Északkeleti Ujság, 1914 (6. évfolyam, 1-53. szám)
1914-04-18 / 16. szám
IV. évfolyam. Nagykároly. 1914. április 18. 16-ik szám. ÉSZAKKELETI UJSÁ POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Előfizetési árak: Egész évre ........................................ 8 koronaFélévre .. ..................... '.. ... 4 „ Ne gyedévre ....................................... 2 „ Ta nítóknak egész évre..................................5 „ Fe lelős szerkesztő : NEMESTÓTHI SZABÓ ALBERT dr. Szerkesztők : Dr. Suták István Csáky Gusztáv. = MEGJELENIK MINDEN SZOBIBATON. = Szerkesztőség és kiadóhivatal: NAGYKÁROLY, SZÉCHENYI-UTCZA 20. SZÁ („KÖLCSEY-NYOMDA“ R.-T. NAGYKÁROLY.)------ Hirdetések ugyanott vétetnek fel. = ............ -f;11a*Nemzeti veszedelem. Nincs talán ország a kontinensen ahol nagyobb volna a drágaság mint Magyarországon, az pedig kétségtelen tény, a fővárosnál drágább várost keresve sem lehet találni. Az áremelkedések tiz év óta tartják következetesen izgalomba a városnak és az országnak különösen közép és alsóbb osztályát. Statisztikailag van már kimutatásos bizonyítványunk, hogy az elmúlt évtized alatt a háztartási cikkek költségei 83°/o-al nőttek az országban, nem is szólva Budapestről, ahol az árak megduplázódtak, sőt egyes élelmi cikkek háromszoros árban kelnek el. Tudjuk, hogy a munkást, a kisiparost, a kisgazdát és a rosszul fizetett tisztviselői kart sújtja a drágaság. Minthogy egyedül ők azok, akik máról holnapra élnek. Ők azok akik dolgozva keresik meg a megélhetéshez szükséges kellékeket. Bármely élelmezési cikk egységmértéke akár egyetlen egy fillérrel is ha megdrágul, ez a kis ember költségvetésében igen jelentékeny összeget képvisel, hogy le kell szorítania igényeit és be kell érnie a megszokotnál silányabb élelmi, vagy ruházkodási, vagy lakásbeli szükséglettel, vagy pedig fokozottabban kell kifejtenie azt az ipari készséget, amelyet megtanult. Mind a kettő határozottan káros. Piklernek van egy gyönyörű könyve, amelyben kiegészíti, hogy az ember minden vágyakozása és minden szükségleteinek fokozására és tökéletesítésére irányuló törekvése a megismerésen alapul. A ki megismerte a jót, az igen könnyen felejti a régi rosszat és csak a körülmények rendkívül nyomasztó hatása alatt képes megint a régebbi életmód fölvételére. Azért egy rosszabb életmód folytatására senki el nem határozza magát. Megmarad tehát a másik föltétel, az, hogy többet dolgozunk. A mi még korosabb a fizikumra, mint a silányabb étrend. Minden szociális intézménynek alánját az képezi, hogy az ember minél kellemesebb és lendületesebb életmódhoz jusson. Azért játszik a bérharcokban a munkaidő leszorítása olyan nagy szerepet. Az ember nem mint egy rabszolga vagy házi állat szerepére kárhoztatva. Az embernek szükséges valamilyen szórakozás is, az a legelemibb szükségletek egyikéhez tartozik a tisztaság és kényelmes lakás. Ez a nagy és sokoldalú elemi szükséglet készteti a munkásokat az újabb követelések támasztására és ez az oka annak, hogy az országban nyakra-főre csinálódnak a kartellek, amelyek zordul a karmaik között tartják a szabad versenyt és oly árakat csinálnak, amelyek a felsőbb vagyonos osztályt megerősítik vagyonúkban, annál többet ártanak magas áraikkal a köznek, a fonák helyzet pedig megcsinálja a legveszedelmesebb tagosítást. Mert a nép éppen, a sok munka által képtelen a magas szórakozásra. Mert el nem képzelhetünk ^munkás embert, akit egy irodalmilag tökéletes színház mulattatna. Az ő mulatságának színhelye a korcsma, mulatsága pedig az alkohol. Ez a szomorú tény okozza ennek egy részét. Ámde körülbelül igy vagyunk a középréteggel is. A hivatalnok nép tekintélyes hányada ugyanilyen szerepre van kárhoztatva. Részint csekély javadalmazásuk, részint a művészi eszközök hiánya okozzák igen sok esetben, hogy ezek az emberek is az iszákosság áldozatai lesznek. Kínosan hat leírni ezt az igazságot, de a sebet csak úgy lehet meggyógyítani, ha ismerjük annak keletkezésének okát és fejlődését is. Menjünk csak bármely magyar városba, nem találunk-e mindig — és hosszasan — inteligens embereket a boros kancsó mellett. Miért? Mi oka ennek az elfajulásnak? Semmi más, mint a megismerés hiánya. Ezek az emberek naphosszat hivatásukkal vannak elfoglalva és igy alig jut számukra idő, hogy magukat képezzék. Soha nem voltak abban a helyzetben, hogy igazi műveltséget szerezzenek maguknak. A mi műveltségűk van, az tisztára sablonos. Iskolái amit bizonyos létrafok gyanánt Hullatja a fa levelét . . . Szentgyörgyi Hromkovits V. Győző. (Budapest:) Hullatja a fa levelét perg’ egyre róla, Szomorú az egész, nagy a szivem gyásza. Az én édes galambom másnak lett a párja, Szép fehér május napján volt a lakadalma. Állok most elhallgatton, mint szomorú árva, Majd meghasad a szive bánatában sírva. Megkérdezem én tőle, mért lett hozzám hűtlen, Hogy tud hatot a szive felejteni könnyen. A kabbelista-szekta alapitója. Akik a gondolkodások eredetiségével,Jvagy a kardjukkal, vagy államférfiul bölcseségükkel mozgattak meg embertömegeket, azokról művészek és historikusok gondoskodnak, hogy nevük az események egymásra tolódásában el ne tűnjön. Szobrok és költemények a tömegek számára, oknyomozó írások és kritikai fejeknek tartják fönn az emlékezést. Másfajta annak a halhatatlansága, akikben a gazdaságilag lesilá- nyitott nép a maga eszményesitett típusát látta. Amig a nyomor tart, addig a csudaember képe is ott tapad az agyvelökben és akkor kopik csak le, amikor a létért való küzdelemben észre és nem fantáziára van szükség. Achssideus szekta megalapítójának a nagy kabbilista Baal- Semről mi alig tudunk valamit, pedig arra kelet felé a zsidó tömegek hazájában még mindig nagyobb név az mint azoké, akiket képírók és szobrászok művészete konzervált. Historikusok és életrejzirók élőszerettei kutatják az utolsó időben a chassideus szekta megalapítójának életét és történetét. Már a tizenkilenc század elején keletkezett az az irodalom, amely a legendárius szentet ismertette. Krasinszky gróf, az orosz Diibnov, Graetz és mások, az utolsó esztendőkben Schächter tanar irt róla. A legújabb könyvet dr. Günzig irta. Ez valamennyi között a legkiilönb. Baal Sem, Baal-Sem-tob, vagy röviden „Best“ csudatevőt jelent, olyant aki isten nevével teremti a csodákat. Tulajdonképpen Mied- zibozi Izraelnek hívták mert utoljára Medzi- bozban lakott. Baal-Sem körülbelül egy időben lépett fel Mendelssohn Mózessel, aki a zsidóság lényegéül a józan gondolkozást hirdette. Izrael ellenben a zsidó vallás alapjellegéül a misztikus és kabbalisztikus rajongást proklamálta. Ak- oriban mind a két irányt az ősi zsidóság — igy otja Günzig — egymásba fonódort, hogy ellen irányulónak tekintették. Ez a két irány a zsidóság kebelében mélyreható változásokat idézzenek elő és hogy a vallás formalitásainak átalakításával újra élesszék és megfrissitsék a zsidó fajt. A chassidei7tnus keletkezése és fejlődése igen nagy jelentőségű a zsidóság történetében, mert általa jutott a kabbela utolsó konzekvenciájáig : az akkori rabbik túlzott iránya ellen való visszahatáshoz. Baal-Sem a kizárólagos talmudi stúdiumnak ellenzője volt. Az azketikusok számára életörömöt, vidámságot hirdetett. Tanításainak alapját bármely vonatkozásban a mindenütt jelenlevő Isten képezi. Az az Isten, aki a nagy szép természetet azért teremtette, hogy benne öröme teljék az embernek. Bral-Sem élete története egy költészet és valóságból szőtt legenda. A nép gyermeke volt „midzibozi Izrael“. Nem volt a tudósok céhéből való, de nem is kívánkozott közzéjük. 1695 körül született Tlustban, a régi Oláhország egy határközségében. Az apja Rabbi-Eliezer szegény vallásos és erkölcsös ember volt. Sára felesége nevelői hivatást végzett és a családfentartás terhe is az ő vállaira nehezedett. A család sokáig csak férj és feleségből állott és erről a legenda biztosit bennünket. A gyermekáldás Igmándi Reggeli zés előtt félpohár Schmidthauer-féle Használata valódi áldás gyomorbajosoknak, székszorulásban szenvedőknek Kapható helyben és környéken minden gyógyszertárban és jobb füszerüzletben. keserüviz Az elrontott gyomrot 2—3 óra alatt teljesen rendbehozza. % Kis üveg 40 fillér. Nagy üveg 60 fillér.
