Északkeleti Ujság, 1915 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1915-07-24 / 30. szám
VII. évfolyam. Nagykároly, 1915. julius 24. 30-ik szám. vs. A „* , ti- ÉSZAKKELETI ÚJSÁG NAGYKÁROLY ES ERMELLEK POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. — A NAGYKÁROLYI KERESKEDŐ TÁRSULAT HIVATALOS KÖZLÖNYE Slöfizetési árak: Egész évre ................................ Fé lévre ......................................... Ne gyedévre ...................... «fc Ta nítóknak egész évre .. 8 korona4 2 „ 5 „ Főszerkesztő : DR. VETZÁK EDE. MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség és kiadóhivatal: NAGYKÁROLY, SZÉCHENYI-UTCZA 20. SZÁM. („KÖLCSEY-NYOMDA“ K.-T. NAGYKÁROLY.) — Hirdetések ugyanott vétetnek fel. ~ Nvilttér sora 60 fillér. Üres a kaszárnya. Mind elvitték a legények elejét. Kiürültek a falv :k, megteltek a városok. A kaszárnyákban soha sem volt olyan lázasan eleven az élet mint most. Harc- rakész, friss erők töltik meg a laktanyák szobáit. Lankadatlanul folyik a munka, melynek eredményeképen mind újabb csapatok vonulnak az ellenség elé, hogy elverjék messze az ország határaitól. A kaszárnyákban folyó lázas élet elevensége kiárad a városra is, melyet nemcsak lelkileg tart felhangolt állapotban, hanem anyagforgalmilag is felelevenít. A katonák hozzátartozóinak állandó látogatásai, ilyen módon a városban tett bevásárlásai, egyáltalában egész ottani tartózkodása úgy szellemileg, mint kereskedelmileg mozgalmat, forgalmat jelent. Méltó önérzetet érezhet az a város, mely az ország határain kivül lefolyó nagy eseményekkel kapcsolatos itthoni rendkívüli élet színhelye lehet, mert érzi, hogy be van kapcsolva az ország anyagforgalmába s kiveszi részét a reáháramló feladatokból. Majd a háború után pedig, ha számon kérik, hogy mit tett a hadviselés érdekében, vagy mit hozott ál- gozatképen, vagy mit szenvedett, lesz mire hivatkoznia. Ez lesz majd a mértéke annak, hogy melyik város milyen elbánásban részesüljön háború után. Sokszor merült fel már lelkűnkben a kérdés, minek lapunkban adtunk is már kifejezést, hogy miért áli üresen a mi kaszárnyánk? Kis községek, faluk (Reszege!) kapnak katonaságot, sokszor kétszer, háromszor annyit, mint a község lélekszáma . és a mi jókora kaszárnyánk üresen áll. Itt, ahol készen van minden, lőtér, gyakorlótér, laktanyai felszerelések nagyszerű elhelyezést találna bármilyen katonaság, de különösen előnyös lenne, ha az 5-ös közös, vagy a 12-ös honvédgyalogezred törzse jöhetne városunkba, ami a nagyobbára vidékünkről kikerülő legénység hozzátartozóinak látogatásai révén jelentős forgalmat hozna városunknak. Helyén valónak találnék, ha eziránt lépések is tétetnének. Dr. Nemestóthi Szabó Albert ___újabb kitüntetése. A harctéren hősi halált halt, lapunk volt szerkesztője Dr. Nemestóthi, Szabó Albert emlékének kívánunk azon kegyelettel adózni, hogy nyilvánosságra hozzuk azon levelét, melyet u- jabbi kitüntetése alkalmából a megboldogultnak édesapja napokban a Berzeviczy ezredestől kapott: Nagyságos Uram! Mélyen Tisztelt Barátom! Május elején nehéz, véres harcokban elűztük az oroszokat szeretett hazánk földjéről. Ezen nehéz harcokban hősi halált szenvedett Albert fiad kiérdemelte a legmagasz- tosabb kitüntetést, az arany vitézségi érmet. Ezrediink minden' oron büszke lesz ezen tagjára; emléke élni fog az ezred történetében. A mellékelve küldött arany vitézségi érem bizonyítéka azon elismerésnek, melyben hősies magatartása részesült. Kiváló tiszteletem kifejezésével maradtam Berzeviczy ezredes. Most már hős szerkesztőnk dicső emlékét és hathónapos harctéri szolgálatát az első osztályú ezüst vitézségi, továbbá az arany érem és a német vaskereszt igazolják, melyeket bol- dogultnak édes apja saját halála után valószínűleg valamely városi közintézménynek örök idejű megőrzésre fogja átengedni. Képviselőtestületi közgyűlés. Folyó hó 18-án a városi képviselőtestület rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen nagyon kevés számban jelentek meg a tagok. Debreczeni István kir. tanácsos polgár- mester üdvözli a megjelent képviselőtestületi tagokat és az ülést megnyitja. Jelenti, hogy Nemestóthi Szabó Antal levélben megköszönte a képviselőtestület részvétét, amelyet a képviselőtestület Nemestóthi Szabó Albert hősi halála alkalmából a gyászoló családhoz intézett. A közgyűlés ezt tudomásul vette. A polgármester jelenti, hogy Janitzky Albert képviselőtestületi tag a felhívásra nem Egy nagykáiolyl diák kalandjai 0ro3zlengyeiors2ágban. — Saját tudósításunk. — Rendkívüli izgalmak között átélt hónapok után 8 napos állandó utazás végén f. hó 7-én érkezett haza városunkba Oroszlengyelország- ból Csáky Sándor, főgimnáziumunk VII. osztályos tanulója, ki még a múlt év julius 5-én m\‘nt oda Lehowczén lakó nagynénje látogatására. A vállalkozó szellemű diák a múlt év júliusában szánta rá magát, hogy biciklin kiutazik Oroszlengyelországban lakó nagynénje meglátogatására. Ugyanakkor nővérei is kint voltak a nagynéninél, ki Lehowczében gazdag föld- birtokos. Öt nap alatt érte el biciklin az orosz határt Csáky. Itt csak úgy engedték volna át a határon biciklijével, ha 30 rubelt letétbe helyez arra, hogy a biciklit nem hagyja az országban, (Az orosz 'bicikli ipar fellendítésére van ez az intézkedés,'hogy a bevitt idegen bicikliket igy megterhelik.) A 30 rubel nem lévé'n kéznél, zálogban hagyta a biciklit. Alig töltheted pár hetet nagynénjéné1, megtörlént a hadüzenet. Ettől kezdve tanúja volt az oroszok nagy készülődéseinek, hóna- j pokon át benne volt a háborús izgalmakban, melyek már közvetlenül ható kellemetlen helyzetté váltak, mikor a harcok Lehowcze vidékére terelődtek. Diadalmas előrenyomulásunktól kezdve fölfordult az élet Lehowczében. A vesztüket érző orosz katonák sanyargatóivá iettek saját községeiknek. A végzetes hátrálás idején köz- ' hírré tette a katonaság, hogy a kintlevő terményeit mindenki takarítsa be és amit tud, vigye magával az ország belsejébe, amit nem tud, azt égesse fel. Minthogy a lakosság (nagyobbára lengyelek) vonakodott ezt megtenni, az ott székelő orosz dragonyosokat elvezényelték és kozákokat eresztettek a falura. Ezek aztán elvégezték a nagytakarítást. Azon pár nap alatt, mig a falut kilakoltatták, egész sorát követték el az erőszakoskodásoknak. Úgy kezelték saját népüket, mint ellenséget. Gyanús elemnek tekintettek mindenkit, aki nem szivesen hagyta ott hajlékát, hol inkább bevárta volna a mi csapatainkat. A kathojikus lengyel papot egyszerűen kilökték a templomból, mikor misézni akart. A lakosságot záros határidőn belül kilakoltatták. Csáky nagynénijének kastélyába egy este állított be a kozáktiszt, hogy az egész iiáz- nép és cselédség azonnal pakkoljon és menjen az ország belsejébe. Könyörgéssel és főleg pénzzel el tudta érni az. öreg asszony, hogy reggelig maradhattak. Itt következtek el Csáky Sándorra a megpróbáltatások napjai. Már napokkal a kilakoltatás előtt Csáky és a nagynéni gazdatisztje éjjelenkint gödröket ástak a kertben hova az értékesebb tárgyakat elrejtették. Ezenkívül Csáky magának is gondoskodott egy búvóhelyről. A kastély elhanyagolt parkjában a legbozótosabb helyen lefele táguló gödröt ásott, melybe meglehetős kényelemmel beleférhetett. A munkát természetesen éjjelenkint folytatta s a kiásott földet kosárral a közeli tóba hordta. A gödör párkányát deszkával béielte ki s a nyílásra deszkafedelet csinált, melyet gyeptéglákkal rakott be. Hogy levegője is legyen a barlangnak, a föld alatt két vastag gumnii- csövet vezetett egy közeli bokor, tövéhez, hol észrevétlenül nyílt a szabadba. A rejtekhelyei szénával kibélelve, vizet, ennivalót téve bele előkészítette a tartózkodásra. Azon emlékezetes éjszakán, mikor a kozáktiszt el akarta a családot szállíttatni, Csáky
