Északkeleti Ujság, 1913 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1913-07-25 / 31. szám

2-ik oldal. ÉSZAKKELETI ÚJSÁG. 31. szám. Ez az ember pedig, aki Írásaiba i a mo­dern emberiség számára egész uj és eddig já- ..rátlan ösvényeket jelölt ki, ez az ember, aki korunk minden fájdalmát és örömét, minden gondolatát és érzését magába szívta és hatal­mas egyéniségének bélyegével kifejezésre hozta ez az ember, aki titáni erővel tudott mint kis nemzet szülöttje és mint egy nagyon korlátolt nyelvterület munkása világhírre vergődni, ez az ember Strindberg Ágoston, norvég iró. Mint színész kezdte meg pályafutását. Egy vonás, amely majd minden szellemi hérosszal közös. Később sok küzdelem után a tudomá­nyok csöndes évébe hajózott, ahol igen nagy és sokoldalú ismeretre tett szert. Ezen ismere­tekkel felszerelve, indult neki az irói pályának. Írói tárgyait mind az asszonyi életből vette és hatalmas zsenije úgy tudta magához fűzni az események szálait, hogy a női szív mögött megereszthetjük korunk társadalmának minden érverését. A nőről egy időben úgy nyilatkozót Strind­berg munkáiban, hogy annak semmi szin alatt nem kell megadni azokat a jogokat és követe­léseket, melyeket mint igényeket az uj korhoz támaszt. A nő természettől fogva gyönge és mint ilyen egyszersmind hamis is, alattomos is. Ha egyenjogává válnék a férfivel, akkor ravaszsága erejével megtenné azt, hogy felszínre kerülve, meghonosittatná az ő tulajdonságait, amelyek nem egyebek, mint hiúság, kétszínűség, hízel­gés. A világ úgy ilyen szellemi indítékok alatt fejlődnék és természetesen visszafejlődnék, vagy ami még rosszabb, ferdén fejlődnék. Az uralom vágy, a fanatizmus és sok más olyan önző és emberietlen érzés amit indító ok gyanánt mu­tathat fel a história, mind külömb annál, ami elvárható, ha megadatik a nőknek a teljes jog- egyenlőség. Azonban még nem állítható az, hogy a nők egyáltalán kizárassanak mindabból, amit a férfiak eddig mintegy szabadalomképen foly­tattak. Azzal még nem vonul be a társadalomba a női gyengeségek egész sorozata és legkevésbé veszik át a férfiak e gyengeségeket azzal, ha orvosnőket, tanárkisasszonyokat képeztet az ál­lam. Sőt ellenkezőleg, okszerű beosztás mellett egy nagyszabású gazdasági kérdést oldottunk meg ezzel és az is, hogy a nőket minél inkább eltávolítjuk a férfias természettől és igy szabad­ban, függetlenül egymástól fejlődhetnek ki a nembeli tulajdonságok. Ám ez éppen a jelzett két női pályáról állítható csak. Á nőorvos, ha kiképzi magát gyermekorvosnak, vagy speciálistájává válik, a női betegségeknek ezzel egy nagy kultur misz- sziót teljesít. A gyermeki szív és a kedély úgyis nagyon rokon a női gyengédséggel, amiért nagy hasznot láthatunk belőle, ha nöorvosok ápoló és gyógyító kezei közé kerül a szenvedő apró­ság, főleg ha ehhez a gyengédséghez még kellő szakavatottság is járul. Ugyanez áll a serdülő leánygyermekekre is. Nekik ép úgy szükségük van női képzett tanerőkre, mint tanárokra a fiuknak, kik serdülő korba jutnak, abba a hely­zetbe, hogy az elméleti foglalkozás megóvják őket a kicsapongásoktól. Más megítélés alá kerül a nőknek magán és köztisztviselői minősége. Az orvosi és peda­gógiai pálya még mindig visel magában bizo­nyos ideális tartamot a reális kenyérkereseten kivül. De a hivatalnokoskodás, nevezetesen az a hivatalnokoskodás, amely csak csak arra való, hogy vagy magánosok, vagy társaság, vagy az állam anyagi gyarapodásának legyen előmoz­dítója, az bár mennyire' is szépithesség a dol­got, sohasem alkalmas arra, hogy a nőben va­lamikép kifejlesszék nőiességét. A női lélek finomsága eldurvul, vagy legalább is közömbössé válik ideális törekvése iránt. Nagyon jól tudjuk, hogy csak az intelli­genciának proletárjai adják lány gyermeküket erre a pályára nyilván azért, hogy házastalan- ságuk esetén legyen meg a betevő falat, de az sem tagadható, hogy ezzel egy egész női osz­tály fosztódik meg legszebb kincsétől : a nőies­ségtől. Strindberg erre vonatkozólag azt hiszi, hogy nem szükséges keresnünk női gyengéd­ségeket. Ezek a gyengeségek nagy követelése­ket támasztanak a férfiakkal szemben. Itt van mindjárt a házasság, melyet boldognak csak akkor tartunk, ha megvan a házasfelek között a harmónia. És miből áll ez a harmónia ? Nemde abból, hogy becézgetjük egymást és legyezhetjük egymás hibáit. Már pedig a há­zasság boldogsága — Strindberg szerint abból állhat, hogy kölcsönösen beismerve egymás hi­báit, ezeket elnézzük, vagy ezek nyomvesztésére törekszünk. Ez az igazi harmónia. A nő igy megmaradhat gyengéd és csa­ládi objektumnak még akkor is, ha olyan fog­lalkozása van, mint a férjének. Ezzel megszű­nik az alárendeltsége, valamint az uralomra vágyása. A hosszú élet, Kine ismerné még gyermekkorából azt az elemi iskolában tanult kis verset: Az öreg és a halál. Rövid tartalma a következő : Egy vén a gondterheitől és a munka terheitől meg- görbedt aggastyán az erdőbe ment fát szede­getni. A keserves munka közepette az a kíván­ság fakadt ajkairól: vajha a halál megjelenne előtte és szabadítaná meg terhes életétől. — A halál meg is jelenik és midőn a megrémült öreget megkérdezi mi a kívánsága, ez akadoz­va rebesgeti: „Óh légy“ irgalmas velem és segítsd ezt a batyu fát a hátamra. „Ez a kis mese elég élénken illusztrálja, mennyire ra­gaszkodunk az élethez akkor is, ha a megél­hetés körüli viszonyaink még oly mostohák. És ép ez okból igazolva van ama törekvés, mely az emberi élet meghosszabitását tűzi cél­jául. Nézzük csak, hogy egyik modern tudósí­tónk, Bückner Lajos dr. tanár, miként véleke­dik, az emberi élet meghosszabitásának mű­vészetéről. Mielőtt azonban e tárgyat közelebbről szemlélnők, első sóiban ama kérdés áll előt­tünk, vájjon egyáltalán érdemes-e ezen tárgyal behatóbban foglalkozni ? Ha valaki néhány év­vel tovább él, mint az a rövid idő, mely-e ha­landónak adatott-mi annak előnye, — ha va­laki jár-kel mint ezt Schakespeare mondja lá­tás-hallás, érzés és fogak nélkül, szóval min­den nélkül, mi szükséges, hogy életünk kellő értékkel is bírjon. Egészséges tevékeny élet, ez az alapföltétel karöltve jár tehát azon mű­vészettel, mely az emberi élet, meghosszabitá- sára törekszik. És ha valaki 70 éves korában még teljesen jó egészségnek örvend, elég mun­kakedvel bir inig más valaki már 20 évvel előbb elveszté teste és lelke minden erejét és erejét, úgy bizonyos, hogy hasznos foglalkozás mindazon körülményeket kutatni, melyek a jó erővel járó előrehaladottabb kort eredményezik Igaz, hogy e téren is fordulnak elő kü­lönlegességek és kivételes esetek Büchner egyes oly eseteket említ fel, hol korosabb embe­reknél csodálatos, regenázó az ifjúság megú­julása mutatkozott, amennyiben egyesek oly korban, a melyben már mások életök végén vannak uj fogakat kapnak hajuk újra kezdett nőni arcuk redői elsimultak, látásuk, hallásuk erősebb lett. Meg kell jegyeznünk, hogy azon számos titkos szer és mesterséges tanácsok közül az élet meghosszabitására egy sem felei meg cél­jának. Azon kérdés megoldása tehát: hogyan lehet életünket meghosszabitani, eszerint ter­mészetesen csak az lehet, hogy legelsősorban iparkodnunk kell életünket meg nem rövidíteni, másodsorban, hogy életmódunk mérsékletes és szabályszerű legyen. A régi tudósok igy szól­nak: „Életünk nem rövid, önmagunk rövidít­jük meg. Még erősebben és rövidebben fejezi ki ezt Thomrak P. francia tudós, ki azt mond­ja : Az ember nem hal meg, hanem megöli magát! „Minden túlzás nélkül mondhatjuk, hogy az emberek legtöbbje nem természetes halállal végzi életét, amennyiben céltalan és és rossz életmód avagy a legegyszerűbb egész­ségtani szabályok mellől tévesztése által idő előtt rövidítik meg életünket. Igaz ugyan, hogy legtöbb esetben sze­génység és betegség karöltve jár, de jóval na­gyobb számmal vannak és veszedelmesebb is azon beteggégek, melyek a