Északkeleti Ujság, 1914 (6. évfolyam, 1-53. szám)

1914-10-17 / 43. szám

43-ik szám. ÉSZAKKELETI ÚJSÁG NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK 3-ik oldal. nézzük. A magyar színészet, mely hajdan nem­zeti újjáéledésünk legfőbb rugója volt, mely napjainkban a magyar tehetség alkotásait kül­földi színpadokra juttatja, zseniket h .z nap­világra, — olyan fontos tényezője nemzeti életünknek, melyet elhanyagolnunk, bukásba juttatnunk nem szabad a háború ideje alatt sem. Másrészről értékelnünk kell, hogy a szí­nészetnek most is megvan a maga hivatása. Mindenütt, ahol megnyíltak a színházak a nehéz napokat élő közönség élénkségét, önbi­zalmát, lelkesültségét, szóval egész lelkét adták vissza. A legújabb aktuális, hazafias darabok: „Előre,“ „Ferenc József azt üzente,“ „Jönnek a németek,“ „Vörös ördögök“ stb. közvetlen hatalmas lelkesítő erejükkel valóságos missziót teljesítenek az élet-halál harcot vivő nemzetnél és ez a mindig fenntartandó lelkesség lesz hivatva megtartani, győzelemhez juttatni nem­zetünket. Tehát nemcsak;a magyar kultúra jobb sorsra érdemes munkásainak megélhetéséről van szó, — ami már maga is nagyon méltányos és emberséges szempont, — hanem nagy nemzeti érdekekről is, melyeknek helyes felfogása a színészetnek a mai súlyos viszonyok között még áldozatkészebb istápolását teszik köteles­ségünkké, mint eddig. Ezen álláspontot igazolja a vallás és köz- oktatásügyi miniszter leirata is, mit a városok törvényhatóságaihoz intézett, amelyben vázolja, hogy a hosszabb idő óta tartó gazdasági válság, de különösen a háború, a színigazgatók és színtársulatok helyzetét nagyon megnehezítette. Sok színész a háborúba vonult, az igazgatók nagy veszteségeket szenvedtek, a tagok nagy része kenyér nélkül maradt, ami nagy veszte­séget jelent a magyar kultúrára nézve. A kul­tuszminiszter figyelmébe ajánlja a hatóságnak, illetve elrendeli, hogy a színigazgatókat támo­gassa és hasson oda, hogy a színtársulatok az előadásokat megkezdhessék. Ahol városi színház van, igyekezzen a hatóság az előadások meg­tartását elősegíteni, ne követeljék a bérösszeget, a tűzoltók, rendőrök dijait, a világítási dijat, szóval a legméltányosabban járjanak el a szí­nészekkel és színtársulatokkal szemben. Meg­jegyzi a miniszter, hogy reméli, miszerint fölösleges rámutatni a városokkal szemben a színészet kulturális hivatására s elvárja, hogy a városok mindent elkövetnek a vidéki színészet boldogulása érdekében. VÖRÖS sgi HÍREI A Vörös Kereszt uj kórházi helyisége. Minthogy a belügyminiszter elrendelte, hogy hadegészségiigyi célokra iskolákat lehetőleg nem kell felhasználni, a helybeli Vörös Kereszt­egylet azzal a tervvel foglalkozik, hogy eddigi iskolákban elhelyezett kórházait a honvédka­szárnya épületében helyezze el. Ezen esetben lehetséges lenne egy 3—400 ágyas kórházat berendeznie. Mindenki figyelmébe ! Ilosvay Aladárné, alispánná, kezdeményezése következtében a nagykárolyi állomáson átvonuló sebesült kato­nák minden vonat érkezésénél élelmiszerekkel és frissítőkkel láttattak el. A kolera elleni vé­dekezés szempontjából ezen nemes célú mű­ködés egy ideig korlátozást szenvedett, most azonban tekintettel arra, hogy a kolera elleni védintézkedések minden vonalon megtétettek, másrészt számos sebesült utazik át állomásunkon, újból előállott annak szüksége, hogy hazánkért harcoló megsebesült, dicső átutazó harcosaink ellátásáról gondoskodjunk. Igaz elismeréssel kel! adóznunk Ilosvay Aladárné, dr. Kölcsey Ferencné, Ilosvay Katica és Neupauer Margit nemes szivü áldásos működéséért és lelkes, fáradtságot nem ismerő, önzetlen munkálko­dásáért, hogy az átvonuló sebesültek ele­delt kapjanak kézhez, ami nélkül sokat kellene szenvedniök a hosszú utón. Felkérjük tehát a közönséget, amelyik talán azt hiszi, hogy már nem kell ellátnunk az átvonuló sebesülteket, hogy igenis, szükség van az adományaikra és szíveskedjenek mindennemű ételnemüeket ado­mányozni a vasútállomási kirendeltségnek, hogy átvonuló katonáink semmiben sem lássanak szükséget. í I— — — ......... ............—.——— Ad akozzunk a Vörös Kereszt Egylet I nagykárolyi fiókjának. I HÍREK. Háborús napokban. Kikért kalaplengetve álltunk A vasútállomás előtt, Midőn a harci riadóra Áldozni vittek őseröt: Dicső halál helyett Azok közül sokan Hordoznak hős sebet. Árpád apánknak Hadurában Ma sem rendült meg a hitünk, Dicsőségteljes ezerévre Dicsőbb másodikban hiszünk; Fénylik leik eteken, Tépés-csiná igató Két, csöppnyi gyermekem! Károlyi Tóth Lajos. Uj ügyvéd. Dr. Somossy Miklós váro­sunk fia, az ügyvédi vizsgát Budapesten siker­rel letette. Gratulálunk 1 jj Würth "bábcTtC"] A nagykárolyi társa­ságoknak egy rokonszenves fiatal tagja, a hely­beli pénziigyigazgatóságnak tisztviselője halálá­ról vettünk hirt. Würth Gábor a galíciai harc­téren kapott sebeiben elhunyt. A család a következő gyászjelentést adta ki: Würth Lajos m. kir. honvédszázados és neje szül. Janovics Emma úgy saját, mint gyermekeik : Lajos, cs. és k. főhadnagy, Hajnalka, férj. Pauksch Willi- baldné, Olga, továbbá Pauksck Willibald m. k. honvédszázados és gyermekei: Hajnalka, Laci, Rózsika és Wiilike és számos rokonság mély fájdalommal jelentik, hogy forrón szeretett fiuk, testvérük, sógoruk, nagybátyjuk és rokonuk Würth Gábor cs. és kir. 60. gyalogezredbeli zászlós és ni. k. pénzügyi fogalmazó életének 26. évében az északi harctéren hősi harcban nyert sebesülése következtében az Olműtzi Landeskrankenanstalí-ban hosszú szenvedés után f. hó 9-én elhunyt. A megboldogult hült tete­mei szombaton, f. hó 10-én délután Olműtzben tétetnek örök nyugalomra, lelke üdvéért ugyan­azon nap délelőtt 1p\\ órakor az egri Szent- Ferenc rendiek templomában szentmise áldozat fog az Egek Urának bemutattatni. Eger, 1914. október 9-én. Királyért és hazáért hős halált szenvedett drága gyermekünk nyugodjál békében. Köszönet és beszámoló a katonáknak téli felszereléssel való ellátásáról. Jótékony ke­zek szorgoskodnak fázó s érettünk küzdő hős katonáinknak előállítani a beküldött haskötőket, kapcákat, hósapkákat. Engedje az Isten, hogy még sokkal többet tehessenek és buzgó lelkek, kik ez által is kívánnak könnyíteni a mi hő­seink helyzetén. Jók voltak munkálkodni az állami elemi iskola növendékei, továbbá Ambrusz- ter Rózsika, Görgey Juliska és nővére, Görög Fánika, Hetey Józa, Hetey Blanka, özv. Frid- rikné és leányai, özv. Horthy Lászlóné, Horthy Istvánná, Hoffmanné és leányai, Jakab Emmus, Jékel Mária, Kubinyi Bertalanná és leánya, Kínál Mária, Kimer Istvánné, Kimer István, Lengyel Róza és Mária, özv. Egri Lászlóné, Neupauer Jánosné, Neupauer Margitka, Penyigey Viola, Péter Bözsike, Renc Annuska, Riskó Irma, Riskó János, Szolomájer Jánosné, Leibli Mária, Suller nővérek, Sopronyi Györgyné úrnők és urak. Becses szolgálatokat tesz most a hazának városunk egyik jótékonycélu alapja, a „Margit-alap.“ A szegény gyermekek segé­lyezésére, a nemeslelkü közönségtől gyűjtött adományokból félretett alap e súlyos napok alatt felismerve azon kötelességet, mit a haza iránt jótékony céljától most eltekintve tennie kell, készletéből egy ötletes kezdeménye­zés folytán havi 100 K-át ajánlott fel a helyi Vörös Kereszt-egylet céljaira. Ez alkalommal is hálás köszönettel és a legteljesebb elismeréssel kell lennünk özv. Gróf Károlyi Istvánné nemes munkájával szemben, mellyel a „Margit-alap“- ban egy ilyen jótékonycélu és amellett a ha­zafias tevékenységben is számottevő alapot tudott létrehozni. A Margit-alap ezenkívül még 320 drb. haskötőt, 12 drb. hósapkát és 50 pár kapcát készített és juttatott el a harctéren küzdő katonák számára. Mindazok, kik e nemes és hazafias munkákban részt vettek drága köteles­séget teljesítettek vele, Isten áldása legyen velük. A színház. A városi képviselőtestület vasárnap fogja tárgyalni Neményi Lipót azon kérelmét, hogy városunkban nov. 1-én meg­kezdhesse a játszást. Nem ismerjük a szinügyi bizottság álláspontját e kérdésben, noha fog­lalkoznia kell vele és hivatása szerint intézked­nie, de reméljük, hogy a képviselőtestület maga is a legméltányosabban fogja a kérést kezelni. Ma, amikor nem hagyunk elveszni a haza egy polgárát sem, amikor tisztességes megélhetést biztosítunk az utolsó vályogvetőnének is, nem szabad mostohán bánnunk a színészekkel sem, a kulturális élet ezen számottevő munkásaival, kik az ipari és kereskedelmi élet pangása alatt még akarva sem kereshetik meg máskép a kenyerüket, mintha játszanak és szórakoztatják, lelkesítik a közönséget. Hirdetmény a polgárőrségről. Közhírré teszem, miszerint a közrendészeti szolgálat ki­egészítése czéljából szervezett polgári őrség a m. kir. Belügyminiszter urnák 4220/1914. sz. rendelete alapján megalakult és szolgálatát f. évi október hó 3-án megkezdette. Amidőn ezen körülményekről a város közönségét érte­sítem, egyben figyelmeztetem, hogy a polgári őrök szolgálatuk közben hatósági közegek és azoknak a hivatalos eljárásuk alkalmával ép úgy engedelmeskedni kell, mint bármely más közbiztonsági közegeknek (csendőr rendőr) és hogy azoknak bántalmazása, vagy a velők szemben tanúsított sértegetések avagy ellen­szegülés a legszigorúbb büntetés alá esik. Nagykároly, 1914. október hó 12-én. Demidor Ignácz, rendőrkapitány. 9 Természetes égvényes savanyuvlz-íerrás. Különleges szer gyomorbaj és köszvény ellen. Kitűnő izü, igen üdítő ásványvíz. Tejjel vegyítve a legjobb nyálkaoldó szer. Borral vegyítve a legjobb íröecs. Tekintettel a járványos időre, esen víznek ®f« egy asztalnál sem szabad hiányoznia. Kapható mindenütt!

Next

/
Oldalképek
Tartalom