Északkeleti Ujság, 1912 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1912-04-06 / 14. szám

4-ik oldal.

ÉSZAKKELETI ÚJSÁG.

14. szám.

zonyitéke mellett, az ismeret bővítés hatályos előmozdítója is. A csatlakozók tömege fogja kifejezni millió és millió hivő igaz érzelmeit és amellett megszerzi magának ama nagy kincset is, mit szellemi látókörének szélesbitésére nyújthat.

Április hó 15-éig kell a résztvételi jelentkezéseket a szövetség irodájában (Budapest, IV. Ferenciek-tere 7., III. lépcső, I. emelet 8.) megtenni is ugyanoda a megállapított dijakat (I. osztály 190 korona, II. osztály 150 korona, III. osztály 95 korona) beküldeni. Ez összegben az összes utazási és ellátási költségek bennfoglaltatnak. Amennyiben a III. osztályon utazók az élelmezésről maguk akarnak gondoskodni, csak hatvan koronát fizetnek.

Előfizetési felhívás!

Lapunk az „Északkeleti Újság“ -ra f. é. április hó 1-töl kezdve uj előfizetést nyitunk. Nem célunk magunk mellett hangzatos frázisokat zengeni, haladunk tovább azon az alapon, melyen megindultunk. Ezen munkánk támogatásához kérjük az újság olvasóközönség szives támogatását.

A bekövetkező uj negyedév alkalmából kérjük azon tisztelt előfizetőinket, kiknek előfizetése április elsejével leját, hogy az előfizetések megújítása iránt kiadóhivatalunknál mielőbb intézkedni szíveskedjenek. Azok pedig, kik lapunk uj előfizetői akarnak lenni, szintén kérjük, hogy ezen szándékukat a kiadóhivatalban szóval vagy Írásban bejelenteni szíveskedjenek, hogy a lap szétküldése iránt intézkedhessünk.

Az „Északkeleti Újság“ előfizetési ára helyben és vidéken:

Egész évre .... 8'— K

Fél évre

.....................4'— K

Ta

nítóknak egész évre . 5'— K Tisztelettel

az „Északkeleti Újság“

kiadóhivatala.

zubbonya alól — ez soha sem hiányzik, mindég van nálam.

— Tehát most arra megyünk, a temető felé ? — Kérdezte az asszony, aki lelkében valami borzasztó dolgot rejtegetett.

— Igen, ha megengedi.

— Sót, akarom! Imádkozni fogunk érte. Messze van még?

— Itt vagyunk, — felelte a férfi és bele akarta dobni a tengerbe a hozott narancsfaágat.

— Ne, még ne, — mondotta az asszony

— előbb imádkozzunk.

Imádkoztak.

— Most pedig, — mondotta ellágyultan

— most pedig, Artusó barátom, öleljen meg engem, mert másképen azt fogom hinni, hogy soha sem bocsát meg azárt a szenvedésért, a mit kíváncsiságommal okoztam önnek.

A férfi megölelte.

— Így ni! Most pedig, ha már megölelt, csókoljon is meg. A halottak nem haragszanak ezért.

— De Signóra ! Itt, az ő sírjánál?!

— Igen, itt. Én visszaadom Önt neki s boldoggá teszem.

— Hogyan ?

— Megfogja látni, ha elfogadja föltételemet.

— Elfogadom — mondta a férfi és lehunyta mind a két szemét, miközben a virágot oda nyújtotta az asszonynak.

Áz elfogadta s apróra szirmokat tépett le róla és teleszórta vele a férfinek szép, fekete haját s halkan súgta a fülébe :

— Csitt ... a temetőben csendben kell lenni ... a halottak szoktak beszélgetni is . . . Hallgassunk egy kissé s oda fordultak mindketten a gondola egyik szélére és az ajkuk egy csókban forrt össze. Ekkor az asszony erősen átölelte a férfit s teljes erejével átdobta magát a gondolán s magával rántotta a gondolást is és levitték a narancsfaágot, le, az igazi temetőbe, le a tenger fenekére.

HÍREK.

A nagyheti és húsvéti szertartások.

A megváltás nagy munkáját fejezte be az Üdvözitő Nagypénteken, midőn életét adta a bűnös emberekért. Istenségének legragyogóbb bizonyságát pedig Husvét napján nyújtotta midőn a maga erejéből dicsőségesen kiszállt a sírból „Ha Krisztus fel nem támad, mondja szt. Pál, hiába való á mi predikálásunk és hiába való a ti hitetek is.“ Mindannak, amit önmagáról, isteni küldetéséről, leendő országáról életében az Ur Jézus tanitolt, ünnepélyes megpe- csételése a Husvét hajnali föltamadás. E két gondolat: Jézus kinon kereszthalálának s diadalmas föltámadásának gondolata, az ezek nyomán az ember szivét eltöltő gyász és öröm nyomja rá bélyegét a nagyhét következendő ünnepségeire és az azokon a bensőséges vallásos élet ápolása céljából alkalmazott szertartásokra.

Az egyháznak szivéhez-lelkéhez nőttek e fönséges szertartások: a mélységes gondolatokat kifejező jelképes cselekvények, a megható tartalmú imádságok, a legnagyobb művészek zenei alkotásai mind megérdemlik, hogy mi keresztények, katholikusok mennél nagyobb számban jelenjünk meg e napokon az Isten szentegyházában.

Nagycsütörtök az Oltáriszentség szerzésének s az Üdvözitő szenvedése kezdetének emléknapja. E napon átengedi magát az egyháza Szentség szerzése fölött való örömének, fehér ruhát ölt, Glóriát énekel, mire a harangokat megszólaltatják; ezek azonban elnémulnak az Ur szenvedése miatt viselt gyász jelzésére. — Minthogy e napon minden templomban csak egy szt. mise van, a papság, de a nép is a szentáldozáshoz járul e napon. A pap e napon három ostyát változtat át: eggyel e misében az áldozatot mutatja be; a másikat a nagypénteki

u. n. csonka-misében veszi magához, a harmadikat a szt. sírnál nyilvános imádásra teszi ki Nagypénteken. A püspöki templomokban olajat szentelnek s a püspök megmossa tizenkét koldus lábait.

Nagypéntek az Ur Jézus halálának emléknapja ; az egyházi év leggyászosabb napja. Ezt jelképezik az oltárlépcsőket bevonó fekete szőnyegek, arcraborulásukkal a szertartásokat végző pap s annak segédlete. A passió éneklése után különféle imákat mond a pap az ejyház különféle szükségletéért, az uralkodó fejedelemért s a másvallásuakért. Majd leleplezi a feszületet, mely után a szent sirhoz kerül. Mivel ezen a napon mutatta be Jézus véres keresztáldozatát, nincs vérontás nélküli áldozat, igazi mise, csak az „előbb szenteltek“ miséje, melyben rövid szertartások után a pap magához veszi az Ur testét.

Nagyszombat arra a napra emlékeztet, melyen az Üdvözítő1 holtteste a sírban pihent. Hajdan a Husvét ünnepét megelőző éjjel tartották meg az egész istentiszteletet, melyet az egyház praktikus okokból ketté osztva (misére és feltámadási körmenetre) az előző nap reggelére, illetve délutánjára helyezett át. — Áz istentisztelet tüzszenteléssel kezdődik. A kovából ütött tűz Jézust jelképezi, ki a sziklába vájt sírból feltámadva uj fényt derített e világra. A húsvéti gyertya megszentelésekor elmondott „Exultet“ az egyházi énekek egyik legfenségesebbike. Szentirási részletek felolvasása s a keresztkut- szentelés után kezdődik a szent mise, melynek Glóriájakor újra megszólalnak a harangok. Nagyszombaton a r. kath. templomban a szertartások reggel 8 órakor kezdődnek. D. u. 6 órakor feltámadási körmenet. Vasárnap d. e. fél 7 órakor szentmise az eledeleknek megáldásával, 9 órakor ünnepélyesszentmise. Utána szentbeszéd. Mondja: Récsei Ede házfőnök, lelkész; d. u. 3 órakor ünnepélyes vecsernye. Hétfőn d. e. 9 órakor ünnepélyes szentmise. Utána szentbeszéd. Mondja : Szentiványi Béla ; d. u. 3 órakor ünnepélyes vecsernye.

A ref. templomban: Nagypénteken d. e. és d. u. .prédikált: Kürthy Károly. — Husvét első ünnepén d. e. prédikál: Pálur István, ágendázik : Kürthy Káro'y, d. u. prédikál: Pálur István. Másodnapján d. e. és d. u. prédikál : Kürthy Károly.

A Terem-utcai ág. hitv. ev. templomban:

Nagypénteken a d. e. 10 órakor kezdődő istentiszteleten „Passiót“ olvasott, azután szentbeszédet mondott: Rédei Károly lelkész. — Husvét első ünnepén a d. e. 10 órakor kezdődő istentiszteleten szentbeszédet mond, azután úrvacsorát oszt; Rédei Károly lelkész; a d. u. fél 3 órakor kezdődő istentiszteleten prédikál: Nagy Sándor kántortanitó. Husvét második ünnepén a d. e’ 10 órakor kezdődő istentiszteleten szentbeszédet mond : Rédei Károly lelkész ; a d. u. fél 3 órakor kezdődő istentiszteleten ünnepet bezáró imát mond: Rédei Károly az egyház lelkésze.

Lapunk m. t. olvasóinak és munkatársainak kívánunk kellemes ünnepeket.

Személyi hírek. Vármegyénk főispánja Csaba Adorján f. hó 3-án érkezett vissza a máramarosmegyei vadászatokról. A húsvéti ünnepeket tudtunkkal városunkba fogja tölteni.

Debreczeni István kir. tanácsos f. hó 2-án Budapestre utazott hivatalos ügyek elintézése végett, ahonnét tegnap este tért vissza.

Koncz Endre m. kir. honvéd-őrnagy zászlóaljparancsnok f. hó 5- én eltávozott városunkból a húsvéti ünnepek tartamára.

Dr. Serly Jenő iárásbiró a húsvéti ünnepekre a francia Riviérára utazott.

Az izraeliták husvétja. Kedden köszöntött be az izraeiiták szép tavaszi ünnepnapja: husvét. A kovásztalan kenyérünnep ez, mely az örök szenvedésre emlékezteti Mózes vallásának híveit. Hétfőn este volt a széder, a családok megható ünnepe, amelyet mindenkor mély vallásossággal ülnek meg. A .nagykárolyi templomokban fényes istentiszteleteket tartottak.

Rendkívüli közgyűlés. Szatmárvármegye törvényhatósága f. hó 18-án d. e. fél 11 órakor rendkívüli közgyűlést tart a vm. székház nagy üléstermében. — Megelőző nap d. u. fél 4 órakor az állandó választmány ülése lesz az alis- páni kisteremben.

Meghívó. A „Nagykárolyi Kölcsey Egyesület“ 1912. évi április hó 21-én, délelőtt 11 órakor, Nagykárolyban, a városháza tanácstermében Gaál József arcképének leleplezésével kapcsolatos díszközgyűlést tart, amelyre az egyesület tagjait, a cultur egyesületeket és az érdeklődő közönséget tisztelettel van szerencsénk meghívni: Cseh Lajos ügyv. alelnök, dr. Fa- lussy Árpád elnök. A gyűlést megelőzőleg 10 órakor gyülekezés a városháza tanácstermében s kivonulás Kölcsey Ferenc szobrához, hol a tanulóifjúság szónoka a nagy költő szobrát megkoszorúzza. Innen felvonulás a városháza tanácstermébe a 11 órakor kezdődő díszközgyűlés megtartására, melynek tárgysorozata a következő: 1. 1. Elnöki megnyitó és a jegyzőkönyv hitelesítők megválasztása. 2. Titkári jelentés. 3. A megvizsgált zárszámadás alapján számadóknak a felmentvény megadása. 4. Az 1912. évi költségvetés megállapítása. 5. A tisztikar és választmány kiegészítése. 6. Bejelentett indítványok tárgyalása. 11. l.„Hymnus“ énekli: a dalárda. 2. Gaal mozgalom ismertetése. Elmondja : Sróff Gábor kegyesrendi tanár, az irodalmi szakosztály elnöke. 3. Ünnepi beszéd ; mondja : Dr. Falussy Árpád, az egyesület elnöke. 4. A kép átvétele a városi hatóság képviselője által és a vidéki egyesületek kiküldötteinek esetleges felszólalása. 5. Alföldi dalok; énekli: a főgimnázium és polgári leányiskola vegyeskara.

Tea-délután. A nagykárolyi izr. Nőegylet idei első tea-délutánja a Magyar Király szálloda éttermében a múlt hó 30-án zajlott le, nem remélt sikerrel. A legutolsó percben elhatározott összejövetel a nagyközönség körében visszhangra talált. Társadalmunk crémje — ha csak egyeseket valamilyen elhárithatatlan akadály nem gátolt — mind ott volt. Roóz Samuné elnöknőn és Kaufmann Izidorné alelr.öknőn kívül a hölgyközönség körében látjuk : Ilosvay Aladárné, Debreceni Istvánná, dr. Cukor Lajos ¡é, Cukor Mártonná, Weinberger Ferencné, Reiter Adolfné, Sternberg Jenőné, ifj. Kaufmann Adolfné, Brichta Miksáné, Kardos Lipótné, Peiszner Lajosné, dr. Roóz Elemérné, dr. Melinda Lászlóné, dr. Antal Istvánné, Róth Jó- zsefné, Szegő Ödönné, Kemény Sándorné, Reiter Sárika, Weinberger Margit, Kemény Renée (Beregszász), Hegedűs Margit, Brichta Alice stb. urhölgyeket. Tea után Kugler tombola, majd pedig tánc következett és a sikert mi sem iga-