Északkeleti Ujság, 1912 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1912-06-22 / 25. szám

2-ik oldal.

ÉSZAKKELETI ÚJSÁG

25-ik szám.

A nagy körmeneten — melyhez csak férfiak csatlakoznak — az egyes nemzetek külön csoportban s azon belül az egyes testületek zászlók alatt vesznek részt, a mi már önmagában is fontossá teszi, hogy az önálló Magyar- ország imponáló tömeggel jelenjen meg.

A körmenethez nem csatlakozó közönség részére tribünöket állítanak fel, melyre a hely minősége szerint később megállapítandó árban, különböző jegyek adatnak ki.

Valamennyi katholikus szervezett (kongregációk, Szent Ferenc III. rendje, oltáregyesüle- letek, körök stb.) minél tömegesebb részvételére számítunk és ezek között kívánatos, hogy a magyar katholikus egyetemi és főiskolai hal- gatók is, mint a nemzeti csoporthoz csatlakozó külön testület, minél nagyobb számmal vegyenek részt. A wieni katholikus diákegyesületek már ezirányban felhívást intéztek a magyar ifjúsághoz, melynek szervezeteit a középponti bizottság (az Országos Katholikus Szövetség) erre ez utón is figyelmezteti s egyúttal értesíti, hogy jelentkezéseik szintén a középponti bizottság utján történnek.

Áz elszállásolás részint csoportosan (iskolákban, egyesületekben, nagyobb termekben), részint egyénenkint (magánlakásokon és szállodákban) történik. Ára 1 koronától felfelé olyan összegben, a mint azt a "jelentkező kívánja s a minek megfelelő elhelyezésről gondoskodik a rendezőség.

A középponti bizottság (Országos Katholikus Szövetség) a következő beosztás szerint:

Szeptember 11-én délutántól 15-éig az utazás, elszállásolás és ellátás költségének fedezéséről I, csoport 140 korona II. csoport 100 k III. csoport 80 k. IV. csoport 60 k. V. csoport 40 korona lefizetés ellenében gondoskodik úgy, hogy az I. csoport I., a II. és III. csoport

II., a IV. és V. csoport a III. osztályon utazik, az I.—IV. egyéni, az V. csoport tömeges elszállásolást kap, egyéni elszállásolásnál azonban csak az I. csoport tagjai laknak külön szobában.

Több oldalról hangzott el az a kívánság, hogy a magyar csoport a kongresszussal kapcsolatosan Mária-Czellbe zarándokoljon. Ennek a terve a kongresszusi bizottság programmjá- nak utolsó pontjában benn van. Jelentkezést a középponti bizottság (Országos Katholikus Szövetség) elfogad s a feltételeket, az osztrák bizottsággal megállapítva, utólag közli.

Á kongresszusra való jelentkezés határideje 1912. julius 10., a meddig a középponti bizottsággal (Országos Katholikus Szövetség) a részvétel szándéka, a kongrusszusi jegy s a vasúti igazolvány árának egyidejű beküldése mellett, közlendő, megjelölve egyúttal, hogy a középponti bizottság utján óhajtja-e az utazást, vagy az utazást, elszállásolást és ellátást együtt, a mely esetekben a csoportszám is megjelölendő és az utóbbi költségek 1912. augusztus 10-éig megküldendők.

Ezek szerint tehát a jelentkezésnél három főcsoport alakul ki: a) azok, a kik csak a részvétéit jelentik be; b) azok, a kik a részvételt jelentik be s az utazás rendezését is a középponti bizottságtól óhajtják ; c) azok, a kik részvételre jelentkeznek s az utazás, elszállásolás és ellátás rendezését is a középponti bizottságra bizzák.

Jelentkezések Magyarországból csakis a középponti bizottság (Országos Katholikus Szövetség) utján történnek, a mely egyúttal bármely érdeklődésre a kellő félvilágositással szolgál.

Főiskolai hallgatóknak fontos!

I. A tanulóifjúság szervezése.

A tanulóifjúság bizottsága egy uj eucha- rasztikus világkongresszus általános tervezetének keretén belül alakítandó szervezet' felállítását vette tervbe, és különös súlyt fektet arra hogy benne a bel- és külföld összes nemzetisége képviselve legyen, Tervbe vette :

1. A főiskolai hallgatók külön csoportjának alakítását és nagy körmenet számára,

2. Az akadémikusuk közös szent áldozását,

3. N3gy templomi gyűlés rendezésétf melynek pontjai a következők:

1. Pannis angelcuo.

2. A főiskolai hallgatók Isteniujtételei és a tanulóifjúság pasztórációja.

3^ Az ifjúsági otthonok,

4. Diszgyülést, a tanulóifjúság érdekeiről tartandó előadásokkal,

5. Ifjusái jeliegü íársasestély rendezését.

E szervezés közeledi programmuja a

kongresszus előtt és annak tartama alatt a kongresszus irodájában (Wien 1. Stefansplatz 5) lesz beszerezhető és annak idején a katholikus lapokban is közzétéve.

¡1. Teltételek.

A kongresszuson azon főiskolai hallgatók vehetnek részt, akik tanulóifjusági résztvételi jegyet váltanak, melynek ára 3 korona (beleértve a jelvényt is).

Részvételi jegyért minden főiskolai hallgató posta utján is fordulhat az alulírott ifjúsági bizottsághoz, de ez esetben köteles a 3 korona részvételi dijon kivül postautalványon a válasz portóját is megküldeni.

III. Kedvezmények.

Részvételi jegye alapján minden főiskolai hallgató jogosítva van osztrák államvasutak minden vonalán, még pedig az osztrák határtól Wienig és vissza a következő kedvezményt igénybe venni: a 111. osztályon 50 °/o-os, a 11. osztályban 30 °/o-os, az 1. osztályban 20 %-os árkedvezményt.

A tanulóifjúság bizottsága azon lesz, hogy az osztrák államvasut igazgatóságánál a külön vonatokra és jelentékeny árkedvezményt kapjon. Hasonlóképpen lépéséket fog tenni a bizottság a külföldi vasút igazgatóságoknál is, hogy a tanulóifjúság számára kedvezményt kapjon. Erre vonatkozólag különben közelebbi felvilágosítást idejekorán adnak majd a kül- és belföldi vasutígazgatóságok.

Az ifjúsági jegy alapján minden főiskolai hallgató éppen úgy van feljogosítva Wien látvány országainak megtekintésére, mint a kongresszus többi résztvevője. ( V. ő. a kongresz- szus résztvevőinek biztosítók — kedvezményekről szóló értesítést.) Gondoskodtunk továbbá arról is, hogy tárgyi és nyelvismeretekkel biró főiskolai hallgatók álljanak kisebb csoportok rendelkezésére ; erre vonatkozólag közelebbi felvilágosítással a kongresszus irodája szolgál a kongresszus tartama előtt és alatt.

IV. Lakás viszonyok:

Kívánatos, hogy a lakásért való jelentkezés mielőbb történjék. Julius elseje után beérkező • jenlentkezésre nem Ígérhetünk biztos gondoskodást. A jelentkezésnél megadandó hozzávetőleg a lakásra (szoba, vagy ágy) szánt összeg, valamint a Wienben való tartózkodás ideje is. A tanulóifjúság bizottsága azon lesz, hogy a szerényebb igényű {főiskolai hallgatók a kongresszus tartamán lehetőleg szabad lakást vagy ingyen hálóhelyet (egyenkint vagy több társsa! közösen nagyobb helyiségben) kapjanak. Erre vonatkozó megkeresések mielőbb be- adandók.

V. Ellátás.

Az ifjúsági bizottság szívesen ad felvilágosítást a kongr. tartamán jó vendéglőkről külömböző árak szerint.

Az euchar. világkongresszus tanulóifjusági bizottsága.

Wien I. Stefansplatz 5.

Az esküdtek kötelessége az Ítélkezésnél.

(Általános elnöki útmutatás-féle az esküdtekhez.)

... A BP. 345.§-a értelmében tehát kimondom, hogy a mai napon tárgyalandó ügyben az esküdtbiróság megalakult.

Esküdtbiró uraim elfoglalták bírói széküket s ezzel belépnek bírói jogaik és kötelességeik gyakorlásába.

Az ülésszak ezen első napján rátérek ezek mibenlétére. Jogaik. ... (a jelen közlemény keretén kivül esik).

Törvényeink esküdtbiróság elé éppen a legfontosabb ügyeket utalják: államlétünk, életünk, vagyonunk, becsületünk, sérelmeinek fő kérdései tartoznak önök elé.

Óvatos körültekintéssel alapozta meg a törvény az esküdtek függetlenségét s befolyá- solhatatlanságát; hogy éppen az a 12. — s nem más — esküdt ítéljen a fenforgó ügyek mindegyikében.

A mintegy 50,000 esküdtképes egyén közül kiválasztás utján állitotia össze a bizottság 2000 esküdt nevét. Az ülésszak előtt nyilvános ülésben sorsoltunk ki ezek közül negyvenet. A harminc rendes esküdt hiányzó tagjai sorát a helyettesek sorrendje szerint egészítettük ki 26-ra. Ezekkel szemben felvettük e kizárási okok bejelentését. A nem kifogásolhatók közül sorssal a felek vétőjogának elismerésével lettek végül önök — és az 50,000 közül nem mások — a jelen per bírái; akikre tehát úgy a társadalom, valamint a vád és a védelem is egyenlő bizalommal tekint.

Nem szakbirák önök, hanem esküdtbirák; minden egyes ügyben felesküdt birák ; akikre nézve az az egyedüli megnyugtató biztosítékunk, hogy önök esküt tesznek s mint esküt tettek, hozzák meg döntésüket.

Az önök szolgálati pragmatikája tehát a leteendő esküjök. Nézzük, mit ígérnek önök ebben ?

. . . Azt, hogy az ügynek jó birái lesznek. Mik a jó biró tulajdonságai ? Ismeri az ügy adatait; mén engedi magát kívülálló vélemény által befolyásoltad]i; melléktekinteteket félretesz; saját belátása és lelkiismeretére hallgat, közeli meggyőződését! a törvény előírásait megtartja.

Az eskü szövege is ezeket írja körül

A tudatlanul vagy tudatosan félreértők azonban mogbotlottak annak az eskü szövegének kétszer is előforduló keretében, hogy az esküdtek „a törvény megtartására“ is kötelezik magukat, holott a szöveg értelmében lelkiismeretük és „meggyőződésük“ szerint fognak határozni : ebben ők ellentmondást vélnek látni, kiváltkép azért is, mert némelyikük szerint az esküdtbirák nincsenek kötve a törvényhez, hanem mintegy felette állnak. A legerélyesebben reá kell mutatnunk e téves és roszakara- tuan megtéveszteni akaró nézet helytelenségére s ki fogom mutatni, hogy az eskü szövege helyesen kívánja meg annak megigérését, hogy megtartják a törvényt s hogy nem fognak eltérni lelkiismeretük és meggyőződésük szavától.

Esküdtbiróságunk szervezete kettős tagozatú : szakbírói tanácsból és esküdtbirák tanácsából áll. Mindkettőre más-más feladat hárul.

Az esküdtek a bűnösség vagy nem bűnösség felett döntenek: és pedig válaszukkal azokra a kérdésekre, amelyeket és azon bizonyítási anyag alapján amelyet a szakbirák törvényes szaktudásokkal szabályozott zsilipen eléjük bocsátanak. A szakbirák eme működését törvények szabályozzák s ezek betartásában — a törvényekkel való foglalkozásukban — őket a vád és védelem ellenőrzi: s intézkedéseik hibáit alaki semmiségi okonként panaszra is viheti a Curiához. Az esküdtek határozata ellenben megtámadhatatlan, inapellabilis. Ez a verdikt jelentősége ; megdönthetlenségének gondolata pedig azon alapul, hogy az esküdtek lel ciismerete az eléjük bocsátott anyag alapján a feltett kérdések felett nem volt képes más határozathozatalra; az tehát nem lehet hibás.

A vád vagy védelem tehát nem is a verdiktet támadhatja meg, hanem ki kell mutatnia, hogy a szakbiráknak törvény alapján meg nem álló valamely helytelen intézkedése következtében kerültek az esküdtek hibás Ítélkezési alapra (a bizonyítás zsilipén például több anyagot kellett volna a szakbiráknak átbocsátniok !) s a szakbirák ezen intézkedését kell megsem- misiteniök, ez okból természetesen az erre következő eljárással együtt.

Az esküdtek verdiktje viszont a szakbirák tanácsa Ítélkezésének lesz alapjává, akik kimondják, hogy a vonatkozó törvényhelyek értelmében milyen bűntett, vétség, vagy kihágás az, amit az esküdtek az igenlően eldöntött kérdésben megállapitobak s hogy a törvény előirt legkisebb és legnagyobb fokai közt mily büntetést mér ki a szakbiróság az általa észlelt enyhítő és sulyosbtó körülmények kötelező mérlegelése után.

A szakbirák határozata pedig — tételes törvények ellenőrizhetése alatt állván — ismét megtámadható : anyagi semmiségi okok alapján. Ily alapon való megsemmisítés a verdikt utáni szakbírói működésre fog csak kiterjedni.

Látjuk ezekből, hogy a szakbirák működése az esküdtek elé bocsátandó kérdések feltevéséig