Északkeleti Ujság, 1913 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1913-01-11 / 2. szám
2-ik oldal. ÉSZAKKELETI ÚJSÁG 2-ik szám. sok vak roszakaratu információiból szoktak elitélni. Nagykároly intelligen katho- likus férfiainak a Kongregáczióra van szükségük. Ez az az intézmény, mely azt a bizonyos reformáló, egyéni, belső munkát végzi, amelyre modern társadalmunknak minden társadalmi és politikai akciónál nagyobb szüksége van. Evvel kapcsolatban még egy gondolatot viszek az illetékes tényezők elé. Ez a Mária kongregácziónak a főgimnáziumi ifjúság körében leendő megalakítása. A Kongregáció az ország annyi középiskolájában nyerte meg az ifjúság önzetlen, spontán szeretetét, hogy lehetetlenségnek gondolom azt, hogy a nagykárolyi gimnáziumi ifjúság ne óhajtsa, ha megismerkedik vele. No és hölgyeinknek ott van a budapesti hölgyek által kijelölt oly tág és sok erót kívánó munkatér: a Sajtóegyesület Hölgybizottsága, amely páratlan agilitással állt be a keresztény restan- záció szolgálatába. Felfogásom szerint e három intézmény megalkotására van tékát Nagykároly városának szüksége. Ha a most megkezdődő esztendő meghozza nekünk e három intézményt, derekas munkát végeztünk. Nem tudom, lesz-e viszhangja soraimnak. Tőlünk függ, akik ügyünk érdekében tehetünk valamit, energiával, törhetetlen erőkkel. Nem vezércikknek való a thémám, de fontosabb talán annál. Közállapotunk (Dr. S. I.) Kül és belpolitikánk egyenlően zavaros, ami aztán olyan állapotnak megteremtője lett, amilyen válság előtt még nem állottunk. Nem elég az, hogy a közhangulatot állandó izgalomba tartja a háború réme, hogy békében elégedetlenséget eredményezett nemzeti társadalmunkban a most elfogadott s egyoldalúig megalkotott uj választási törvény, hanem még a munkanélküliség réme is veszéllyel fenyegeti egészséges irányban haladásnak indult társadalmunkat. Majd visszajövök én a házszentelésre, de most sietnem kell a Szatmárközre, mert szeretnék egy mozifilmet felvenni két gyalogló pakktáskáról. Buzgó cipelőjük érzelmeit legrövidebben igy fejezhetném ki: „igy sem volt jó, úgy sem volt jó . . .!“ Legjobb volt a pakktáskának. Jaj szerkesztő ur — úgy örültem — épen most emeltem kalapot három valódi kamarásnak, utána mindjárt három leendő kamarásnak! Csak képzelje, a három valódi kamarás igy köszönt vissza: „Jó hrrreggelt!“ A három leendő kamarás azt mondta „Servusz Bokker!“ Ismer ön ehhez fogható élvezetet? Hátha még a három valódi is „Szervusz Bokker“-nek köszöntött volna 1! Na de én ezzel is nagyra vagyok különös tekintettel arra, hogy a templom egere hozzám képest virilista. Szerkesztő ur. Még egy dolog érdekel! Nem tudom miért járt annyit Budapestre 1 De ha a pesti kocsikázásokért elmulasztva válaszolni, Istenemre mondom, kinyomozom és a saját lapjában leközlöm az eredményt. Ezek után baráti kézszoritással búcsúzom öntől Szerkesztő ur. Szorítsa meg nevemben Mezartim kezét is. S mivel uj esztendő va i, négy betűvel fejezem be levelem. B. u. é. k. Figyelmébe ajánlom e súlyos betűket; merész kihívás ez, hadd látom ki veszi fel a tollatt és szól: „Bokker után én következem“ ! Kelt mint fent. . Tisztelő nive Bokker lános. , Kereskedelmünk, ipari vállalkozásunk nemcsak pang, hanem a csőd szélére került, — annak természetes következménye a munkás ellem erkölcsi értésének csökkenése. S mindez miért? A hatalmi érdek előtérbe helyezéséért. Egy kis eredményért a kiváltságosok részére, Ami kevés jogot hintenek a vulgusz közzé, azt értéktelenné teszik a jog alanyok belső értékének csökkentésével. Szép a jog, ha a megelégedettek jutnak hozzá s élhetnek vele, de hasztalan, ha a kenyér kelyett nyujtatik, a nyújtás ténye pedig a legerkölcstelenebb cselekedet. Miért nem lett a jog másodrendű kérdés s a kenyér az első. így talán több lett volna azok „száma, akik a jog előnyeiben részesültek volna. — Itt minden statisztika megbízhatatlan s csak arra való, hogy megnyugtatásul szolgáljon holmi pártérdekeknek, de semmi esetre sem arra, hogy az igaz képet tüntesse fel. A kenyér kérdések helyes megoldásával lehetett volna igazán kiterjeszteni a jogokban részesíteni kívánt munkásosztályra az államjogokat. Minél több alkalmat nyújtani olyan megélhetési forrásokra, amelyek alapján a jogok birtokába is juttatni. Erre azonban nem alkalmas sem a közvéleménynek oly felizgatása, mint az uj választási törvény megteremtésével történt. Mert éhes gyomorral elérhetetlen jogot látni könnyen anarchiát eredményezhet. Ideje volna már minden kultur államban belátni, hogy a háború gondolata és uj törvények hozatala hasztalan szalmacséplés, nagy veszélyes tűzzel játszás ott, ahol az éhséget jutathatja a polgárok eszébe. Nálunk pedig ez most, — sajnos — de igy van. A színészet. Több szórakozást és kielégítőbb művészetet, mint az elmúlt héten, senki sem kívánhat színészeinktől. Igaz, hogy a közönség is sokkal jobban honorálta kitartó buzgalmukat. Csaknem egész héten telt ház előtt játszottak. A heti műsor összeállítása is kifogástalan volt, csaknem mindén este újdonsággal találkoztunk a színpadon, illetve a mi színpadunkon. A „Berkovits és tarsa“, a „Rablólovag“ és még „A csókszanatórium“ is olyan darabok, amelyeket érdemes vplt megnézni olyan előadásban, mint amilyet színészeink produkáltak. Különösen Szigethy Irén, Boros és Kun Dezső voltak a hét kiemelendő művészei, akik minden szerepükben nemcsak jót, hanem csaknem kifogástalan művészetet nyújtottak. A zenekar, a rendezés, a diszletezés mind- megannyian emelték az előadások teljes sikerét. Csak örvendeni tudunk, hogy a társulat igyekezete és kitartó buzgalma a rossz napokon is, végre fel tudta melegíteni közönségünket. Az egyes szereplők részletes dicsérésére ezúttal nem szorítkozunk, mert mindegyik ügyszólván többet nyújt, mint amit tőle vártunk. Heti műsor: 1913. jan. hó 13-től 1913. jan. hó 19-ig. Hétfőn, 13-án: „Farkas.“ (Páratlan bérlet.) Kedden, 14-én: „Boccaccio.“ (Páros bérlet.) Szerdán, 15-én: „Kém.“ (Páratlan bérlet.) Csütörtökön, 16-án: „Éva.“ (Páros bérlet.) Pénteken, 17-én: „Csitri.“ (Páratlan bérlet.) Szombaton, 18-án: „Kis barátnő.“ (Páros bérlet.) Vasárnap délután és este 19-én: „Piros bugyeláris.“ (Bérlet szünet.) A jövő heti műsoron is több uj darab lesz, amelyek közzül különösen érdemleges a Molnár Ferenc „Farkas“ cimü vigjátéka, melyet ma már a kontinens minden színpadán adnak. 