Északkeleti Ujság, 1912 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1912-07-06 / 27. szám

27. szám. ÉSZAKKELETI ÚJSÁG. 3-ik oldal. Dalegyesületünk budapesti szereplése. HÍREK. a számvizsgáló bizottság által megvizsgált 1911—1912-ik tanévi számadást, továbbá Lu­Hosszu s nehéz két hónapi versenypróba gyümölcseit leszedni junius hó 27-én indult el — a vármegye egyetlen számottevő s verseny- képessé fejlesztett dalárdája — „a Nagykárolyi Dalegyesület“ a budapesti XIX. országos dal- "veisenyre. Már a kora reggeli órákban gyülekeztek a testület tagjai a városháza tanácstermében, hogy az egyesület buzgó elnökének Récsei Ede kegyesrendi házfőnöknek az indulás előtt sze­renádot adhassanak. Úgy reggel 1kl óra tájban a Vitek karmester saját szerzeményű, szép hang- zatu jeligéje után felhangzott a piarista rendház előtt egy balatoni nóta dalcsoport, amelyet a korábban kelő közönség a nyilt utcán lelkesen megtapsolt, s amely előadás precíz volta mint­egy alapját képezte a dalosokat kisérő azon föltevésnek, hogy az a szépen összehozott, s arányosan elosztott hanganyag összhangzó, s a legújabb nyelvtanilag magyaros szövegkiejtést pontosan betartó előadás, az országos dalver­seny zsűrije előtt sem maradhat figyelmen kivül. Innen az indóházhoz vonultak dalosaink, ahol az elindulás előtt búcsúszóul mégegyszer felhangzott 32 lelkes ajakról az egyesületi jelige, s a vonat elindult magával vivén dalosaink munkájukba és tudásukba vetett önbizalmát, hátrahagyva a lelkes kísérők reményét, hogy az északkeleti magyarország legnagyobb magyar városában fejlesztett legszebb zenei élet, a dal­élet elösmerésre találand az ország szine Ítélő széke előtt. Dalosaink 27-én délután 3 óra tájban ér­tek kényelmes szállásukra, ahova a budapesti „Lyra“ dalkör kiküldött két tagja kalauzolta őket. Aznap este a Vámpeticsben tartott ösmer- kedési estén a jeles budai dalárdából külföldi körútra szervezett „Turul“ dalkör gyönyörű énekétől lelkesedtek fel dalosaink a másnap délutáni nagy erőmérkőzésre. 28-án d. u. 5 órakor került a sor a mieinkre. A Tattersal közönsége már fellépé­sükkor tapssal jutalmazta jó megjelenésű egye­sületünket, de mikor elhangzott — a budapesti hírlap részére egy zsűri tag által irt kritika szerint — tömör összhangban és biztos intona- nálással Révfy Géza „Ismerek egy szép orszá­got“ cimü nehéz és nagy készültséget igénylő müdala, melyet a Dunántúl kerületi hangver­senyén a múlt évben teljesen agyonütött, akkor olyan ovációban volt része egyesületünknek, úgy a közönség, a többi 4000 dalos, mint a zsűri részéről, amilyenben vidéki egyesület or­szágos versenyen még ritkán részesült. — És csak a nagyobb városok hanganyag váloga­tásra nézve előnyösebb helyzete, de főként a protekció nélküliség helyzete tudta leszorítani egyesületünkkel a II. csoport IV. dijára, ame­lyet azonban minden dicséret nélkül nagyon, kiérdemelt dalegyesületünk, aminek fényes bi­zonyítéka a budapesti lapok kitüntető kritikája, így a „Budapesti Hírlap“ zsűri tag kritikusa, mint „az egyik legjelesebb dalárdát“ említi a Nagykároly városi dalárdát. Városunknak dicsőséget szereztek az oly sokszor és kézenfekvőleg igazolatlanul részvét­lenséggel fogadott dalosaink. Köszönet érte az egyesület lelkes elnökének, köszönet az össz­hang szeretetét oly önzetlenül kultiváló egyleti tagoknak, de köszönet különösen annak a de­rék Vitek karmesternek, aki sem időt, sem fá­radtságot nem kiméit, hogy ez a mindenütt há­tul kullogó város egy téren, a legszebben elébe lépjen szive tanuságtételével olyan városoknak, amelyek csak ott tudnak tündökölni, ahol a szebbel lehet kérkedni. Mi, a városi közönség egy tekintélyes nagy része büszkék vagyunk a „Nagykárolyi Dalegyesület“-re s csak azt sajnáljuk, hogy ők nem lehetnek büszkék városunk elöljáróságára, amely még arra sem érdemesítette őket, hogy hivatalosan fogadja. De vigasztalja őket az a tudat, hogy a dalegyesület nem sokszor nagyon hitvány köz­jogi potentátor, nálunk pedig ez időszerint még csak ezeknek jár ki a hálás elösmerés nyilvá­nítása. Azért csak „zengjen a dal“, hogy „áldás legyen hazánkon !“ (S. I.) Személyi hírek. Patek Béla nagykárolyi polgári fiúiskolái igazgató és nije hosszabb tar­tózkodásra Spanyolországba utaztak. Gróf Tisza István, a képviselőház elnöke f. hó 4-én reggel 5 órakor városunkba érke­zett, hogy résztvegyen az Ecsedi láp lecsapoló társulat választmányi ülésén. Ugyanaz nap d. u. 3 órakor urai birtokára utazott detektívek kí­séretében. Cseh Lajos főgimn. igazgató hivatalos ügyben ma Budapestre utazott. Hymen. Vicsay Endre vezendi körjegyző a napokban eljegyezte Bodoky Gyula börvelyi körjegyző és neje leányát Irénkét. Vizsgálattétel. Ember János irodatiszt fia, Ember István a napokban Marosvásárhelyen a jegyzői vizsgát kitüntetéssel letette. A járásbíróság köréből A helybeli kir. járásbíróság birái nyári szabadságukat követ­kező időben veszik igénybe. Csilléry Dávid vezető-járásbiró szabadságra megy augusztus 7-től szeptember 17-ig, Dániel Sándor kir. já- rásbiró julius 2-től augusztus 3-ig, Csics Lajos kir. járásbiró julius 8-tól augusztus 18-ig, Serly Jenő dr. kir. járásbiró augusztus 1-től 30-ig, Füzesséry György kir. járásbiró pedig julius 2-től 31-ig. í ; Közigazgatási bejárás. Vetzák Ede és társai kérelmére egy bizottság szállt ki a na­pokban városunkban, hogy a Szentháromság kápolna mellett létesítendő vasúti megállóhely- lyel kapcsolatos személy és teheráru épület el­helyezését megállapítsák. Résztvettek eme bizott­ságban: Hieronimi Pál, vasúti és hajózási főfel­ügyelő, Kacsó Károly műszaki tanácsos, Illés József városi mérnök, Madarassy István főszol- gabiró, Gencs község képviselői és az érdekelt földbirtokosok. Látogatások. Gróf Tisza István ittléte alkalmából felkereste özv. gr. Károlyi Istvánnét is. Vendége volt Péchy László főmérnöknek is. Választás. A ref. egyház presbyteriuma hittanárrá Kürthy Károly s. lelkészt választotta meg. Ebéd. Péchy László főmérnök az itt időző gr. Tisza István tiszteletére nagy ebédet adott. Halálozás. Egy élete legszebb virágá­ban levő kedves leány halála borított gyászba egy köztiszteletben álló családot. Ugyanis Lom- perti és krasznai Filep Imre vármegyei tisztviselő és neje Keresztes Ilona leánya : Érzsike életé­nek 21-ik évében hosszas szenvedés után Misztótfaluban junius hó 28-án szüleinek mély bánatára elhunyt. A kedves halott porait ju­nius hó 30-án d. u. temették el óriási részvét­tel, Nagykárolyban a ref. egyház temetőjében. A gyászesetről a család a következő gyászje­lentést adta ki. Alantirottak úgy maguk, vala­mint a nagykiterjedésü rokonság nevében is fájdalom telt szívvel tudatják a felejthetetlen jó gyermek, testvér és rokon lomperti, krasz­nai Filep Erzsiké f. évi junius hó 28-án este, életének 21-ik évében hosszas szenvedés után Misztótfaluban történt gyászos elhunytát. A kedves halott hült tetemei f. hó 30-án d. u. 5 órakor fognak Nagykárolyban az Arany Já- nos-utca 22. számú gyászháztól az ev. ref. egy­ház szertartása szerint örök nyugalomra he­lyeztetni. Nagykároly, 1912. junius hó 29-én. Bé>je poraira! Filep Imre és neje szül. Keresz­tes Ilona szülei. Filep Ilona, Filep Imre, Filep Kató testvérei. Keresztes Gyula és neje szül. Toka Laura nagyszülei. Keresztes Mariska, Ke­resztes Erzsiké férj. Moldován Györgyné nagy- nénjei és ennek gyermeke: Tibi. Iparostanonciskolai bizottsági gyűlés. A nagykárolyi ipnrostanonciskolai bizottság ju­nius hó 27-én d. e. 11 órakor tartotta meg rendes, tanév végén tartani szokott, gyűlését a ref. egyház tanácstermében Rédei Károly el­nöklete mellett. Tudomásul vette és jóváhagyta! kács Mikály igazgató jelentését s az elnök ál­tal összeállított jelentést az iparostanonciskolai bizottság múlt tanévi működéséről. Ezzel kap­csolatban Rédei Károly köszönetét mondott az iskola kiváló igazgatójának s pénztárosának, a tantestületnek s az összes tisztviselőknek ezen tanévi ügybuzgó s eredményes működéséért. Miután a kir. tanfelügyelő az általa a fenti időre kitűzött gyűlésen meg nem jelent, Rédei Károly elnök megejtette a tantestület válasz­tását is a jövő 3 tanévre a kir. tanfelügyelő­ség jóváhagyása reményében. Csernus András, Csernus József, Darabánt András, Fedorka Ist­ván, Nagy Sándor, Riesenbach Mór és Tőtős János tanítókat egyhangulug újból megválasz­totta ; rajztanárrá Császár Bertalan polgári is­kolai rajztanárt, az újonnan létesített szakrajz- csoport vezetőjévé pedig Kodácsi Miklóst vá­lasztotta. Az iskola igazgatójává újból Lukács Mihály választatott meg. UJ vendéglős a Polgári Olvasókörben. A Polgári Olvasókör vendéglősének Hupfer Fe­renc vendéglőst választotta meg, aki f. évi ju­lius 1-én át is vette a bérletet. Állami iskolai gondnoksági gyűlés. A nagykárolyi m. kir. állami polgári iskolai gondnokság junius hó 28-án d. u. 5 órakor a leányiskola tanári szobájában gyűlést tartott Nemestóthi Szabó Antal kir. közjegyző elnöklete mellett. Tudomásul vette a gondnokság a leány­iskola igazgatónője Cs. Tattay Irén által elké­szített alapitó levelet, amely szerint a részint gyűjtés, részint műkedvelői előadások rende­zése által befolyt tiszta jövedelem utján begyült 2000 koronát a tanári testület alapítványnak szánta, amelyek kamatait évenként a leányis­kolába, járó, jeles előmenetelő, jó magaviseletü vidéki növendék kapja. Tudomásul vette to­vábbá a gondnokság, hogy Patek Béla polgári fiúiskolái igazgató a nyári szünidőt tanulmány­úton Spanyolországban fogja tölteni. Tűz. Az elmúlt héten városunkban két helyen is majdnem katasztrófális tüzeset volt, amelyet sikerült idejekorán elfojtani. Az egyik tűz folyó hó 2-án volt Schnell József asztalos- mester lakásán történt, hol padló beeresztéshez terpentint főztek s mely a munkával megbízott segéd gondatlanságából meggyűlt s ő maga jelentékeny égési sebeket kapott. A tüzet a pol­gárság folytotta el. A másik f. hó 3-án a Makay- féle pincében volt szintén terpentin felrobbanása lett volna végzetes s csak derék tűzoltóinknak köszönhető, hogy gyors megjelenésükkel elejét vették a borzalmas pusztulásnak. Primincia. Vasárnap mutatta be az Ur­nák első szentmise áldozatát Weisz József Nagy- majtényban. Az ujmisést két katholikus falu osztatlan öröme kisérte a könnyező jó szülők­kel, szerető testvérek, rokonok és jóbarátokkal a templomba. Az Istennek felajánlott elsőszü­löttnek Czier Ferenc plébános, mint manuduc- tor által az Egyháznak elkért legifjabb oltár­szolgájának áldozatában öszpontosult a jó szülők boldogsága, kik felnőttebb gyermekeikkel az ujmisés kezéből vették a legszentebb és leg­drágább eledelt, a kis apró leánytestvéreinek meghatottsága, a jó rokonok és e minta csa­ládhoz ragaszkodók s az egész hivő sereg pél­dás buzgósága. Az ünnepi szónok Láng Pál szaniszlói segédlelkész meghatóan ecsetelte a papi élet örömeit és keserűségeit. A legszentebb cselekmény után az ujmisés áldást osztott. Dél­ben családi ünnep volt az ujmisés szülei há­zánál. A szép számú rokonságon kivül világiak és egyháziak közöl is többen részt vettek a szeretet lakomán. Az első felköszöntő az uj­misés ajkáról hangzott el, szívből jövő hála sugalta ezt. Beszéltek azután Czier Ferencz plébános, dr. Merker Márton, nemestóthi Szabó Albert dr., Zuppka Vilmos és még többen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom