Északkeleti Ujság, 1913 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1913-03-22 / 12. szám

V. évfolyam.

Nagykároly, Í9l3. tnárczius 22.

12-ik szám.

ÉSZAKKELETI ÚJSÁG.

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP.

Egész évre

Előfizetési árak:

8 korona'

Félévre

•• 4 „

Negyedévre

.. ... ...

2 „

Tanítóknak

egész évre

....................

•• 5 „

Felelős szerkesztő:

NEMESTÓTHI SZABÓ ALBERT dr.

Szerkesztők :

Dr. Suták István Csáky Gusztáv.

—— MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. ------Sz

erkesztőség és kiadóhivatal: NAGYKÁROLY, SZÉCHENYI-UTCZA 20. SZÁM. („KÖLCSEY-NYOMDA“ R.-T. NAGYKÁROLY.)

. Hirdetések ugyanott vétetnek fel. _____

_____________Nyilttér sora 40 fillér. ____________

FÖ

LTÁMADÁS!

Irta : PROHÁSZKA OTTOKÁR.

Mikor a természet téli álmából ébredezik s minden csirában s minden szívben megmozdul a szebb élet vágya s napsugárba s szépségbe kívánkozik: akkor hirdeti a mi húsvéti hitünk is, hogy Krisztus föltámadt, — hogy a halál nem győz az életen, az alávalóság nem győz a szentségen s ha le is teperik s ha sirba is zárják, akkor is kikel onnét s úgy kel ki, hogy a lelki világot s a népek életét is uj virágzásra kelti.

A husvét Krisztus Urunk diadala volt a gyűlölet, az erőszak s a halál fölött. Világosságot a sir éjszakája el nem nyelte, sőt épp az éjszakából gyuladt az ki húsvéti, verőfényes ragyogássá. Ugyancsak a husvét a hitnek s az igazságnak volt diadalünnepe a tévely s a tagadás fölött. Rászakadtak e hitre hegyek és sziklák, de az szétrepesztette a szírieket s kivirágzott. S ahogyan legyőzte Krisztus a tévelyt, úgy legyőzte a bűnt is. Meghalt ugyan a bűn miatt, de fölszabadította halálával az emberiséget a bűn szolgaságából s kegyelmével rásegített minket arra, hogy e szabadságot magunknak biztosítsuk s az Isten szeretetében jobbik magunkat megtaláljuk.

Sokba került neki a megváltás munkája s a föltámadás dicsősége, de nem riadt vissza sem munkától, sem áldozattól, mert szeretett minket. S mikor igy dolgozott s megalázkodott, mikor igy tűrt és szenvedett, akkor e példájával rámutatott^az egyes ember s a nagy emberiség föltámadásának útjaira is.

Ő mondotta magáról s mondotta rólunk, hogy fejlődésünknek s boldogulásunknak útját a magban kell fölismernünk. A mag a földbe kerül, valamiképpen meghal, de mert egy uj élet csiráját hordozza magábán, azért hát megint kihajt s az omló göröngy nem sírja, hanem gyökereinek termékeny talaja lesz. Ilyen rögök s göröngyök közt küzködik minden élet. Rögök, göröngyök, kövek és sziklák közé kerül a mag, melyből jobb életnek kellene kiserkennie s a nagy emberiség fejlődésének csiráit is a haladás nehézségei, az ütköző érdekek, a küzködő társadalmi osztályok, az alsó néprétegek éretlensége, mindmegannyi rög és göröngy, sőt kő és szikla, — borítják, de se baj, a húsvéti hit azt mondja, hogy az eltemetett mag is hajtani fog s a lekötött erők kizsendülve tért foglalnak s megteremtik a türhetőbb, a jobb, a nemesebb életet.

Rögtől, göröngytől, sőt kőtől s sziklától ne ijedjünk meg, de legyen gondunk arra, hogy rög és göröngy alatt a szellem erői, a hitnek s a szeretetnek csirái rejtőzzenek!

Higyjiink a föltámadt Krisztusban s higyjünk az igazság, a jóság s az erény föltámadásában is, de legyen gondunk rá, hogy mindig azok pártján álljunk!

A magyar nép is a jó s a jobb életnek, a többi igazságnak s a jobb boldogulásnak föltámadását várja, az után eped, azért imádkozik. Várja az alsó néprétegeknek emelkedését, a polgárság s a müveit osztályoknak megújhodását; remél a szociális érzés ébredésétől uj érdeklődést, uj közérzést, uj áldozatkészséget; hisz a közszellem megtisztulásában, hisz az erény és becsület győzelmében erőszak és alávalóság fölött. Hát ha ezt hiszi, ha ezt várja és reméli, akkor gondja légyen, hogy a jobb világot fakasztó krisztusi hitnek s a tiszta erkölcsnek életcsiráit ne fojtsa el magában; mert ezek nélkül nem lehet jobb világ és nemesebb élet a földön.

Ne higyje, hogy a vallás, az egyház, az erkölcs, a történelem, a nemzet, a hagyományok csak kövek és sziklák, melyek a boldogulás magvát kicsirázni nem engedik s melyeket el kellene az útból távolítani s szét kellene repeszteni, hogy a jobb fejlődés tért foglaljon. Az ilyen nagy mondások igazán csak kövek, melyekkel a népámitók kiütik a belátásnak szemeit s beütik a gondolkodásra s elámitásra hivatott embernek a fejét. Legyen haladás, lesz is, lesz emelkedés ; de valamint a magba, hogy fakadjon, életerő kell: úgy legyen azokban a haladni s emelkedni akaró osztályokban is krisztusi hit s krisztusi erkölcs, mely nem abban áll, hogy valaki szabadságról s testvériségről s haladásról nagy szavakat mondjon, hanem abban, hogy lelkét Krisztushoz fűzze hitben s szeretetben s önmagát tiszta erkölcsben, nemes érzésben, fegyelemben s kötelességtudásban gyakorolja.

Ragaszkodjunk ezekhez az elvekhez s szeressük s gyarapitsuk a föltámadás s a haladás ez élő csiráit s nincs hatalom, mely az ilyen népnek társadalmi, gazdasági s politikai emelkedését megakadályozhatná. Mily erő rejlik az ilyen húsvéti hitben s tiszta, eszményi öntudatban! Nemzedékek éltek s táplálkoztak belőlük! Ez a hit azután párosul a vér- ség, az összetartozás, a nemzeti hagyományok, az átélt századok nagy érzéseivel s oly nemzeteket tud beleállitani a világba, melyekben a hitnek s erkölcsnek őserői együtt dolgoznak a haladásnak ösztöneivel s a jobbulásnak összes kilengéseivel.

Legyen ilyen a magyar nép! Ébredjen öntudatára annak, hogy összes reményei s küzdelmei végre is a húsvéti nagy hithez fűződnek. Ragaszkodjék Krisztushoz és hazájához! Krisztus a szikla-alap s a haza termékeny talaj. E sziklaalapon s e termékeny talajon kifejlődik majd a Krisztusból s nemzeti erőforrásainkból táplálkozó jobb élet. Ilyen húsvéti hit kell a keresztény lélekbe s az uj ezredévről álmodó nemzetbe.