Északkeleti Ujság, 1914 (6. évfolyam, 1-53. szám)
1914-03-29 / 13. szám
2-ik oldal. ÉSZAKKELETI ÚJSÁG. 13-ik szám. A törvényhatósági közgyűlést választott elnök fogja vezetni. A megyék élén a kinevezett alispán fog állani, akit csak a kormány vonhat felelősségre intézkedései miatt. A főispáni intézményt — annak politikai természete miatt, bár az államosított közigazgatásban nagy szerepe nincsen — fentartják, de négy-öt megyének, „kerületnek“ lesz egy főispánja, aki általános felügyeletet gyakorol és akit különleges jogokkal is felruháznak. A tisztviselők esküt fognak tenni arra, hogy a kormány rendelkezéseinek mindenben engedelmeskednek; ezt az esküminta különösen hangsúlyozza. A fegyelmi jog a közgyűlésről átszáll a kormányzat hatáskörébe. Az engedelmesség és alárendeltség mérvéről, kiterjedéséről említést sem tesznek, úgy hogy a tiszvise- lők az országgyűlésig megtagadott vagy le nem tárgyalt adókat, újoncokat, követelő rendeleteket is tartoznak végrehajtani, illetve a tisztviselőknek nem lesz többé joguk megvizsgálni és bírálat tárgyává tenni a kormányrendeleteket. A mai közigazgatási bizottságot megszüntetik és ehelyett úgynevezett megyei tanácsot állítanak fel; ez 10—16 tagból fog állani, akiket a közgyűlés tagjaiból választanak. Ez gyakorolja az alispán elnökletével az általános köz- igazgatás felett a felügyeletet. A járási főszol- gabirák hatáskörét, jogkörét is megnagyobbítják, kiterjesztik, hogy annái nagyobb legyen a politikai befolyásuk a járás, a községek életében. A járási közigazgatásban úgynevezett járási bizottságokat szerveznek; ezek a községi költségvetések, számadások ügyeit intézik el, a különböző jogi személyek, pl. a hegyközségek, úrbéresek, a gazdaközösség vagyonkezelését, gazdálkodását felülvizsgálják, a járási utügyeket adminisztrálják, a járási pótadókat, járulékokat beszedik és felhasználják a föszolgabirák ellenőrzése mellett. Az Alföldön a tanyai közigazgatást léptetik életbe a tanyai községek formájában. Azonkívül az egyes községek alapjaiból, pénzvagyonából járási takarékpénztárakat szerveznek. A járási bizottságok tagjait maguk a járás községei választják és a bizottság a járás egészét érdeklő művelődési, útügyi, gazdasági kérdésekben határozhat. A községi jegyzőket is államosítják s azokat a belügyminiszter fogja kinevezni és a községi ügyvitel átformálásával nagyobb hatáskörhöz jutnak. Ők lesznek ezután korlátlan vezetői a községek adminisztrációjának. A megyék mai területi beosztását megtartják, de több kisebb megyét egyésiteni szándékoznak. így például: GyŐrmegyét Mosonnal, Komáromot Esztergommal, Turócot Zólyommal, Liptót Árvával, Bereget Ugocsával, Csongrádot Csanáddal, Háromszéket Brassóval, Udvarhelyt Kisküküllővel, Fogarast Nagyküküllővel, amely esetekben az elnevezésben a kettős név érvényesülne. (Tehát egyesitik a magyar-székely vármegyéket szász-oláh megyékkel.) A közigazgatás államosítása kapcsán az árvaszékeket is reformálni fogják. Az eddigi árvaszékek helyett annyi árvaszék lesz, ahánv járás van és az árvaszékek központja a megyei székhelyen lesz az eddigi elnök főnöksége alatt. Ennek az lesz a természetes következménye, hogy az árvaszéki ülnököket a melléjük beosztott hivatalnokokkal egyetemben helyezik a járásokba, az illető tőszolgabiró mellé, hogy az alája tartozó közegekkel érintkezve intézzék az árvaügyeket. Äz olcsó pénz, arai nincs. Az Osztrák-magyar bank a rátát 4%-ra szállította le és ezzel visszatértünk ahhoz a kamatlábhoz, amely néhány évvel ezelőtt jó pénzviszonyok között a normális volt. A 4%-os bankráta 1911 szeptember 21-ike, tehát több, mint két és fél esztendő óta, nem fordult elő. Érthető hát, ha a közvélemény hozsánnával fogadja. Sajnos, az alacsony kamatlábtól gazdasági életünk hamaros fellendülését alig remélhetjük. A pénznek gyors megolcsóbbodása ezúttal nyilvánvalóig a válságokat követő depresszió egyik kisérő jelensége. A nagy pénztömegek lassankint visszafolytak gyűjtő medencéjükbe, a nagy pénzitézetekhez, holott a gazdasági élet és főleg az ipar és a vállalkozás a fogyasztás nagymérvű visszafejlődésé miatt stagnál és a tőkéket egyelőre igénybe nem veszi. A 4%-os kamat mint mondani szokás, jórészt csak névleges. Érvényes azokra a pénzintézetekre, amelyeknek az Oszlrák-magyar banknál visszleszámitoiási hitelük van és érvényesül azoknál a kiválasztott legprímább cégeknél, amelyeknek váltói az Osztrák-magyar bank szempontjából bankszerüek. A kamatláb olcsóbbodásából továbbá kiveszik a részüket a nagy pénzintézetek klienlétája, valamint általában azok a legelsőrendü cégek, amelyeknek váltói a nyílt piacon üzleti forgalom tárgyát képezik. Ezek számára van csak 4%-os, vagy e bankrátához igazodó alacsony kölcsönpénz. Ellenben a nagy pénzbőség dacára a közép és kisebb exrsztenciák számára a hitelforrások csak úgy el vannak zárva, mint eddig és a pénz olcsóbbodása ezekre a széles rétegekre nézve egészen közönbös. Hiába 4%-os a hivatalos bankkamatláb, amikor nincsen, aki hitelt nyújtson a kereskedőnek és iparosnak. A kereskedői és ipari hitel hiányosságát a múltban és teljes bedugulását és hiányát, a jelenben már többször tettük szóvá és szüntelenül sürgetjük nemcsak az intéző köröket, hanem magát az érdekelt kereskedő és iparos világot ennek a legfontosabb problémának megoldására. Hihetetlen, hogy társadalmunkban milyen kevés a küzde- ményező erő és mennyire nincs meg a közös eljárás szükségességének tudata. A kereskedelmi hitel megteremtésére vonatkozó szózatunknak élénk visszhangra kelt. Számtalan levélben helyeslőleg és hálával telten elismeri ennek a nagy kérdésnek aktuálitását, a probléma felvetésének és megeldásának szükségességét, de azért az ország sok száz kereskedői és iparos-egyesülete, szervezete, érdekképviselete között eddig még egy sem akadt, amely a nagyképűsködés és fontoskodó egyletesdi közepette ráért volna ezt az ügyet a kezébe venni és elindítani. Pedig külön-külön minden kereskedő és iparos tudja, sőt egyenesan a maga baján érzi, hogy ebben az országban kereskedelmi és ipari hitel nincsen és. hogy a hitelnek ez a hiánya legsúlyosabb, legveszedelmesebb akadálya a haladásnak és a boldogulásnak. Nem rettenetes-e nap-rráp után észlelni és tapasztalni, hogy szolid, tisztességes gazdasági exisztenciák, becsületes és ügyes kereskedők, törekvő hivatásuk magaslatán álló iparosok küszködnek a pénztelenség gondjaival és nem képesek üzletüket és vállalatukat kifejleszteni, csak azért, mert üzletük méretei oly szerények, hogy a nagybankoknak derogál velük hitelösszeköttetésbe lépni? De tulajdonképpen nem is hivatása ezeknek a nagy pénzintézeteknek, hogy a kis exsztenciák százezreivel közvetlen hitelösszeköttetésbe lépjenek. Ellenben azok a középső szervek, amelyek eddig a kis- hitelt, közvetlenül ellátták és a nagy bankok feleslegeit a maguk közbelépésével elvezették a gazdasági élet legszélesebb rétegeihez, túlnyomó részt elpusztultak a hitelkrizis folyamán. Logikai érzelmüség tehát, hogy ha senki sem törődik ebben az országban a kereskedők és iparosok hitelügyével, úgy ez osztályoknak ön- magukuak kell megteremtniök a nélkülözhetetlen hitelszervezetet és e szervezet létesítésére reá kell kényszeritniök a kormányt és a parlamentet. Mit használ az olcsó kamatláb, amikor a kereskedőnek és iparosnak semmiféle kamat mellett nem adnak hitelt? Ma úgy áll a helyzet, hogy a bankráta magassága vagy alacsony- sága nem is érdekli a gazdasági élet legnagyobb- számu egyedeit. Egy olyan olcsó kamatnak, amely csak a papiroson marad meg, de amely nem válik élő valósággá, örülni nem tudunk. 00000000000000 000 Fizessünk elő az „Északkeleti Ujság“-ra. WWW¥W¥VWW¥¥WW¥WW¥ URANIA MOZGÓFÉNYKÉP SZÍNHÁZ SZATMÁRNÉMETI. KAZ1NCZY-UTCA IPAROS OTTHON Ügyvezető igazgató: Szigeti Andor. B „SZÉP ASSZONYNAK KDRIZÁLOK “ énekli: Waldemar Psilander r r DALBORG BARO I FOGADÁSA I cimü bohózatban az URÁNIA mozgószinházban 1914. évi március hó 29- én vasárnap és 30- án hétfőn, a fél 7 és 9 órai előadásokon. Helyárak: 5, 4, 3 és 2 kor. Számozott helyek! \l előadások nem folgtatólago^ak 1 Jegyek csak a megváltott elő- \ adásra érvényesek! \ Jegyek előre válthatók Bartl Józsefné Deák-téri tőzsdéjében és a2 „Uránia“ melletti papirüzletben. a i
