Északkeleti Ujság, 1914 (6. évfolyam, 1-53. szám)
1914-06-27 / 26. szám
VI. évfolyam. Nagykároly, 1914. junius 27. 26-Ík szám. ÉSZAKKELETI ÚJSÁG r sArafete* "N 91417 . i M. « ^ NAGYKÁROLY ES ERMELLÉK POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. — A NAGYKÁROLYI KERESKEDŐ TÁRSULAT HIVATALOS KÖZLÖNYE. Egész évre Félévre .................. Negyedévre Tanítóknak egész évre .. Előfizetési árak: 8 korona. &- n 2 , 5 „ Főszerkesztő: BR. VETZÁK EDE. Felelős szerkesztő: NEMESTÓTHÍ SZABÓ ALBERT dr. MEGJELENIK MINDEN SSOMEATON. = Szerkesztőség és kiadóhivatal: NAGYKÁROLY, SZÉCHENYI-UTCZA 20. SZÁM. („KÖLCSEY-NYOMDA“ R.-T. NAGYKÁROLY.) Hirdetések ugyanott vétetnek fel. Nvilttér sora 60 fiilér. Polgáriskoláink továbbfejlesztése. Ha figyelemmel kisérjük a tanügyi lapokat, sőt még a napi lapokból is arról értesülhetünk, hogy jelenleg úgy a polgári fiúiskola, mini a leányiskola nagy reformok előtt áll. Nekünk, kiknek két virágzó polgáriiskolánk van, szükséges ezen mozgalmakkal megismerkednünk és az eredményekkel törődnünk. Nemcsak azért, mert iskoláink iránti köteles érdeklődés diktálja ezt, hanem azért is, mert a polgáriiskolák továbbfejlesztése esetén résen kell lennie Nagykárolynak is, hogy iskolái azok közé kerüljenek, amelyek a reform értelmében hétosztályuvá fejlesz- íetnek. Annál is inkább fontos érdek ez, mert bizonyos dolog, hogy eleinte nem fognak minden iskolát hétosztályuvá fef- leszteni s ha a környéken, valamelyik város előbb megkapná a hétosztályu polgáriiskolát, mi várhatnánk a mienkkel vagy ötven esztendeig. Pedig Nagykároly városnak kultur- igényei már olyanok, hogy föltétlenül törekednie keli a hétosztályu polgáriskola elnyeréséért. Erre nézve elsősorban biztatást nyújt nekünk az a körülmény, hogy mind a két poigáriskolánk igen népes. Annak dacára is, hogy még a vidék lakossága alig indult meg, hogy fiait a polgáriskolába hozza. így hát a fejlődésnek, az erősödésnek még igen nagy jövője van. Erre is kell tekintettel lenni, ha polgáriskoláink fejlesztésére gondolunk. Különösen fontos úgy a város, mint a vidék viszonyaira tekintette! lenni a fiúiskola továbbfejlesztésénél. Ugyanis a hétosztályu reform poigáriskola mindig olyan szakirányt vesz fel, amilyen a vidék igényeinek megfelel. Lehet ezért ipari vagy gazdasági irányú. Nem igen tévedünk, ha városunk és vidéke igényeit úgy ítéljük meg, hogy ide egy gazdasági irányú polgáriskolára van szükség. Ha ez meglesz, az eddig meg nem. indult környékbeli nagy községek gazdálkodó lakossága is ide fogja hozni a fiát, ahol a szakszerű gazdálkodást megtanulhatja. Nagykároly város vezetőségének tehát résen kel! lennie abból a célból, hogy a kellő alkalmat ne* haiassza~ '*$'■ m-Hro^-poigón- fiúiskoláját hétosztályuvá fejlesztheti. A következő iskolai évben már az első nemzedéket bocsátja ki a próbaképen hétosztályuvá fejlesztett orosházai gazdasági irányú polgáriskola. Az uj polgáriiskola a gazdaközönség igényeinek teljesen megfelel. Azonban nagy mértékben előnyös az egyéb praktikus pályákra készülő ifjaknak is, kiknek kezében a kereskedelmi, vagy gimnáziumi