Északkeleti Ujság, 1910 (2. évfolyam, 1-54. szám)
1910-12-03 / 50. szám
50-ik szám. 3-ik oldal. ÉSZAKKELETI ÚJSÁG. róság előtti meghurcznltatásból, a község jegyzője sajtópert indított ellene, melyet halála fejezett be. Mint tanító is azok közzé tartozott, aki a tanításban nem kenyérkeresetet látott, hanem kötelessége teljesítésében a haza leendő polgárai műveltségének minél magasabbra való emeltetését is szem előtt tartotta. Szeretettel nevelt és tanított szereletre és hazafiságra, s ha egyéb érdeme nem lett volna, már ez is elég lenne ahhoz, hogy emlékét mindenki áldja, aki hisz a szeretet társadalom fentartó erejében. Mi áldjuk emlékét, s hiven őrizzük. HÍREK. A szegény gyermekeket felruházó bizottság élén özv. gróf Károlyi Istvánné urasszonynyal fölkéri és szívesen látja mindama nemes lelkű emberbarátokat, kik az ügyet támogatni szívesek voltak s érdeklődnek szegényeink iránt, szíveskedjenek megjelenni f. é. deczember hó 7-én d. u. 1/a 3 órakor a városháza tanácstermében a ruhák szétosztásánál. Küldöttség Budapesten, llosvay Aladár, váimegyénk alispánja vezetése alatt ma déli 1 órakor dr. Székely Ferenc igazságügyminiszternél egy küldöttség tisztelgett, mely kérte, hogy a létesítendő uj törvényszékekből egyet a kormány városunkban létesítsen, vagyis a küldöttség megsürgette a vármegye 1904. évbeli idevonatkozó feliratának kedvező elintézését. Ugyancsak küldöttség tisztelgett a kereskedelemügyi miniszternél az uj vasúti indóház mielőtti felépítése tárgyában, valamint a pénzügyminiszternél kérve az Osztrák Magyar Bank egy vidéki fiókjának városunkban leendő felállítását. — Ma déli 1 órakor fogadta dr. Székely Ferencz igazságügyminiszter az igazságügyi palotában a törvényszék felállítása ügyében járó 65 tagból álló küldöttséget, mely Ilos- vay Aladár várm. alispán vezetése alatt állott s melyben gróf Károlyi József, Luby Géza és Szalkay Sándor orsz. képviselők és dr. Falussy Árpád volt főispán is részt vettek, llosvay Aladár alispán rövid beszédben elmondotta a tisztelgés célját és átnyújtotta az ide vonatkozó memorandumot. Az igazságügyminiszter kijelentette, hogy határozott ígéretet nem tehet a törvényszék felállítását illetőleg, mert e kérdést minisztertársaival is meg kell beszélnie, hanem megígérte, hogy áttanulmányozza az ügyet, melyet már részben ismer, azt jó akarattal fogja kezelni és úgy contemplálná a dolgot, hogy a törvényszék a tasnádi, érmihályfalvai, mátészalkai, erődődi és nagykárolyi járásbíróságok területéből alakittassék s hogy a törvényszék épülete a vármegyeháza déli oldalán oda építtessék, ahol most a járásbíróság van elhelyezve. Közigazgatási bizottsági ülés. A vármegyei közigazgatási bizottság deczember hó 9-én ülést tart. Megyei közgyűlés. Szatmárvármegye törvényhatósági bizottsága deczember 28-án rendkívüli közgyűlést tart. A nagykárolyi városi közkórház ünnepélyes megnyitása. Vasárnap avatták fel a közkórház uj épületét és leplezték le a kórház két régi orvosának, néhai Dr. Áldor Adolf és Dr. Doby Zsigmond arczképeit. Az ünnepségen Dr. Áldor Adolf és Dr. Doby Zsigmond családjának tagjain kívül, nagyszámú közönség jelent meg. Debreceni István polgármester szép beszéde nyitotta meg az ünnepséget. Ezután Dr. Sternberg Géza a közkórház igazgató-főorvosa olvasta tel a kórház részletes és kimerítő történetét és méltatta néhai Dr. Adler Adolf és Dr. Doby Zzigmondnak az intézmény körül szerzett hervadhatatlan érdemeit. A leleplezett arczképek Jenser Mihály főgimnáziumi rajztanár művészetét dicsérik. Áz ünnepség befejezése után a jelen volt közönség Dr. Sternberg Géza igazgató-főorvos kalauzolása mellett megtekintette az uj korház összes helyiségeit. Díszközgyűlés. A „Nagykárolyi Nőegyesület“ 1910. évi deczember hó 8-án délután 4 órakor dr. Serly Móricz Ilka 1. alelnöknő 25 éves alelnöki működésének megünneplése czél- jából Nagykárolyban, a városháza nagytermében dísz-közgyülést tart, melyre a meghívót özv. gróf Károlyi Istvánné nőegyleti elnök küldötte szét. Zenés mise. A főgimnázium ének és zenekara dec. 8-án, Boldogasszony szeplőtelen fogantatásának ünnepén, 8 órakor zenés misét ad elő Braneczky József tanár vezetése mellett. Színészet. Heves Béla színtársulatával ma szombaton este a városi színházban előadást tart. Megnyitják az iskolákat. A kanyaró- járvány már szünőfélben van és ezért a városi tiszti orvosi hivatal előterjesztést tett az alispánnak a járvány miatt ideiglenesen bezárt elemi iskolák és óvodák megnyitására vonatkozólag. Áthelyezés. A m. k. p. ü. miniszter Ko- zsár József p. ü. számtisztet Egerből a helybeli p. ü. igazgatóság m. r. számvevőséghez áthelyezte. Gyászeset. Dr. Adler Adolf helybeli ügyvédet és családját súlyos gyá z érte. Ugyanis édesanyja özv. Adler Izraelné szül. Kaufmann Léni f. hó 25-én déli fél 1 órakor Czegléden lakó leányánál, 90 éves korában minden szenvedés nélkül végelgyengülésben elhunyt. A halottat vasárnap délután Czegléden rendkívül nagy részvét mellett dr. Feldmann József ottani főrabbi megható gyászbeszéddel elparentálta, aztán az egész gyászoló közönség a vasúthoz kisérte, a honnan gyermekei a hullát városunkba hazahozták és hétfőn délután a helybeli izraelita temetőbe a megboldogult ezelőtt 33 évvel elhalt férje mellé tették örök nyugalomra. A helybeli temetőben Fürth Ferencz főrabbi mondott magas szárnyalása gyászbeszédet. Halálát gyermekei Adorján Ignacz, dr. Adler Adolf, Adler Juszti férjezett Nagy Bertalanná Adler Róza férjezett dr. Feldmann Józsefné és Adorján Márton, menyei Adorján Ignáczné Ber- mann Emma dr. Adler Adolfné és Kaufmann Hermin és Adorján Mártonné gementi Horváth Albertina, vejei dr. Feldmann József és Nagy Bertalan, testvére Kaufmann 'Jakab, számos unoka, a helybeli Kaufmann-család és ezen felül is nagy számú rokonság gyászolja. Áthelyés. Am. kir. pénzügyminiszter Dr. Pinkóczy József nagykárolyi pénzügyi fogalmazót Zotnborba helyezte át. A Nagykárolyi Zenemükedvelők hangversenye. Erkölcsileg szépen, anyagilag azonban alig sikerült hangversenyt adott a városi színházban folyó hó 1-én a helybeli és szatmári zene-egyesület Bendiner Nándor és Hermáim László közreműködésével. Az összkarok kifogástalan játéka, azok vezetése és főként özv. Ticsénszky Lajosné éneke nem mindennapi műélvezetet nyújtott. Bendiner Nándor zongora művész kiváló technikája elragadta a hallgatóságot, felfogása, színezése visszaadatta vele azt, amit a szerző leirt. Kár, hogy ol>an pózzal játszik, ami teljesen felesleges ahhoz, hogy fejüket és sugdosták: „Most kéri meg az Erzsébet kezét. Milyen szerencsés az a leány!“ Az emberek nem csalódtak. Az atyát, aki — hivatalos kötelességét elvégezve kényelmes házi köntösében pipázgatott — egyedül találta a szobában. Szépen kigondolt beszédben adta elő a fiatal ember kérelmét. Elmondta mennyire szereti Erzsébetet s aztán ügyesen áttért vagvoni állapotára. Már jobb kezével egy kis papirc o- magot akart kivenni belső tárcsájából, midőn Nóthnágel ur komolyan, de elég szomorúan igyi szólt: „Üljön le fiatal ember, közölni akarok egyet-mást önnel.“ Jean meglepetve ült le egy székre. Nóthnágel ur elkezjett beszélni. Nagyon messziről kezdte. Beszélt ifjúkori ábrándjairól, meghiúsult terveiről, csupa olyan dolgokról, amelyek előttünk már eléggé ismeretesek. Aztán tovább folytatta: „Ön tudja kedves Zsán, hogy legforróbb kívánságom az volt, hogy negyedik fiam is legyen; Jánosra kereszteltem volna. Az ég azonban nem hallgatott meg, a kérve-kért fiú helyett leányt adott. Igen ked. es, jó gyermek, öregségem öröme s hogy őt boldognak lássam, mindennapi imám. De én fogadást tettem, fogadást, a mely most mióta önt kedves Zsán megismertem,5 felette elszómorit, mert önt is és Erzsébetetrs örökké megszomoritja. T. i.: megfogadtam, hogy leányomat csak annak adom feleségül, akit Jánosnak hi nak s éppen azért ő sem most, sem soha .egy „Zsán“-nak nejévé nem lehet.“ Így szólott Nóthnágel ur és szomorúan hajlottá le fejét. Jean azonban, mint egy labda ugrott fel helyéről: „És e név csak az egyedüli akadály?“ — kérdé. „Esküszöm, hogy az egyedüli“. Jean megbüvölten állott. Aztán kivett egy összehajtogatott papírlapot tárczájáböl, kibontotta s az öreg elé tartotta. „Olvassa Nóthnágel ur!“ — mondá örömtől sugárzó arczczal. Ez csodálkozva veszi kezébe az iratot s olvassa: „Obermüller János keresztlevele.“ Tovább nem olvasta, a lap kiesett kezéből s szava elakadt. „És ki ez az Obermüller János?“ — kérdé végre remegő hangon. „Én vagyok 1“ — feleié ujjongva a fő- pinezér. „Jean és János egy!“ „Oh te jóságos ég!“ — kiáltotta Notknágel és összekulcsolta kezeit. — „Mégis csak küld- tél nekem egy Jánost. Hanem kedves János, miféle pogány nyelv az, amely az evangélistának szép nevét igy elcsúfítja?“ „Ez franczia“ — magyarázta az örvendező, — „hanem itt ünnepélyesen megfogadom, hogy ezentúl mindig Jánosnak nevezem magam, ha kívánságom beteljesedik.“ „Kezedet rá János“ — mondá Nóthnágel. Aztán gyorsan kinyitotta az ajtót s kiáltá: „Erzsébet jöjj be!“ — És pár pillanat múlva kettő átölelve tartja egymást, a harmadik pedig könnyeit törli. A jegyesek szerencséjét, az apa örömét, midőn az esküvőre a négy evangélistával ment a templomba s a mi azután történt, mind elgondolhatja az olvasó; az én toliam nem tudja leírni. Azóta Obermüller János a „Vad-Ember“ vendéglő tulajdonosa és a szép Erzsébet hűségesen áll oldalánál. Már két vaskos fiuk is van, a nagyobbikat Péternek, a kisebbiket Jakabnak hivják s azt beszélik a városkában, hogy a boldog házaspár föltette magában, hogy a „nagyapát“ majd egymásután megörvendeztetik a tizenkét apostollal. Rédei Károly, Baumb. u.: ev. lelkész. Fizessünk elő az „ÉSZAKKELETI UJSÁG“-RA. Játékszerek és diszműáruk teljes kiárusítása folytán a raktáron levőket mélyen leszállított árban árusítom. — Ezen árak azonban csak deczember hó 1-étől 24-éig érvényesek. JACOBOVICS JÓZSEF uridivat s műiparáru csarnoka Nagykároly. £ Szőr-csizmák. Valódi angol hó és sarcipők. Sarg Calodont 48 í.