2 SZOBA, KONYHA és mellékhelyiségekből álló LAKÁST keresek. Bővebbet a kiadóhivatalban. Előfizetési felhívás! Lapunk az „Északkeleti Újság“-ra 1913. január Iw 1-től kezdve uj előfizetést nyitunk. Nem célunk magunk mellett hangzatos frázisokat zengeni, haladunk tovább azon az alapon, melyen megindultunk. Ezen munkánk támogatásához kérjük az újság olvasóközönség szives támogatását. A bekövetkező uj negyedév alkalmából kérjük azon tisztelt előfizetőinket, kiknek előfizetése az évvégével lejár, hogy az előfizetések megújítása iránt kiadóhivatalunknál mielőbb intézkedni szíveskedjenek. Azok pedig, kik lapunk uj előfizetői akarnak lenni, szintén kérjük, hogy ezen szándékukat a kiadóhivatalban szóval vagy írásban bejelenteni szíveskedjenek, hogy a lap szétküldése iránt intézkedhessünk. Az „Északkeleti Újság“ előfizetési ára helyben és vidéken: Egész évre . . . . 5 — K Fél évre .....................4— K Ta nítóknak egész évre . 5 — K Tisztelettel az „Északkeleti Újság“ kiadóhivatala. HÍREK. Uj főispáni titkár. Kálnay Gyula főispáni titkár helyére Korodi Katona János közigazgatási gyakornokot rendelte be a főispán. Megerősítés. A vall. és közoktatásügyi miniszter Patek Béla helybeli állami polgári fiúiskolái igazgatót jelenlegi minőségében megerősítette. Esküvő. Nagy Aladár méneskari kapitány szombaton délelőtt esküdött örök hűséget Nagy László, vármegyénk volt álispánja leányának, Adának. A nagykárolyi Dalegyesület f. hó 18-án a Tasnádi Kaszinó Egylet hangversenyére meghívást kapott. Halálozás. F. hó 9-éri hosszú szenvedés után elhunyt Erdély Jolánka, Jakabffy Gábor építész nevelt leánya. Temetése 11-éad. u. J/2 4 órakor volt nagy részvét mellett. A nagykárolyi Oltáregyesület 1913. január hó 12-én este 6 órai kezdettel Felolvasó estét rendez a Katholikus Legényegyesület dísztermében a következő műsorral: 1. Megnyitó beszéd. Mondja: Szentiványi Béla oltáregye- sület-igazgatö. 2. Ének. — Énekli a Városi Dalegyesület. 3. Ünnepi előadás. — Mondja : dr. Wolkenberg Alajos egyetemi tanár ur. 4. a) Vieux temps: D-moll hegedűverseny. Andante- Adagio religoso. b) Herzfeld: Magyar tánc. Hegedűn játsza: Herman László ur, zongorán kiséri: Kovács Lajosné úrasszony. 5. Költemények. — Dániel Katóka urleány. 6. Ének. — Énekli Pólyák Miklós ur, zongorán kiséri Dániel Katóka urleány. 7. Dialog. — Előadják Berényi Margit urleány és Nagy József ur. Helyárak : I—X. számozott sor, ülőhely 2 korona, a többi számozatlan ülőhely 1 korona, állóhely 50 fillér. Eljegyzés. Danes György eljegyezte Kovács Terikét, özv. Kovács Lajosné leányát. A nagykárolyi Katholikus Legényegyesület székházának dísztermében saját könyvtára javára 1913. január 19-én zártkörű táncvigalmat rendez. Belépti-dij: személyjegy 2 K. Családjegy 5 korona. Ä felülfizetéseket hir- lapilag nyugtázza a rendezőség. ízletes ételekkel és italokkal Török Imre fog gondoskodni. A tánc kezdete este fél 9 órakor. Hangverseny. A „Kereskedő Ifjak Köre“ az idei farsangon nem bált rendez, hanem egy nagyobbszabásu hangversenyt 1913. február hó 1-én. A programm összeállításán most dolgozik az Elnökség. Halálozás. Szikszai János helybeli asztalos-iparos e hó 5-én d. e. rövid szenvedés után elhunyt. Temetése 7-én, kedden délután folyt le nagy részvét mellett. Hegyközségi gyűlés. A helybeli hegyközségi birtokosság f. évi január hó 12-én délelőtt fél 11 órakor a városháza nagytermében tartja évi rendes közgyűlését.
