Északkeleti Ujság, 1914 (6. évfolyam, 1-53. szám)
1914-07-04 / 27. szám
6-ik oldal. ÉSZAKKELETI ÚJSÁG NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK 27-ik szám. VIDÉK. Gyász isteni tisztelet a trónörökös párért. Az a mélységes gyász, amely a trónörökös pár gyalázatos meggyilkolásával az egész magyar nemzetet érte, Érmihályfalva lakosaiban is a legnagyobb gyászt és fájdalmat keltette. A temetés napján az ev. ref. templomban gyász isteni tisztelet lesz tartva, melyeken az egész község lakossága valláskülönbség nélkül részt fog venni. Jegyzőválasztás Óttományban. Az Otto- mányiak múlt hó 27-én egy szavazattal egyhangúlag — a község jegyzővé választották Szebeni József éradonyi jegyzőt. Fábián Bertalant a jelölésnél mellőzték pedig az egész község Fábiánt óhajtotta jegyzőül. Amikor a képviselőtestület látta, kogy Fábián a jelölésnél mellőzve lett, kivonult a választás színhelyéről, csupán egy polgár adta le szavazatát és igy ő választotta meg a község jegyzőjét. Rendőrbiztos választás. A rendőrbiztosi állásra kiirt pályázat ideje lejárt, eddig 2 pályázó nyújtotta be kérvényét. Joó István községi Írnoknak van a legtöbb kilátása, aki legalkalmasabb is erre az állásra. Műkedvelői szini előadás. Az érmihály- falvai iparos ifjúság folyó hó 12-én műkedvelői szini előadással egybekötött táncmulatságot rendez. Elgázolt gyermek. Másztán János kovácssegéd folyó hó 1-én este biciklijével elütötte Friedman Márton pék mester 6 éves kis fiát. A gyermek súlyos sérüléseket szenvedett. Népmozgalmi kimutatás 1914. évi junius hó 27-től 1914. évi Julius hé 3-ig Születtek: Akkermann József napszámos leánya Róza rk. Varga Károly cipész fia József rk. Szűcs Mária leánya Irma ref. Demkó Mária leánya Erzsébet rk. Petermann Lajos kőmives- segéd leánya Irén rk. Khon Antal órás fia Jakab izr. Vonház Mátyás cseléd leányai Mária és Erzsébet rk. Szaniszlói László napszámos fia Pál gk. Ez évben a szülöttek száma 382. Kihirdetésre jelentkeztek: Kapocsán Sándor Strucuj Máriával. Zsigmond Sándor Székely Karolinával. Ez évben a kihirdettek száma 72. Házasságot kötöttek: — Meghaltak: Sarkady Sándor nyug. igaz- gató-tanitó ref. 55 éves. Savanyu Jánosné sz. Vécsei Anna rk. 28 éves. Varga Erzsébet gk. 9 hónapos. Özv. Gripner Istvánné sz. Korom- paszky Katalin ág. ev. 72 éves. Bhőm Ferencné szül. Rácz Ágnes ref. 56 éves. Vonház Mária rk. egy napos. özv. Goldfárb Erdéné sz. Wider Lotti izr. 44 éves. özv. id. Mocsár Istvánná sz. Dandás Mária ref. 80 éves. Ez évben a meghaltak száma 248. Üzleti könyveket jutányos áron készít a „Kölcsey-nyomda“ = Részvénytársaság — Nagykároly, Széchenyi-ntca 20. 10621/1913. B. sz. Őfelsége a király nevében! A debreceni kir. törvényszék, mint esküdt- biróság Nagy Kálmán kir. törvényszéki biró, mint elnök, Soltész Endre kir. törvényszéki biró Dr. Balogh Béla kir. törvényszéki biró, valamint Mező Sándor kir. törvényszéki jegyző, mint jegyzőkönyvvezető részvétele mellett a kir. törvényszék vácitanácsának 533/913 B. sz. végzése alapján nyomtatvány utján elkövetett becsületsértés vétsége miatt vádolt dr. nemestóti Szabó Albert ellen folyamatba tett bűnügyben, Kerekes Zsigmond főmagánvádló, Dr. nemestóti Szabó Albert és dr. Körösi Kálmán a magánvádolt képviselője jelenlétében Debreczenben 1913 november hó 27-én tartott nyilvános tárgyaláson a vád és védelmi meghallgatása után a következőleg Ítélt: A kir. törvényszék, mint esküdtbiróság szabadlábon levő dr. nemestóti Szabó Albert 36 éves róm. kath. nagykárolyi születésű és lakos magyar honos, nőtlen gyakorló ügyvéd, vagyontalan, katona nem volt vádlottat, miután az esküdtek a hozzájuk intézett azon I. főkérdésre: Bünös-e dr. nemestóti Szabó Albert vádlott, mint szerző abban, hogy a Nagykárolyban megjelenő Északkeleti Újság cimü politikai lap 1911. évi szeptember hó 16. számában „Ob- strukcíó a vármegyeházán“ címmel megjelent cikkében Kerekes Zsigmond főmagánvádlóval szemben a következő meggyalázó kijelentéseket használta: Szatmárvármegye 48-as gyászmagyarjai megint elfelejtették a quota emelést, a házszabály revisiót, a császár jubileumot és úgy gyakorolták a keddi megyegyülésen a hazafias lármázást, mintha ma is tisztességes lények volnának, akik a bebsületről beszélhetnek, nem pedig a politika olyan existentiái, akik Bécsnek a füttyentésére rendelkezésre állanak, persze megfelelő ellenérték mellett. Péchy István, Mangu Béla és Kerekes Zsigmond is nemzeti hősködtek, nem veszélyes dolog. Valamint elnyomójukat Alajos Károlyt segítették rehabilitálni, valamint megszavazták a quota emelést, a házszabályrevisiót úgy megszavazták a katonai javaslatokat is és letörik a balpárti obstrukciót, ha megint uralomra kerülne. Igen vagy nem ? Hétnél több igennel feleltek és mert azon II. külön kérdésre: Vádlott a főkérdésben körülírt kifejezések valódiságát bebizonyitotta-e. Igen vagy nem ? „Nem“-mel feleltek és ez által a vádlott bűnösségét megállapították, bűnösnek mondja ki a Btk. 261 §. 1 bekezdés 2 tételében meghatározott nyomtatvány utján elkövetett becsületsértés vétségében és ezért őt a Btk. 262. büntetési tétele alapján a Btk. 22. §.-nak alkalmazásával az 1892. évi 27 te. 3 §.-ban meghatározott célokra fordítandó az Ítélet jogerőre emelkedése napjától számított 15 nap alatt a debreczeni kir. ügyészségnél végrehajtás terhével fizetendő s behajthatatlanság esetén a Btk. 53 §. alapján 20 (húsz) koronánként egy napi fogházzal helyettesítendő, 100 (egyszáz) korona fő és (húsz) korona mellék pénzbüntetésre ítéli. Kötelezi a Bp. 480 §, alapján vádlottat, hogy főmagánvádló Kerekes Zsigmond részére utánjárási és ügyvédi képviseltetési költség címén 300 (háromszáz) koronát az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 alatt végrehajtás terhével megfizessen. Kötelezi továbbá a Bp. 480 §. alapján vádlottat arra is, hogy a felmerülhető eljárási valamint a netaláni felmerülhető tartási, mint bűnügyi költségeket az 1890. évi XLI11. te. 9 §-ban meghatározott módozatok mellett a m. kir. államkincstár részére térítse vissza ezeket a költségeket azonban a vádlottal szemben vagyontalanságára tekintettel, beidézett törvényhez 4 §-a alapján egyelőre behajthatatlannak nyilvánitja. Végül a Bp. 574 §-ának utolsó bekezdése lapján elrendeli a kir. törvényszék hogy az Ítélet jogerőre emelkedése után az Északkeleti Újság cimü, Nagykárolyban megjelenő időszaki lapnak az ítélet kézbesítése után legközelebb megjelenő számában az 1848. évi XVIII. te. 35 §-ában meghatározott 200 (kettőszáz) korona pénzbüntetés terhe alatt a lap tulajdonosa, illetve kiadója tegye közzé. Az 1848. évi XVIII. te. 30 §-ának 3 pontja alapján pedig azt is kimondja a kir. törvényszék, hogy a vádlottra kiszabott fő és mellékpénzbüntetés a Nagykárolyban megjelenő Északkeleti Újság cimü időszaki lapnak biztosítékát is terheli. Végül az ítéletet jogerőre emelkedés után a Bp. 108. §. alapján a szatmári ügyvédi kamarának megküldeni rendeli. Indokok: A kir. törvényszék, mint esküdtbiróság miután az esküdtek a hozzájuk intézett s a rendelkező részben teljes szövegben irt. I. Főkérdésre hétnél több igennel, miután a II. kérdésre nemmel feleltek és igy a vádlott bűnösségét ezen határozatukkal megállapították: dr. nemestóti Szabó Albert vádlottat a Btk. 261. §-ának 1. bekezdése 2 tételben meghatározott nyomtatvány utján elkövetett becsületsértés vétségében bűnösnek mondotta ki. A büntetés kiszabásánál figyelemmel arra, hogy vádlott cikkét a politikai harcan keletkezett felhevült kedély állapotában irta — súlyosító körülmény nem létében a kir. törvényszék úgy találta, hogy vádlottal ezen bűncselekményre meghatározott fogház büntetés legkisebb mértékre is aránytalanul súlyos lenne, miért is a Btk. 92, §-át a fent irt ennyhitő körülmények nyomatékosságára tekintettel alkalmazandónak találta és ez alapon a vádlott büntetégét csupán pénzbüntetésben s ennek is a rendelkező részben irt s alanyi bűnössége fokával arányban állanak talált mértékben álapitotta meg. — Az ítélet egyébb rendelkezései a felhívott törvény szakaszokban találják indokolásukat. Debrecen, 1913. november 27. Nagy Kálmán s. k. Soltész s. k. t. elnök. előadó. A kiadmány hiteléül: Görgey Alajos kiadó. 3712. szám. 1914. B. Hivatalos másolat. Ő Felsége a király nevében a m. kir. cnria nyomtatvány utján elkövetett becsületsértés vétsége miatt vádolt nemestóthi Szabó Albert ellen a debreceni kir. törvényszék, mint esküdtbiróság előtt folyamatba tett s ugyanott 1913. évi november hó 27-én 10621. sz. alatt elintézett bűnvádi pert a vádlottnak írásban is indokolt semmiségi panasza folytán 1914. évi május hó 27-ik napján tartott nyilvános tárgyalás alapján, a koronaűgyész meghallgatása után vizsgálat alá vevén, kővetkező végzést hozott: A semmiségi panasz elutasittatik. Indokok: Az esküdtbiróság ítélete ellen a vádlott az alaki semmiségi ok fentartásával a Bp. 385. §. 1. a. és c. pont alapján jelentett be semmiségi panaszt, s ezt Írásban is indokolta. Az alaki semmiségi panasz azért van használva, mert a bíróság nem adott helyt a vádlott amaz indítványának, hogy a főkérdés külön két részre elkülönittessék még pedig oly módon, mint a vádlott a cikk tartalmára vonatkozóan védekezését előterjesztette. Minthogy azonban az esküdtbiróság helyes indokból tagadta meg a vádlott indítványát: jogszabály megsértése sikerrel nem panaszolható. De alaptalan áz anyagi okra fektetett semmiségí panasz is, mert úgy azt, hogy a cikk tartalma kire vonatkozott, valamint azt is, hogy a valódiság bizonyítása nem sikerült: az esküdtek itt már felül nem vizsgálható módon eldöntötték. Az alaptalannak talált semmiségi panasz ezekhez képest az 1914. évi XIII. t. c. 36. §-ának megfelelően elutasítandó volt. Budapesten, 1914. évi május hó 27. n. Dr. Vavrik Béla s. k. Vaikó Pál s. k. előadó.
