Északkeleti Ujság, 1914 (6. évfolyam, 1-53. szám)

1914-05-30 / 22. szám

22-ik szám. ÉSZAKKELETI ÚJSÁG NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK 5-ik oldal. ez töltheti el nyugalommal, megelégedéssel, ez minden földi boldogulásnak az alapja. Az olyan nagyra becsült anyagi jómódnak, vagyoni gyarapodásnak is ez az egyetlen egyenes útja, mert vannak tisztességtelen, vannak véletlen vagyonszerzések, sorsjegynyerések, de ezek csak romboló hatással vannak a tisztességes munka­kedvre. Már pedig szent kötelessége mindenki­nek, hogy becsületes munkával, szorgalommal annyi vagyont szerezzen és takarékossággal annyit takarítson meg, amennyit csak lehet. Általában úgy van az, hogy a vagyoni jómód­ban élő ember lelkében erkölcsösebb, testében erősebb, egészségesebb, a családi boldogságnak is nagyrészt ez az alapja, ezenfelül hazájának tartozik minden ember vele. Belsejében müveit, rendezett, szilárd, külellenség ellen erős csak az a nemzet lehet, mely anyagi javakban nem szűkölködik, már pedig a nemzet egyes embe­rekből áll. A vagyonosabb ember értékesebb fia hazájának, mert annak van oka jobban sze­retni azt a földet, melyhez vagyona, boldogu­lása fűzi. Ismételem, úgy látom én: ez erények él­nek ma e zászló népében, nem is ró reájuk ez a felszentelt zászló semmi rendkívüli, semmi különös kötelességeket. Legyen e zászló intőjel a jelen nemzedék­nek, hogy el ne tántorodjék a vallásosság, a becsületes munka, az egyszerű erények útjáról és legyen tanítója majd egy jövő nemzedéknek, hogy kövesse ezen az utón őseit. Legyen tanuságtevője annak, hogy e köz­ség iparossága ma e zászlókép alatt egyesült, hogy azt a szent családot tartsa példaképének, melyből az erények, az emberszeretet vallása sarjadzott ki a világra. Egyesítse őket ez a zászló, de azért ne válassza el senkitől! Értsék meg azt, hogy a földművelő, az iparos, a szel­lemi munkás egyképen szükséges, egyképen hasznos és tiszteletre méltó munkása a társa­dalomnak, egyik sem előbbre való, egyik se hátrább. Tanítsa meg őket egyetértésre, békességre a szent család és ebből a tanításból a sok sem lehet elég sok és kimondom: nagyon felfér Csanáloson. Gyűlölködni, pártoskodni csak emberi törvények szerint lehet, az Isteni törvé­nyek szerint nincs joga senkinek, különösen nincs joga e zászló követőjének! A szent család gyermeke a békességet, a megbocsátást gyako­rolta és ezt parancsolta meg a világnak. Gyű­lölködéssel csak ártani lehet, használni senki­nek, csak rombolni lehet vele lelkei, testet és vagyont, üdvösét, maradandót építeni csak bé- keséggel, egyetértéssel lehet a család, a község, a haza javára. Ezek az elvek egyesítsék Önöket e zászló alatt és lebegjen előttük mindég nagy költőnk szava: Hass, alkoss, gyarapits, s a haza fényre derül! Végül még egy férfias és kedves köteles­séget teljesítek, mikor üdvözlöm községünk köztiszteletben álló első asszonyát, a zászlóanyát. Annyi sokak után köszönöm én is neki, hogy e tisztesség elvállalásával és jelenlétével ezen ünnepély fényét emelni volt szives. Jóleső és kedves volt ez nekünk és viszonzásul mi itt, ez egész ünneplő közönség azt kívánjuk Nagy­ságodnak, ami hiszem, hogy anyai szivének most a legjobban esik: adja Isten, hogy gyen­gélkedő gyermekeit, kiknek jelenlétét sajnálva nélkülözzük, mielőbb viruló jó egészségben lát­hassa maga körül. Az Isten sokáig éltesse! Lepke-világ van most. Ez az ő szezonuk. Mostanában búj­tak ki a bábokból, miket hernyókorukban szőt­tek maguk körül, miután már a fák fiatal haj­tásain jó kövérre kihizták magukat. Rövid lepke­életük szakában az most a dolguk, hogy lerak­ják ijesztő nagyszámú petéiket, melyekből ismét a rengeteg mennyiségű, falánk hernyók lesznek, mik ismét lerágják a fák leveleit. Feltételezünk mindenkitől annyi természet­rajzi ismeretet, hogy tudja, miszerint a lepke tojásaiból hernyók lesznek s igy minden lepke, még a legszebb is, hernyó volt annakelőtte. Tudva ezt, nem tarthatjuk valami nagy haszon­nak, bármilyen kedves jelenség legyen is, a fák, virágok'körül szállongó pillangókat. Bizony ezek nem azért tesznek látogatást a bájos vi­rágoknál, hogy ezzel versírásra ihlessék a szem­lélődő poétákat, hogy szebb legyen a mező, hanem azért, hogy rárakják a növényekre azt a sok apró kis tojást, melyből a csúf hernyók bújnak ki. Ezeket tudva sehogysem tudhatjuk meg­tisztelőnek magunkra nézve a lepkék látogatá­sát. Sőt ez ellen tőlünk telhetőleg védekeznünk kell. Hogy városunkat ilyen rengeteg mennyi­ségben lepték el, az épen annak a jele, hogy nem védekeztünk eléggé. Belügyminiszteri ren­delet van reá, amit szigorúan végre is szoktak hajtani gyümölcstermő vidéken, hogy t. i. az a gazda, aki tavasszal nem hernyózza le a fáit, pénzbírsággal sulytandó! Nem hallottunk egy esetet sem, hogy ná­lunk a hatóság büntetett volna-e meg valakit ezért a mulasztásáért. Ennek az elnéző felügye­letnek a gyümölcse ez a sok fehér lepke és ennek a gyümölcse lesz az a gyümölcs, ami nem lesz az idén Nagykárolyban. Csak nézzünk szét gazdáink kertjében, milyen állapotban találjuk a gyümölcsfákat? Látni olyan kertet, ahol mint valami vessző- seprűk, teljesen leveletlenül merednek a fák égnek. Nem lesz ott gyümölcs egy szem se. A hernyók lerágták a virágot még bimbó ide­jében. Szinte most se lenne késő sorra venni a Iekopasztott fáju kertek tulajdonosait s meg­büntetni őket, amiért elmulasztották a hernyó­zást. Mert ezzel nemcsak maguknak ártottak, mert tönkretették az idei termésüket és egy pár évvel visszavetették a fáik fejlődését, hanem ártottak a szomszédoknak is, meg mindenkinek is, mert az ő hernyóikból kibúvó lepkék most már telerakják tojással a város összes fáit. Jövőre tehát megint az a veszély fenyeget minden fát, hogy leveletlenül hagyják a hernyók. Nagykárolyban valami csökönyös, oktalan hiedelem, hogy itt nem terem meg a gyümölcs. Azt hisszük, hogy almához, szilvához nem is lehet másképpen jutni, mint a szilágyságiak révén, a piacon. Ennek a hiedelemnek a nyo­mása miatt nem is alakulhatott ki itt semmi­nemű érzék a gyümölcs termelése iránt. Az embereknek fogalmuk sincsen Nagykárolyban róla, hogy hogyan kell a gyümölcsfát kezelni. Nohát az is bizonyos, hogy ilyen kezelés mel­lett, amilyenben itt részesítik, ahol hernyóele- ségnek szánják a levelét, nem is lehet gyü­mölcstermést várni. A városi hatóság amilyen mulasztást kö­vet el, amikor nem hajija szigorúan végre a hernyóztatást, épen olyan nagy kulturmissziót teljesítene vele, ha végrehajtatná, mert ezzel az okszerű gyümölcstermelés egyik legfőbb elvét terjesztené s hozzájárulna annak a hiedelemnek a megdöntéséhez, mely itt valósággal megbé­nítja a gazdák gyümölcstermelő kedvét. Ha látná a közönség, hogy már csak annyi gon­dozás után is, hogy tavasszal leszedi a fák ágain csüngő hernyófészkeket és elégeti, jobban terem a fa, mindját több kedve volna a gyü­mölcsfáihoz. De ez csak az egyik, amit itt tenni lehet a nagyon gyengelábon álló és mostohán kezelt gyümölcstermelés érdekében. A másik az, hogy a városi vezetőség gondoskodjék minden évbén több népszerű előadás tartásáról, mely a gyü­mölcstermelést ismertesse. Megkérdeztünk egy kiváló kertészt, akinek véleménye szerint nagyon is alkalmas Nagykároly és környéke a gyü­mölcstermelésére, különösen a csonthéjas gyü­mölcsök termelésére, amilyenek a cseresznye, meggy, barack és a sokféle szilva. Ha ezt a gazdáink is belátják, a gyümölcstermelés elő­nyeit, nagy hasznát megismerik, bizonyosan meg is barátkoznak annak a termelésével, akkor nem kell az összetört, poshadt szilvát drága pénzen a piacon venni s akkor elfogynak majd a most olyan jellegzetes nagykárolyi állatok is, a sokféle lepkék. HÍREK. TÁJÉKOZTATÓ. A Régi Kaszinó könyvtára nyitva van a délelőtt folyamán. A Polgári Kaszinó könyvtára nyitva van minden­nap d. e. 12 órától 2-ig Személyi hir. Özv. gróf Károlyi Istvánná a napokban nyári tartózkodásra hazaérkezett. Pünkösdi istenitiszteletek sorrendje. A róm. kath. templomban: Pünkösd vasárnap 9 órakor ünnepélyes szentmisét mond: Vidá- kovich Dániel főgirnn. igazgató, szentbeszédet mond: Szentiványi Béla kr. tanár, plébános­segéd, D. u. 3 órakor ünnepélyes vesperás, Végzi: Vidákovich Dániel igazgató. Pünkösd hétfői ugyanaz; a délelőtti beszédet Zoboky Vince kr. tanár, plébánossegéd mondja. Mind­két napon szentség kiadás van reggeli 6 órá­tól este 6-óráig. A ref. templomban: Pünkösd első napján d. e. prédikál Kürthy Károly s. lelkész, vallástanár; ágendázik Kürthy Zoltán s. lelkész; d. u. Kürthy Károly. Másodnapján d. e. és d. u. Kürthy Zoltán s. lelkész. Az ág. hitv. ev. kér, egyház Terem-utcai templomban; Pünkösd első ünnepén a d. e. 10 órakor kez­dődő istentiszteleten szentbeszédet mond, azu­tán úrvacsorát oszt: Rédei Károly lelkész. A d. u. fél 3 órakor kezdődő istentiszteleten pré­dikál : Nagy Sándor kántor. Pünkösd Il-ik ünnepén a d. e. 10 órakor kezdődő istentisz­teleten szent beszédet mond: Rédei Károly lelKész: a d. u. fél 3 órakor tartandó istentisz­teleten ünnepet bezáró imát mond: Rédei Ká- az egyház lelkésze. Kitüntetés. A királyi Porutszkyjenő deb- reczeni ítélőtáblái elnöknek az igazságszolgál­tatás terén szerzett érdemei elismeréséül a Il-od osztályú vaskoronarendet adományozta. Ebéd a grófi kastélyban. Özv. gróf Károlyi Istvánné gróf Széchenyi Gyula nagy­váradi rnegyéspüspök tiszteletére hétfőn délután ebédet adott, melyen Csaba Adorján főispán, Ilosvay Aladár alispán és Debreczeni István kir. tanácsos, polgármester nejeikkel voltak hi­vatalosak. Előléptetés. Csipkés Jenő járásbirósági Írnokot az igazságügyi m. kir. miniszter iroda­tisztté nevezte ki. Reggeliz és előtt félpohár Schmidthauer-féle Használata valódi áldás gyomorbajosok­nak, székszomlásban szenvedőknek fiÄ” Kapható helyben és környéken minden gyógyszertárban és jobb füszerüzletben. Az elrontott gyomrot 2—3 óra alatt telje­sen rendbehozza. Kis üveg 40 fillér. Nagy üveg 60 fillér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom