Északkeleti Ujság, 1911 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1911-04-08 / 13. szám
Ili, évfolyam. Nagykároly, 1911. Április 8. 13. szám. 4 n északkeleti újság POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Előfizetési árak: Egész évre ................................ Fél évre ................................ Ne gyedévre ................................ Tanítóknak egész évre .. 8 korona. 4 Felelős szerkesztő: NEMESTÓTHI SZABÓ ALBERT dr. Szerkesztők : Suták István Csáky Gusztáv. = MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. = A nemzetiségi vita, (N. Sz. A.) A sok üres szalmacsép- lés és hazabeszélés között, melyet nálunk budgec vitának neveznek hozzájutott a parlament ahoz is, hogy a legfontosabb és a közel jövő legégetőbb kérdésével foglalkozzon. Volt ugyan erről a kérdésről addig is szó, de csak annyi, hogy egy-egy 48-as busmagyar valahonnan az alföldről, a ki talán még életében tótot, vagy oláht nem is látott, de ilyen választókkal semmi esetre sem rendelkezik, jobb téma hiányában el-el káromkodja magát az országgyűlésen a nemzetiségek túlkapásáról, a mit azután odahaza Karczagon vagy Félegyházán, a derék polgárok olvasva, nagyot ittak annak örömére, hogy a képviselő nem engedi a magyar hazát idegenné válni s ezzel a haza a jövő költségvetési vitáig meg volt mentve. A kormánypárt, melynek mandátumai többnyire nemzetiségi vidékről kerültek, bölcsen hallgatott, nehogy a ha- zafiság vagy a mandátum csorbát szenvedjen. Most mégis éppen kormánypárti oldalról vetődött fel a kérdés az őszinte Tisza István által. Az ő fellépésének köszönhetjük, hogy a nemzetiségi kérdés egy uj stádiumba, a komoly tárgyalás stádiumába lépett Magyaroszágon. Persze Tiszát nem a kérdés fontossága vezette, ő tulajdonképpen nem ezt akarta tárgyalni és megoldani, ha- i nem az egész nála úgy jött felszínre, hogy a nemzetiségek körében keresett szövetséget az általános választójog elleni mozgalomhoz és ezeknek megnyerése végett ismerte el nagyváradi beszédében a nemzetiségek sérelmeit és a nemzetiségeknek teendő concessiok szükségességét. Ez még eddig Magyarországon ily állást foglaló egyén által nem történt meg. Ha valaki megtette, rögtön lehazaárulózták, Tiszával szemben azonban elnémult minden sovinizmus. Tisza azonban nem érte el czélját, mert a románok, a kikkel tárgyalásokat kezdett, nagyon messzemenő concessio- kat kértek és e mellett egyáltalán nem tudták biztosítani, hogy a románok zöme reá lesz-e bírható, hogy az általános választói jog követelését elejtse, miután pedig a szabadkőműves világ rémebb- nél remebb híreket hozott Tisza paktá- lásáról, Tisza jónak látta a budget vitában a Riickwerts concenírirungot meg- fujni. Erre legalkalmasabb volt két néppárti képviselő Rakovszky István és Szmre- csányi György beszéde, kik a Tisza által elfogadott concessionális politika alapjára helyezkedve arra kértek intézkedést, hogy a hatósághoz idézett nemzetiségi nép tudja, miért hivják. Tisza sietett a könnyű győzelmet kivívni és a két néppártival szemben magát nagy magyarnak Szerkesztőség és kiadóhivatal: NAGYKÁROLY, SZÉCHENYI-UTCZA 20. SZÁM. („KÖLCSEY-NYOMDA“ R.-T. NAGYKÁROLY.) ........ Hirdetések ugyanott vétetnek fel. — Nyi lttér sora 40 fillér. ____________ és a haza megmentőjének kimutatni. Alkalmat adott ez a kérdés alapos vitatására, melynek lényege nem abban van, hogy a néppárt, vagy munkapárt enged-e többet a nemzetiségeknek, hanem abban, hogy ilyen dolgokkal parlamentünkben egyáltalán foglalkoznak és nem intézik el a dolgot egy nehány hazafias frázissal és a nemzetiségek lete- remtettézésével, mint eddig volt szokás. A nemzetiségi voks minden pártnak kell, a nemzetiségek nem kellenek. Miután azonban évr l-évre jobban lesz a tót és oláh választó egyszersmind nemzetiségi választó is és hozzá sikerült maguknak hátvédül Ausztriát, sőt Európát megnyerni, a magyar pártok nem nézhetnek el felettük úgy, mint eddig, hanem kénytelenek velők foglalkozni. Ezt a hazára nézve felette üdvösnek tartjuk. Nincs rosszabb, mint ha valaki baját kicsinyli és arra sem tartja érdemesnek, hogy foglaikozzon vele. így lesz a jelentéktelen bajból idővel gyógyíthatatlan betegség. Ilyen baj a nemzetiségi kérdés, amelyet minél később kezdünk gyógykezelni, annál veszedelmesebben terjed. ~ Sajnos, nálunk nehéz a baj kezeléséhez fogni, mert sokan vannak, kik a mai semmitevést tartják az ideális állapotnak. Azt hiszik, hogy ha elkiáltják magukat: „Akinek nem tetszik, menjen Romániába,“ elintézték a dolgot, pedig Metropolitan museum of Art. Irta: Vértesi Károly. „A művészet eszményesitett teremtés.“ Balzac. „Földön csak egy öröklét van — a művészeté." A new-yorki természettudományi múzeumnak átellenében, a Central Park túlsó részében, a Fifth Avenue oldalán van- a folytonos gyarapodásban lévő Metropolitan museum of Art. Művészet, mesterség és hangszerek, most 20 millió dollár értékben. Alapította egy német nő, Wolf Katalin, 142 képpel és 200.000 dollár pénzzel. A ntuzeum elnevezése jelzi, mi van a diszépületben, melynek az építkezési formája nekem jobban tetszik, mint a Museum of Natural History-é. Mind a két muzeum arról nevezetes, hogy amerikai gyorsasággal fejlett, gyarapodott. Ez, amelyről szólok, alig egy-két évvel több, mint harminc éves alkotás. Adomány és államköltség tették azzá, ami, mert Éjszak Amerika művészete, tudjuk, fiatal még, Európából táplálkozik, friss hajtás. Nyájas este, megszáll a béke érzése, rövid pihenőre ülök el, hallgatom a lombok zizegését s az est hangulatában várok, mig leereszkedik a sötétség, kigyulladnak a villamos gömbök a parkban és a házakban, kunyhóban és palotában, végre úgy kilenckor, óhajtástól vezérelve, a lélek betöltésére belépek a művészet szentélyébe. Lelkem tele figyelemmel a müvészihlet alkotásain. Eleve megjegyzem a jó szokást, hogy bot-, esernyő megőrzéséért nem vasalnak be semmit, nem boszantják sarccal az embert, úgy mint nálunk. Törökországi és egyiptomi, más mohamedán részeken, papucsba bujtatják a lábfejet, hogy avatatlan saruk meg ne szentség- telenitsék a szent helyet, pedig az ő szentélyük, gyakran csak egy hulladozó mecsetrom. Mennyivel nagyobb áhítattal kell a művészet szentélyébe lépni, ahol Isten legreme- kebb alkotásának, az embernek, ihletett művészeknek vannak a kézimunka remekei! Milliókat érő remekek! A fiatal Amerikának habár van már történelme, de a művészetének a gyökerei még nem nagyon mélyedtek az újvilág földjébe, eddig nem lehet még Muri Hója, Raphael, Michel Angelo, Tizian és Munkácsija, kiket a művészet bejegyzett a könyvébe. Lélek táplálékára, amije van, áldozatok árán szerezte, kőben és vászonban, feniciai, görög és római időkből, későbbi-, korábbi- és a jelen korból. Csodálni való, miként és milyen gyorsan kerültek azok, ezekbe a keretekbe. Vannak ebben a szépmüvészetek csarnokában képek Velazqueztől, a kiváló spanyol mestertől, Murillo barátjától, Rembrandtól, Van Dycktől, Dürertől, Correggiotól, Rubenstől, a francia-, német- és angol iskolából, sőt vannak még amerikai mesterektől is. Nézik sokan, némelyik napon mintegy tízezren, rendesen két-három ezeren. Művészet-rajongó, akármennyi. Vájjon állnak-e lélekemelő hatások alatt ? — más kérdés. Kevésnek a kezében van lajstrom, felesleges, mert a legtöbb tárgyat feliratos táblácska jelez. Nálunk bizony szeretnek egy koronát venni külön a jegyzék-könyvért. Taszítanak, ahelyett, hogy vonzanának, megcsappant- ják a művészetek iránti érdeklődést. Ebben a művészetek palotájában mindent ingyen láttam és mondhatom, hogy volt mit nézni, öreg estig. Az is gyakorlati, hogy aki nem ér rá nappal, jöhet késő este, éjjel. Én is úgy voltam. Néztem hosszabban Piloty tizenkét evangéliumi szüzét, Mackart Dianáját, Kaulbach kereszteseit Jeruzsálem előtt. A francia festők, nagyon Amerikára kaptak, szeretik őket, van ebben a múzeumban Fogászati műterem. Nagykároly, Könyök-utca 11 Készítek: (a gyökér eltávolítása nélkül is) természetim fogpótlásokat aranyban és (vulkánit) ka- utschukban ; szájpadlás nélküli fogpótlások úgy mint: aranyhidak, koronk csapfogak a legmüvésziesebb kivitelben fogtechnikus. László Jenő
