartott megyénk törvényhatósága Nagykárolyban, a megyeháza nagytermében. Csaba Adorján főispán igen szép, felemelő megnyitójából a következőket sikerült feljegyeznünk : Tizennégy hónapja annak, hogy a világot felforgató nagy események folytán a vármegye törvényhatósági bizottságának tagjai elé olyan akadályok torlódtak, melyek miatt jogait és kötelezettségét nem gyakorolhatta szabadon s ma, midőn a vármegye minden vidékét képviselve látom, el nem mulaszthatom legbensöbb hálámat kifejezni a Gondviselő iránt, aki védő karját akkor terjesztette ki felénk, midőn a pusztítás majdnem összetorlódott fejünk felett s megengedte érnünk, hogy a jövőbe vetett teljes bizalommal s egyesülten foghatunk ismét a munkához. Ha visszapillantunk a múltba, igazán szédületes perspektíva rajzolódik szemünk elé azoknak a nagy eseményeknek lelkűnkbe felidézése folytán, melyeknél diszleljesebbet, de lelket rázóbbat sem élt át ez a nemzet. A reánk visszavetődő fény elvakitja, a kiomlott vér miatt érzett fájdalom könnyekkel boritja szemeinket. De nem hiába omlott ki annyi vér, a magyar nemzet tekintélyben és súlyban annyit emelkedett a világ szemei előtt, íiogy békés munka al egy évszázad alatt sem jutott volna arra a polcra, amelyen ma áll. Akinek része volt abban a fogadtatásban, amiben B cs város közönsége részesítette a törvényhatóságok hódoló küldöttségét, aki látta ősz uralkodónk könnyektől ellepett szeméből a meleg szeretetet kisugározni, az mon thatja csak el, hogy nem hiába hoztunk annyi áldozatot, az meríthette azt a meggyőződést, hogy e két nemzet egymásra talált s a több évszázados gyűlölködés örökre ki van törölve szivei ükből. Egy diadalmas hadsereget lehet csak olyan igaz lelkesedéssel és ünnepléssel fogadni, mint Magyarország küldöttségét a bécsi nép fogadta. Ha mi ezeket a megnyilvánult érzelmeket viszonozzuk, ebből a íestvérállamok nagyságának kell kisarjadzania. A fény mellett az árny kísérőként mutatkozik. Ha szétnézünk magunk körül s látjuk az országnak azon részét, melyben az ellenség megfordult, szivetfacsaró az a látvány, ami elénk tárul. A társadalomnak ezekkel a földönfutókkal szemben meg kell erőltetnie magát, nem szabad koldus-alamizsnát nyújtani, de oda kell adni nekiek még azt is, amit magunktól vonunk meg. A közös veszedelem még óriási áldozatokat követel a nemzettől, meg kell semmisülnie, ha polgárai az állam szükségletei előtt begombolkoznak. A közel jövőben — pár hét múlva — harmad Ízben fordul az állam szükségleteinek fedezésére polgáraihoz hadi kölcsön címén. Ennek propagálása körül hárul a vezetésre hivatottakra nagy feladat. Mindenkinek oda kell adnia azt, amit egyáltalán nélkülöznie lehet.