fényűzéssel és dús fogyasztással járnak mint, a milyenek: kösz- vény, elhájosodás, cukor, máj, vesebaj stb. Salamon, a bölcs ászt mondotta: gége több embert öl meg, mint a kard! Nagyon je­lentékeny a bölcs király eme mondása, ha meg­gondoljuk, hogy oly időből származik, mikor az élet még nem volt oly fényűző, mint ma­napság. Hasonlóan nyilatkozott a párisi orvosi fakultás elnöke, dr. Helyot hires orvostanár már 17-ik században. Nagy szatírával mondott az orvosi fakultás nevében köszönetét a sza­kácsoknak és konyha mesternek, megjegyezvén, hogy ezek nélkül az orvosok koldusbotra jutnának. Mértéktelenség az élvezetekben, ez ké­pezi tehát fő és fontos kellékét a hosszú, egészséges életnek. Legelső sorban áll ez az alkohol tartalmú italok élvezetére nézve, mely manapság olyannyira terjed. Nincs egyeb esz­köz életünk meghosszabitására, nincs más óv­szer az aggok gyengesége ellen, mint okos észszerű életmód. Az okos és ésszerű életmód­nak azonban úgy a testre, mint a lélekre kell kiterjednie. A fiziólogusuk sokesetben bizo­nyítják , hogy a szellemi munka a testet sok­kal inkább támadja meg, mint a kár a legna­gyobb testi megerőltetés. Az ésszerű, okos élet­módhoz tehát épp oly arányban szükséges a munka és szórakozás, jelszó helye felfogása és alkalmazása, mint a kellő ismerése a három legfontosabb életelemnek: Levegő, világosság és viz. Még egy különös művészet is létezik az emberi élet meghosszabitására és pedig az ön­megfigyelés bölcs szabálya, mely arra tanít, bennünket, mi alkalmas, mi pedig alkalmatlan az egészségünk fentartásához. Ez érdemben az a következés helyesebb : „Ez vagy amaz nem felel meg természetemnek, tehát nem is foly­tatom“ — mint az, hogy: „Nem érzem kárát ennek vagy amannak és e szerint folytatom.“ Az ifjúság képes sok hátrányos befolyást leküz­deni s csak később érvényesül azok káros ha­tása Diéta álom testi mozgás, ruházat, legel­sősorban az egészség őreinket szem előtt tar­tanunk. A mi pedig a szellem tevékenységét illeti, lehetőleg kerülendő: gyűlölet, félelem ha­rag, lelki felindulás, szomorúság. Tartsuk te­hát szem előtt ezen rövid vázlatban lefektetett vezérelveket kora ifjúságunktól kezdve és bi­zonyára elérjük azt, amit minden ember óhajt'; egy magas kort, mely alatt annak nehézségeit tűrhetően viseljük. Doktor. HÍREK. A negyvennapos eső. Medárdus napja és a rossz időjárás. „Ha pediglen Medárdus napján eső lészen, elkészülhet a gazda, hogy negyven napon át öntözni fogják földjeit, vetéseit és rétjeit az ég csatornái.“ . . . A régi naptárból kiböngészett sorok év­százados igazságot fednek. A tapasztalat való­ban azt mutatja, hogy ha Medárdus napján eső kerekedik, akkor negyven napon át minden órában várható az ég csatornáinak megnyílása és nem szabad csodálkozni azon, ha napokon, sőt heteken át zuhog az égi áldás. A paraszt és a gazda, akinek a naptár figyelmeztetése szól, igen jól tudja ezt és junius nyolcadikén vizsla szemekkel kémleli az ég alját: mutatko­zik-e felhő. Mert ha lehűl a lég és eső csor­dogál, akkor bizton nedves lesz a nyár és sok baj, veszedelem van kilátásban, Ebben az esz­tendőben esős volt Médárd környéke és a régi tapasztalat ismét bevált. Miként a vízözön ide­jén, csaknem teljes negyven napon és negyven éjszakán zuhogtak az égi vizek Magyarország fölött és a pusztulás nem sokkal kisebb volt, mint Noé idején. A különbség csak az volt, hogy még egyetlen bárka sem akadt, és jó meg rossz embereket egyaránt sújtott az áradat. Ennek a cikkecskének különben nem az a kö­rülmény ad létjogosultságot, hogy mindenki Igmándi Reggelizés előtt íelpohár Schmidthauer-féle Használata valódi áldás gyomorbajosok­nak, székszorulásban szenvedőknek Kapható helyben és környéken minden gyógyszertárban és jobb füszerüzletben. keserűm Az elrontott gyomrot 2—3 óra alatt telje­sen rendbehozza. Kis üveg 40 fillér. Nagy üveg 60 fillér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom