Északkeleti Ujság, 1911 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1911-05-27 / 21. szám
Ili, évfolyam. Nagykároly, 1911. Május 27. 21. szám.-<cÉszakkeleti újság POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. — Előfizetési árak: Eőész évre ................................ Fél évre .......................................... Neg yedévre ................................ Tanító knak egész évre..................... 8 korona. Felelős szerkesztő: NEMÉSTÓTHI SZABÓ ALBERT dr. Szerkesztők: Suták István Csáky Gusztáv. = MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. = Szerkesztőség és kiadóhivatal: NAGYKÁROLY, SZÉCHENYI-UTCZA 20. SZÁM. - („KÖLCSEY-NYOMDA“ R.-T. NAGYKÁROLY.) Hirdetések ugyanott vétetnek fel. ______Nyilttér sora 40 fillér._____ A politikai helyzet. (N. Sz. A.) A politikai időjósok a véderőreform előterjesztésének idejére a kormány helyzetének válságossá válását helyezték kilátásha és emberi számítás szerint egészen logikusan. Combinátiójuk a következő. A katonai javaslatok igen alkalmas eszközök a közvélemény felizgatására és igy arra, hogy ebben a kérdésben az obstructio az országban visszhangot keltsen és népgyülésekben, törvényhatósági határozatokban, esetleg deputátiokban támaszt nyerjen. E körülmény az ellenzék minden fractioját az obstructiora szinte természetszerűleg vezeti reá. A Kossuth-párt és az Andrássy csoportra nézve különös indok mutatkozna még abban, hogy e pártok lényegileg a munkapárttól csak abban különböznek, hogy a „nemzeti engedmények“ kivívásának alapján állanak. Ezekre tehát létkérdés, hogy az „engedmények“ nélküli véderőreform létrejövetelét megakadályozzák, mert különben nem lesz semmi agitationalis eszközük a publicum előtt és a legközelebbi választásig elvesztenek minden talajt az országban. A Justh-párt a socialdemokratákkal és nemzetiségiekkel szövetségben, hanem is védi existentiáját, de hatalomrajutá- sának eszközét kell hogy lássa a véderővitában. Taktikája, el kell ismerni, hogy geniális. Abból a szempontból támadni a javaslatot, hogy előbb a választói reform valósittasék meg és azután az általános választói jog alapján összeülő uj parlament döntsön a katonai kérdésekben. Az az álláspont bírja az osztrákok rokonszenvét is, kik az általános választói jog hívei Lukács körül, ha érvényesülni akarnak a véderő vita alatt kell fellépniük, mivel ha fellépésük nem ezen a munkapárton kedvezőtlen időpontban történik, könnyen ki lesznek szorítva a konzervatív túlerő által és nagyon ösz- szezsugorodnak, mivel a magyar politikai erkölcsök mellett minél kevesebb ember hagyja ott a kormány kedvező szelek hajtotta hajóját. Legkevésbbé a néppártot érdekli a katonai kérdés, melynelc azonban szintén érdeke, hogy az ellene való harcz népszerű és könnyű feladatát válassza és egyszersmind a választási sérelmeiért kegyetlen revanche-ot vegyen a mungó párton. Mindezen kilátásokat azonban meghazudtolni látszik a katonai javaslatok beterjesztésekor azon körülmény, hogy sem a házban, sem az országban nincs az a felháborodás a mi várható volt. A kormány némi — habár csekély — concessiói a katonai perrendtartás terén a magyar nyelv javára aligha okozhatják ezt, szintúgy nem akarják feltenni, hogy a Kossuth-párt annyira le volna kenyerezve, hogy komoly küzdelemre egyáltalán nem gondol. Az ok, azt hisszük a választói reformtól való oknélküli félelem és idegenkedés. Az országban irányadó körök érzik, hogy a katonái javaslatok elleni harcz Bécs részéről azonnal az általános választói jog legerélyesebb keresztülvitelét eredményezné és ezért nem mernek agitálni hanem megadással hagyják megszavazni a nagy terheket és elesni a nemzeti követelményeket csak megvásárolhassák ezzel Bécstől az általános vá’asz- tói jog elejtését. Bécsnek pedig az általános választói jog nem czél, hanem csak eszköz a magyar sovinizmus sakkbantartására és kiirtására és el kell ismernünk, hogy kitűnő eszköz. Nem Justhék, hanem Bécs taktikázik a valóságban pompásan, mert a szélső 48-asokat is beállítja az osztrák politika szolgálatába mikor áltatok ijeszti meg a magyar felső- és középosztályt annyira az általános választói joggal, hogy ezek inkább feladnak minden nemzeti követelményt és megszavaznak minden terhet, csakhogy a választói jogtól megmenekedjenek. Nem hisszük azért, hogy a kormánynak meg legyen az a baja a véderővitában, a mi régebben mutatkozott. Az általános választói jog híveinek tábora és általában a radikalismus oly gyengének és népszerűtlennek mutatkozott, hogy veszélyessé aligha lehetnek, a konzervatív ellenzék pedig óvakodni fog obst- rucíióval a választói reformot fejére hozni. Falussy Árpád ur lemondott a nagykárolyi Kölcsey Egyesület elnöki állásáról, de a tagok unszolására mégis elvállalta ismét. A Nagykároly ezt komikusnak találja mi azonban természetesnek. Az illetők annak idején Falug- syban nem az egyént, hanem a főispánt választották meg, tehát úgy illett hogy főispánság megszűnte után a legelső alkalommal rendelLevél Granadából. Irta: Kende György. Kedves t. Barátom! Egy nagy csalódással vagyok gazdagabb ma, mint tegnap, úgy érzem magamat, mint a mikor két szép asszony között kell döntenem, hogy melyiknek adjam a pálmát és az egyiket a hir jó- előre feldicsérte, a másikról pedig alig szólott valamit, mivel ennek szépsége inkább a nagy világ számára talán elrejtett belsőben rejlik, mig amaz szép külsejét mindenki előtt fitogtatja. Én, a ki mindég keresem és többnyire meg is találom az alkalmat, hogy komolyabb alapon tudjak Ítéletet mondani, ma ismét egy nagy, de talán nem kellemetlen csalódáson estem át, ajánlom melegen becses figyelmedbe soraimat; előbb- utóbb Te is mint a ki egyelőre még csak legyezgeted híres szépségedet a nélkül, hogy a pálmát kiadnád kezedből, bizonyára alkalmat fogsz találni a döntésre és a valódi érték szerint fogod amazt jogos tulajdonosnőjének visszaadni. A végletekig felcsigázott kíváncsiság és élvszomj vitt ma reggel első utamon az Al- hambrába és bizonyára nem túlhajtott igényekkel mentem oda, hiszen jogosan remélhettem, hogy annyi Íróját dicshimnuszokra ragadott csoda engem sem fog hidegen hagyni. S. fájdalommal kellett tapasztalnom, hogy nem mind igaz, a mit róla olvastam és csak a fékevesztett képzelő tehetség képes a papirosról ösmert elragadtatás akkora mérvéig elvakitani a szemlélőt; hogy az Alhambra után nincsen szava és szive a katedralis számára. Az igaz talán, hogyha visszagondolunk az ódoh várfalak ragyogó történeti múltjára, ha elképzeljük azt a pompát és fényt, a mely termeit betöltötte, ha feltámasztjuk képzeletben a távoli sírjaikban porladó kalifákat s udvarokat, s ha felrakjuk a századok folyamán elfakult és leomlott festéket aranyt a falakat boritó gipsz arabeszkjeire, a stalagtit boltivekre s mind ezt ezer és ezer színes lany- hás fényénél szemléljük, fogalmunk lesz, hogy mi volt az Alhambra a mór uralom fénykorában ; de csüggedt lélekkel végezzük e titáni munkát és mielőtt még gyönyörködhetnénk, elfáradva hagyjuk el az elmúlt idők e szomorú romját. Mint minden mór kastély, kívülről az Alhambra is várnak néz ki, tagolatlan, ablak nélküli és fürészesélü sárga falakat látni belőle és mi sem árulja el a pompát, a mely belől reánk vár. Maga várszerü építmény csak egy kis része az Alhambra név alatt összefoglalt épülettömegnek, a mely egy hosszúkás, három oldalról teljesen meredek oldalú várdomb sima tetejét foglalja el, vöröses kőzetből és téglából épített 23 tornyos bástyával körülvéve. A kevés megmászható toronyról mesés kilátás nyílik a várhegy alatt elterülő városra, a Génit és Darró ezüstcsik- jaira.. majd a virágzó kultúrájú síksággá ki- szélesedett völgyre, mig a másik oldalon a Sierra Nevada von határt örökhavas gerinceivel a további kilátásnak; mint egy fehérhaju rococóbaba piros orcáival, úgy mosolyog e táj viruló szépségében a fehérkoronáju hegyek alján. A várdomb déli oldala valószínűleg a természeti tényezők fokozottabb romboló ereje következtében, lejtős s az itten elterülő Ala- meda évszázados szilfáinak áthatian koronáiban fészkel száz és száz csalogány; madárdal vegyül a lombok örökös suttogásával és csörgő i forrásuk kedves mormolásával andalító zenévé s mimha e szentelt berekbe menekültek volna a letűnt századok géniuszai, titkos meséket sugdosnak az álmodozó fülébe. Királyok, mindenható uralkodók, egész hadak vonultak fel e sötét törzsű fák árnyában a várba, ma is e nyomokon halad fel közeli és távoli orFogászati műterem. Nagykároly, Könyök-utca 11 Készítek: (a gyökér eltávolítása nélkül is) ter- mészethü fogpótlásokat aranyban és (vulkánit) ka- utschukban; szájpadlás nélküli fogpótlások úgy mint: aranyhidak, koronk csapíogak a legmüvésziesebb kivitelben László Jenő fog technikus.
