Északkeleti Ujság, 1910 (2. évfolyam, 1-54. szám)

1910-02-27 / 9. szám

9. szám. ÉSZAKKELETI ÚJSÁG. 3-ik oldal. Eljegyzés. Szőke Sándor ügyvéd, kit vá­rosunkhoz rokoni kötelék fűz, f. hó 20-án je­gyezte el Schwarcz Luizát Fehérgyarmaton. — Fülep Viktor ujnémetii állami iskolai igazgató- tanító eljegyezte Kurtyán György polgártársunk leányát, Erzsikét. A helybeli kath. Legényegyesület f hó 20-án tartotta első nagybőjti felolvasó es­télyét. Hogy mennyire szűk és kicsiny már a helyiség bizonysága az, hogy igen sokan kí­vülről hallgatták a szebbnél-szebb szavalatokat. A kellemes estélyt Serly Mariska nyitotta meg : Az ezüst fátyol legendája — Várady Antaltól — c. költemény elszavalásával. Szép és kellemes hangjával nagy sikert ért el. Utána Szentiványi Árpád kegyesrendi tanár lépett a pódiumra és szavalta el a „Vén czigányt“ és egy saját szer- zeméuyü ódáját. Művészies előadásával általá­nos tetszést keltett. Szakács Miklós „A nővér“ c. költeményt szavalta ügyes s megfelelő gez- tussal, melynek végeztével Pallmann Péter tar­tott tanulságos s a hallgatóság figyelmét le­kötő szép előadást. Merkly Mariska „A czelli búcsú“ c. költeményt szavalta, iskolázott hang­jával nagy megelégedést s tapsot nyert. A kel­lemes estélyt Dobránszky János zárta be „Sze­retem a nőket“ c. monológgal, gyakran meg­nevettette a hallgatóságot. — A legközelebbi estély f. hó 27-én vasárnap este 6 órakor lesz. Uj pénzintézet városunkban. A hely­beli „Fillérbank mint szövetkezet“ első évtár­sulatának bevonásával városunkban „Nagyká­rolyi közgazdasági bank r.-t.“ cég alatt uj pénzintézetet szándékszik létesíteni, mely in- tézét 300.000 korona alaptőkével alakulna, 1500 darab 200 koronás részvény kibocsájtása foly­tán. Az aláírások zárhatáridejéül f. évi május hó 1-je tűzetett ki. A nagykárolyi Iparíestület vasárnap délután két órára hirdetett gyűlése, minthogy a tagok az alapszabályszerü számban nem je­lentek meg, megtartható nem volt. A most el­halasztott közgyűlést a városháza nagytermében f. hó 27-én d. u. 2 órakor fogják megtartani. Halálozás. Rooz Adolf birtokos, Sátor­aljaújhely egyik előkelő polgára, 51 éves ko­rában meghalt. Az elhunytban Rooz Móricz nagykárolyi lakos ftát és Dr. Rooz Elemér or­vos testvérbátyát gyászolja. — Erdélyi Kál­mán volt körjegyző f. hó 17-én városunkban elhalt és f. hó 19-én tétetett örök nyugalomra. Jakabffy Gábor építész sógorát gyászolja az elhunytban. Az Ecsedi-láp lecsapoló társaság febr. 22-én délelőtt Nagykárolyban a városháza nagy­termében rendkívüli közgyűlést tartott. A gyű­lésen az érdekeltségi tagok nagy számban vet­tek részt s megállapitotak holdanként 1 ko­ronát, mint hozzájárulási összeget. Heves Béla vendégszereplése. Szat- máron folyó hó 22-én Isaye Jenő, a világ első hegedűművésze és Dr. Göuczy Mór, miniszteri osztálytanácsos, a legnagyobb magyar zongora­művész, hangversenyt rendeztek a városi szín­házban. Ezáltal Heves Béla, aki most Szatmá- ron tartja szezonját, abból egy napot elveszí­tett volna. Ennek elkerülése czéljából átrándult kedden Nagykárolyba és itt Móricz Zsigmond- nak egy paraszt vigjátékát, a „Sári birót“ adta elő. — A darab megválasztása nem volt helyes. Heves biztosra vette, hogy a nagykárolyi kö­zönség az őszi szezon óta ráéhezett már egy kicsit a színházra és ki nem fáradva a far­sangi műkedvelői előadásoktól és hangverse­nyektől, teljesen meg fogja tölteni a színházat. Ha pedig a színház már megtelt, akkor úgyis mindegy, hogy meg lesz-e elégedve a közön­ség, vagy nem. Ha nem, akkor, a tavaszi sze­zonig, amely csak áprtlis 15-én fog megkez­dődni, úgyis el lesz felejtve s meg lesz bo­csátva ez az egy vendégszereplés. Úgy látszik igy okoskodhatott valahogy s igy süthetie ki a „Sári birót“ erre az egy estére. — A darab ugyanis minden tartalom és érdekesség nélküli eseményhalmaz. Az egyetlen érdekes vonás, amit benne felfedezni lehet az, hogy a maga eredetiségében csillan ki belőle itt-ott a ma­gyar ember észjárása, humora és népies, ér­dekes modora. Különösen a modor az, amely ügyesen van eltalálva s ez a jó tulajdonság a darabnak megérdemelte volna azt is, hogy több tartalmat szorítson bele a szerző, nem pedig az apró események érdektelen halmazát. Ez azon­ban most már csak szerecsen-mosás: a „Sári biró“ mégis olyan marad, amilyennek eredeti­leg irva lett. Elő lehetett volna adni ezt is, Ide nem ezen az egy estén, hanem a szezon folyama alatt, amikor könnyebben csúszhatott volna ke­resztül valamelyik hét műsorán. Bizonyára van­nak Hevesnek jobb darabjai is a pesti reper- toirból. — Ami a darab előadását illeti, az egyik-másik szereplőnél jobb ügyhöz méltó buzgalommal ment. Dicséretet érdemelnek kü­lönösen Herczeg Vilmos, aki a társulat leg­ügyesebb tagja s aki minden szerepben pom­pásan megállja a helyét; Inke Rezső aki sze­repét csodálatos ügyességgel, szinte bájosan játszotta; Lugossy Irén is ügyes volt, kedve­sen, hóditóan játszott. Kissé túlzásba ment, de sok helyen dicséretet érdemelt Sípos Zoltán, Wirth Sári, Szilágyi Ernő és Aitner Ilka is ki­tettek magukért. — A darab előadása után a közönség nagyrésze a Magyar Királyba vonult, a hol társasvacsora és reggelig tartó lumpolás fejezte be a Haves-társulat vendégszereplését. Mint értesülünk Heves Béla színigazgató a jövő hó első felében szintén átrándul társula­tának egyrészével előadást tartani. Halálozás. A nagykárolyi cigányprímá­sok száma egygyel kevesebb lett. Jónás Gyuri, aki a város közönsége előtt jó hírnévnek ör­vendett, f. hó 24-én éjfél tájban meghalt. A jelzett időben a „Balaton“ kávéházban ült és egy kártyázó társaságban kibicelt; majd elál- mosodott és elaludt. Egyszerre hirtelen feléb­redt és könyörögve fordult a körüllevőkhöz, hogy vigyék haza, mert mindjárt meg fog halni. A személyzet gyorsan kocsit kerített, fel­ültették reá a szerencsétlen muzsikust és sietve hazafelé robogtak vele. Mire azonban hazaju­tottak, már csak a holttestét adhatták át csa­ládjának. — Temetése folyó hó 25-én délután 3 órakor ment véghez. Czipőtermelő szövetkezet Nagykároly­ban. Tizennégy nagykárolyi czipászmester „Első nagykárolyi czipész iparosok termelő szövet­kezete“ ezég alatt közös műhelyt és közös czi- pőárucsarnokot látesitenek. Az árucsarnok gróf Károlyi György-tér 10. szám alatt márczius 1-én meg is nyílik. A szövetkezeti tagok neve a következők: Csiszár István, Debreczeni Jó­zsef, Fleisz János Gábriel Ferencz, Gaál István, Kiss István, Kodácy Miklós, Kosa Sándor, Ritli János, Sindler István, Szabó Sándor, Szolo- máyer József, Wénig György. A szatmári kath. Legényegyesületben vasárnap estenkint tartani szokott ismeretter­jesztő előadások legutóbbika folyó hó 20-án ismét igen sikerült. Gazdag Lajos kir. kath. főgimnáziumi tanár a régi mesterlegények ván­dorlásairól beszélt meleg értteklődés mellett. Színes képekben mutatta be vándorlásaiknak vig, de legtöbbször viszontagságos oldalait A derültséget és részvétet keltő hangulatos elő­adást még inkább fokozta két gimnáziumi ta­nulónak szavalata, akik a beszéd közben Pető­finek idevágó költeményeit szavalták. Végül régi okmányokat mutatott be és olvasott fel. Tavasz van. Süt a nap, miként nyáron s a rügyek fakadnak, bár még csak februárt mutat a kalendárium. A hó s az eső okozta sarat a jótékony napsugár felszáritotta s a ga­vallérokról lehántotta a téli kabátot is. Ezek a hideg ellen védő jó ruhadarabok a zálogházba vándorolnak, ahonnan előkerülnek helyettük a felöltők. Halálozás. Sághy Lajos földbirtokos, ki­nek vármegyénkben kiterjedt, előkelő rokon­sága van folyó hó 19-én Budapesten elhunyt. Márcziusi ibolyák, imák és elmélkedé­sek szent József tiszteletére szerkeszti: dr. Szentgyörgyi Jordán Károly szaniszlói plébános, Kiadja a Stephaneum-nyomda. Ára 2 K 50 f. A tudós szerző valóban remekelt e könyv össze­állításában. Márczius hava közeledtével nagyon ajánljuk ezt olvasóinknak. Uránia. Megemlékeztünk lapunk legutóbbi számában, hogy a kassai Uránia Színház vá- rosunkkan előadást fog tartani. Mint értesü­lünk az előadások márczius hó második felé­ben lesznek megtartva. Köszönetnyilvánítás. A Központi Taka­rékpénztár iskolai czélokra 20 K, az Önse­gélyző Népbank az ev. ref. iskolába járó sze- gérysorsu gyermekek részére tankönyvekre 15 koronát adományozott. Fogadják az adakozó pénzintézetek az egyháztanács köszönetét. Ko- máromy István gondnok. Uj adótörvény. Lukács László pénzügy- miniszter rendeletileg felszólította a pénzügy­igazgatóságokat, hogy Wekerle Sándor adó­reformjának előkészítő munkálatait hagyják abba, mert a reform nem fog életbe lépni. Lukácsnak ugyanis az a terve, hogy teljesen uj adótörvényt létesít, amely a progresszivitáson alapul. A pénzügyminiszter ezzel a kisemberek válláról akarja az adózás terheit levenni és a nagybirtokot akarják megtérhetni. A luezernás uj veszedelme. Franczia- és Olaszországból újabban luezerna magot szál­lítanak Ausztria-Magyarországba s több keres­kedő ezen külföldi termékkel akarja gazdáinkat ellátni. Gazdasági intézetek kísérletet tettek a különféle származású luezerna magokkal s arra a meggyőződésre jutottak, hogy a magyar luezer­na a legjobb, mert az idő viszontagságainak legjobban ellent tud állani, egészen tél álló és igen dús növényzetet ad, mig az egykor oly hires Provencei luezerna mag,— miután a hír­hedt turkesztáni mag után nyeretett, — nemcsak, hogy sem a fagyot, sem a szárazságot ki nem birja, hanem azonkívül rendesen megtámadja a lisztharmat és ez anyira elgyengíti a növénye­ken, hogy fejlődésében nagyon is visszamarad legfeljebb csak egyharmad rész annyi hozamot nyújt, mint a hazai luezerna. Különben gazdá­ink figyelmét ezen különféle káros következmé­nyekre Mauthner Ödön magkereskedőnk úgy több rendbeli cikkeiben, mint árjegyzékében ál­landóan ébren tartja. Lépfene járvány. A Csomaköz község határában levő gróf Dégenfeld tanyát az ott fellépett lépfene járvány miatt zárlat alá he­lyezték. Öngyilkossági kísérlet. Lugossy Irén, a Szatmár—nagykárolyi színtársulat énekesnője, aki f. hó 22-én, a „Sári biró“ előadása alkal­mával szintén vendégszerepeit Nagykárolyban, másnap, 23-án Szatmáron ismeretlen okból ön­gyilkossági kísérletet követett el. Lakásán mér­get ivott és csak a legkritikusabb pillanatban, mikor az agónia már kezdetét vette, akkor vet­ték észre a házhoz tartozók. Hamar orvost hi­vattak, aki gyors segítség nyújtása által még ki tudta ragadni az életunt színésznőt "a halál karjaiból. Állapota azonban még mindig vál­ságos s a legnagyobb figyelmet és ápolást igé­nyeli. A megmentett énekesnőt lakásán ápolják. Felülfizetések a protestáns iparosok bál­ján rendezett mulatságon : Pénzéi Mihály, Papp István, Singer Márton 3—3 korona. Kovács György, Borai István, Szalay István, Asztalos Sándor Mészáros Károly, Magyar Károly, Róth Emánuel, Blaskó József, Czipczer Jenő, ifj. Nagy Antal, Tömpe Dániel, Vida Imre, Ha­raszti Lajos, Korbuly György, ifj. Kajzer Ist­ván, Tóth Sándorná, Farkas István, ifj. Farkas Sándor, Csőkör József, Nagy Dániel, Debre­czeni József, ifj. Matolcsy Sándor 2—2 korona. Csőkör Károly, ifj. Timár József, Szűz Lajos, Kis József, Szabó János, Darai Lajos, Prájsz Mihály, ifj. Tömpe Lajos, Kovács Gyula, Re- géczi László, Csapó István, Székely Imre, Ma­tesz József, Sikolya István, Csőkör István, Sza­lay Mihály, ifj. Turenecz János, Török István, Komódi Lajos, Sarkadi Péter, Csupra Károly, Gere Károly, Nagy Károly, Nagy János, Szabó Mihály, Miks József, Torna István, Kis István, 1 — 1 korona. Kiss Sándor, Kosztin Károly né 60—60 fillér. Major Sándor 50 f. Tempfli Já­nos 40 fillér. Bevétel 850 K 10 fillér. Kiadás 767 korona. Tiszta jövedelem 83 K 10 fillér. Fogadják a nemes szivü felülfizetők hálás kö- szönetünket. Birtokváltozások. H. Fendrich József és neje Rothmann Czili helybeli lakosok megvet­ték a nagykárolyi 74. sz. betétben foglalt házat, belsőséget a hozzátartozó legelőjoggal együtt 9000 koronáért. — Kerekes Zsigmond és neje Lettlinger Bella helybeli lakosok megvették Eördögh Géza és neje Bakó Emília itteni la­kosoknak a nagykárolyi 313. számú betétben 246/2c. hrszám alatt foglalt 200 Q-öl területű ingatlanát 4200 koronáért. Elitéit postamesternő. Simon Rózi nagy­károlyi születésű postáskisasszony a számos- dobi postahivatalt kezelte s e minőségben ösz- szesen 1529 korona OÓ fillér sikkadt el a ke­zén. Sikkasztás miatt hétfőn Ítélkezett felette a szatmári kir. törvényszék, amely hat hónapi börtön büntetést mért rá. Egy leány miatt verekedés. Danka György és Danka Gusztáv kismajtényi lakosok egy leányt szerettek. E miatt állandó volt kö-

Next

/
Oldalképek
Tartalom