érettségivel egyenlő ranguan képesit mindazon páiyához, ahova a klasszikus tanulmányok nem kellenek és egyéves önkéntességre jogosít. Minthogy a kísérletképpen felállított polgáriiskola annyira bevált, hogy a földmivelésügyi minisztérium mint egyenesen gazdasági szakiskolát akarja átültetni a maga területére, Nagykároly városnak készen kell lennie, megragadnia az alkalmat, amikor Orosháza és más nagy gazdálkodó városok között hétosztályu polgári fiúiskolát kaphat. A fiúiskolák relormjával kapcsolatosan, illetve mozgalom nyomán indult meg a leányiskolák reformját illetőleg-'is. A művelődés haladásával jár, hogy a nők is nagyobb műveltségre törekednek, mint eddig. Nagyon gyakori eset, hogy jobb módú családok leánygyermekei, kiknek úgy idejük, mint pénzük megvan arra, hogy műveltségűket minél magasabb színvonalra emeljék, a négyosztályu polgáriskola elvégzése után, — egyéb magasabb iskola hiányában, — íanitq.kép- zőbe mennek. Tanítónői oklevelet nyernek, de nem használják fel, mert állást nem vállalnak, hiszen nem szükségből, csak magasabb műveltség megszerzése miatt járnak tovább a polgári iskola négy osztályánál. Ezzel természetesen kiszoritnak helyükből sok jól tanuló, szegény leányt, kinek életpályát jelentett volna a tanítónői oklevél. A magasabb műveltséget kereső leányok számára készül a hétosztályos polgári leányiskola, hol azonban a taKeresem a szived . . . (Sas Náci „Keresem az Istent. . című országos hirü nótájának uj szövege) Irta: Hromkovits V. Győző. I. Keresem a szived, Seholse’ találom, Mi vagyok én néked, Csak egy fényes álom, Úgy van az csak festve Szivemnek melyére, Azt csak úgy festette, Szivem piros vére. II. Keresem a szived, Kebledbe nem rejtéd, Be üres az nagyon, Valahol elejted. Elveszett az utcán, Elveszett a porba, Földig megalázván, Hitben megtiporva. III. Keresem a szived, Tán sohasem is volt. Puszta szedem vagy te, Aki már régen holt, Ide fenn jár mostan, Mint fényes szivárvány, Csábitó színekben, De hidegen, árván. IV. Keresem a szived, Oh hogyha meglelném, Habár a porban is, Magamhoz emelném. A szennyet, a sarat, Lecsókolnám róla, Könnyem záporával Mosnám ragyogóra. Sápadások. Irta : Korvin Ottó. Amikor délelőtt megérkeztem Álomország- I ból (még küzdők s biztatom magam: Fiam I aludj, még szorítom le a szememet, még állítom az agyamat, de mégis) kinyitom a szememet — olyan, olyan idegen köröttem minden : a lámpa halott és a roló-résen jövő világosság ébresztgeti az ájult képeket a falon és én vagyok a legídegenebb. Hát felébredek, hát kezdődik a másik élet: a rosszabb, csúnyább, kegyetlenebb. Álomország, ott jobb mindenki hozzám. A hajamra teszik a kezüket. Megsimitnak. Megcsókolnak. S délelőtt, ha felébredek, arra kell gondolnom, hogy most majd a hajamhoz azért nyúlnak, hogy behasitsák körmükkel az arcomat és azért csókolnak, hogy elvegyenek engem magamtól. mm miUV Ifi IMII női- és oridivat-árüháza < nUDlililMl MMÍ1&II Nagykároly, Deák-tér 18.; J Ajánlja legálisaiban felhalmozott ápuraktápáfc mindenféle vászon, kész fehérnemüekhen, ázineá éá fehér damasf a^ztalteritökhen. ^
