Északkeleti Ujság, 1910 (2. évfolyam, 1-54. szám)

1910-10-01 / 41. szám

2-ik oldal. kedveltségiek örvend, az egyetlen szál, a mely összefűzi, Gróf Zichy János sze­mélye kézzel-lábbal dolgozni fog az ellen hogy az ifj. Erdélyi Sándorok, Várady Zsigmondok és más szabadkőmives ifjú óriások liberális álláspontja érvényesül­jön, hanem oda fog törekedni, hogy a munkapárt maradjon meg egyszerre fe­ketének is, vörösnek is, és igy mindenek feiett többségnek. Hogy ezt elérhesse, le fogja nyelni ezt az incident is, mint a hogy lenyelte Zichy János győri beszédét és a Boiro- máus enciklikat, sőt le fogja nyeleíni ifj. Erdélyi Sándorral és Várady Zsig- monddal is. Egész biztosak lehetünk, hogy nem fogja megszerezni a néppárt­nak azt az örömet, hogy a karjába ker­gesse Zichy Jánost, Eszterházy herceget a kath. főpapságnak és arisztokráciának ma túlnyomóan munkapárti részét és felidézze saját pártjára a trónörös harag­ját, a kiről tudjuk, hogy haragjának con- sequentiái vannak. Az ilyen politikai lenyelések élet­tanát azonban ismerjük a koalíció ide­jéből és tudjuk, hogy az örökké nem tart. A függetlenségiekkel addig nyelette Kossuth a békákat, mig végre megunták és a Justh-féle forradalomban törtek ki. A munkapártban is ez a jelenség fog ismétlődni. Miután ma a klerikálisok az agilisak, ők fogják termelni a békákat és a szabad kőműveseknek kell lenyel­niük. Ez menni fog egy darabig, de a végén meg fog ismétlődni a Justh-párti forradalom egy Lukács-forradalom ké­pében. Bízunk a munkapárti liberálisok jó Ízlésében, hogy hamar meg fogják unni a klerikális oékák lenyelését es minél hamarább megcsinálják az elvtisztitó pa­lota forradalmat. Ä X. Katholikus Nagygyűlés. A X. Katholikus Nagygyűlés védőségét a püspöki kar tagjai közül újabban Boromisza Tibor dr. szatmári püspök, a diszelnökséget pedig Sághy Gyula dr. udv. tanácsos, egyet, prorektor fogadtak el s erről az Országos Kat­A lóverseay sport szempontból is nagy haladast mutatott, de sajnos, nem a megyei részben, hanem az idegenek előtt is nyitva álló számaiban. Szamos sportférfiu jelent meg, kik még nem szerepeltek a szatmári gyepen és igen jó lovak futottak. A közönség is nagyobb számú volt, mint máskor, legalább belépd jegyekből soha még ekkora jövedele.n nem volt. Nagy közönség vett részt a színházban tartott estclyen is hol első sorban magyar nó­tákat személyesítettek élőképekben. A legtöké­letesebb rendezés melleit sem mondható a do­log sikerültnek, ráért az élőkép nem tudta ki­fejezni a nóta tartalmát. Nagy izgalomba tar­totta a közönséget az, hogy ki lesz a Vertige czimü ismert kép női személyesitője mely iz­galom csak fokozódott mikor függöny felgördü- lése után egy ismeretlen jól megtermett csinos hölgyet iáttak maguk előtt. Később kitudódott, hogy a hölgy egy ifjú volt, a ki feláldozta ba­juszát (nem volt túlságos nagy áldozat) a ne­mes czél kedvéért. A szavalat és zeneszámok következtek ezután a melyek a legmagasabb igényeket is kielégíthették. A színházból a Pannóniába vonult a tár­saság és lefolyt a legfontosabb része a ver­senynek a hol történtekről előbb vagy utóbb lapunk eljegyzési rovatában fogunk beszámolni. Nagy elismerés illeti a rendezést. Egy fáradhatatlan buzgalom ifjú pár gondos keze meglátszott mindenütt. Északkeleti újság. holikus Szövetség elnökségét az alábbi leve­lekkel értesítették: A X.-ik Katholikus Nagygyűlés védőinek sorában készségesen foglalom el az Orsz. Kath. Szövetség részéről Nagyméltóságod által ke­gyesen felajánlott helyet s igyekezni fogok, hogy a nagygyűlésen, mint az előző években, úgy most is jelen lehessek. Jól esik visszatekinte­nem az Orsz. Katholikus Szövetség tiz évi munkásságára, melyből igyekeztem kezdet óta kivenni azt a részt, amelyre vállalkozhattam. A lelkesedés, mellyel annak idején munkához fog­tunk tiz év alatt talán nagyobb eredményeket remélt, de az elért eredményeket csak az ki­csinyelheti, aki nem ismeri az.ezernyi akadályt, melyet előhaladásunk minden lépéséért leküz- deniink kellet. Megnyugvással és bizalommal tölthet el bennünket, hogy a munka szakadat­lanul folyt s a kitartás folytán a Szövetség mű­ködése, amelynek kimagasló részét alkotja az évi kath. nagygyűlés, emelkedő irányt mutat, hatása mind szélesebb körben, újabb és újabb alkotásokban jelentkezik. Lelkemből kívánom, hogy a tizedik nagygyűlés sikere nagy és méltó legyen szent ügyünkhöz, amelyet szolgálunk. A költségekhez 250 K.-val járulok, mely összeget postautalványon küldöm egyidejűleg a Szövet­ség czimére, Fogadja Nagyméltóságod mély tisz­teletem nyilvánítását, amellyel vagyok Nagy­méltóságodnak alázatos szolgája Boromisza Tibor s. k. szatmári püspök. Nagyméltóságu Elnök Ur I Az országos Katholikus Szövetség nevé­ben hozzám intézett azon megtisztelő felhívá­sának, hogy a X. katholikus Nagygyűlés egyik diszelnökségét elvállaljam, készséggel megfele­lek és ezen csekélységemet ért nagy kitünte­tést hálás köszönettel elfogadom és a katoli­kusok ez irányú mozgalmát amennyire időm és erőm engedi, tehetségemhez képest szívesen tá­mogatom. A Nagyméltóságu Elnök Urnák ki­váló tisztelettel őszinte hive Sághy Gyula dr. s. k. A Nagygyűlés védőségét a püspöki kar tagjai közül még Bende Imre v. b. t. t., nyit- rai püspök, diszelnökségét pedig Takács Meny­hért dr. jászói prépost prelátus fogadták el az alábbi levelek kíséretében : Nagyméltóságu Elnök Ur ! Köszönettel vettem Nagyméltóságod nagy­becsű értesiiését, mely szerint folyó évi novem­ber hóban Mária országának igazhitű hívei a X. nagygyűlésüket fogják megtartani. Készsé­gesen és örömmel elfogadom a magam részé­ről is a nagygyűlés védőségét és habár magas korom és jelenlegi egészségi állapotomnál fogva személyesen részt nem vehetek, ott leszek lé­lekben, figyelemmel kisérvén a gyűlés lefolyá­sát s kérvén a megjelentekre Isten bő áldását. A költségekhez az itt mellékelt száz koronával járulok. Fogadja Nagyméltóságod kiváló tisz­teletem őszinte nyilvánítását. Bende Imre s. k. nyitrai püspök. Nagyméltóságu Elnök Ur : Tiszteletteljes hivatkozással Excellenciád- nak folyó évi szeptember hó 19-én 6349. szám alatt kelt s hozzám intézett nagybecsű levelére van szerencsém jelenteni, hogy a X. katholikus nagygyűlés egyik diszelnöki tisztét örömmel és a legnagyobb készséggel elfogadom. Addig, mig a magyar katholikusok mil­lióinak az önkormányzat behozatalára vonatkozó jogos kívánsága teljesül, az évről évre megtar­tandó kath. nagygyűlések szolgálnak egyedüli alkalmul arra, hogy az ország lakkosságának több, mint kétharmad részét képező katholiku­sok legalább társadalmi utón egyesüljenek s erőik összetételével az egyház magasztos czél- jai elérésének s igazai megvédésének tényező­jévé legyenek. Az isteni kegyelem fakasszon ez egyesüléskői gazdag sikereket. Midőn Excellenciád kegyes figyelmét meg­köszönöm, bátor vagyok a rendezés költségeire száz koronát mély tisztelettel felajánlani. Excelenciádnak alázatos szolgája Dr. Takács Menyhért s. k. főpap és prépost 41-ik szám. Majláth Gusztáv Károly gróf erdélyi püs­pök a következő levélben fogadta el a neki fel­ajánlott védőségét; Nagyméltóságu Gróf, Elnök Ur! Nagyon örvendek a X. katholikus nagy­gyűlés rendezéséről, miről Nagyméltóságodnak folyó évi augusztus hó 3-án 5764. szám alatt kelt becses sorai értesítenek. Nemcsak magam személyesen akarok ab­ban részt venni, hanem paptársaimat és jóin­dulatú híveimet is arra buzdítani; mert szük­ségesnek, sőt elengedhetetlenül szükségesnek tartom e nagygyűléseket, ha ama lázas mozga­lomra gondolok, mely szünetet nem ismer azok részéről, kik nincsenek velünk, s nem is kell egyébb csak gyáva tétlenség, hogy elsodorjon az ár. Ennek Isten segítségével ellentállunk. Midőn a felajánlott védőségét a nagyméltóságu püspöki karral együt készségesen elfogadom, egyúttal a költségek fedezésére 300 koronát utalványozok. Fogadja Nagyméltóságod kiváló tisztele­temnek őszinte nyilvánítását. Majláth s. k. erdélyi püspök. Az Országos Katholikus Szövetséget, mint a kath. nagygyüléseb rendezőjét, újabban Fir- cák Gyula dr. v. b. t. t., munkácsi gör. kath. püspök értesítette, hogy a X. katholikus nagy­gyűlés védőségét elfogadja s egyházmegyéjének papságát körlevélben fogja a részvételre felhívni. A nagygyűlés diszelnökségét a magyar társa­dalom előkelőségei közül eddig Barkóczy Sán­dor báró, Coricha Győző dr., Csekonics Endre gróf, Dessewffy Aurél gróf, Esterházy Miklós Móricz gróf, Gerliczy Ferencz báró, Kétly Ká­roly dr., Sághy Gyula dr., Zselénszky Róbert gróf fogadták el, Á vármegyei közgyűlés egy javaslata. Vármegyénk főorvosa, Dr. Aáron Sándor a tüdőbaj terjedésének meggátlásáról az itt le­közölt szép javaslatot terjeszti elő, az őszi köz­gyűlésen melyet olvasóinkkal szívesen ösmer- tetünk meg tekintettel arra, hogy a javaslat a védekezés tekintetében a társadalmat venné el­sősorban igénybe. Íme a javaslat szövege : A nagyméltóságu m. kir. belügyminiszter ur még 1897. évben 49851.' sz. körrendeleté­ben utasította a törvényhatóságot, hogy saját autonóm jogköréből kifolyólag a tüdővész el­terjedésének korlátozására a védekezést hatósá­gai utján megfelelően szervezze. Szatmárvármegye törvényhatósága, saját külön viszonyai szerint a tüdővész elleni véde­kezés rendszerét a folyó évi május havi rendes közgyűlésen alkotott szabályrendeletében már megállapította. Azonban ezen hatósági intézke­dések egymagukban ha még oly szigorúan haj­tatnak is végre, teljes eredményre távolról sem vezethetnek. A sikert Ígérő intézkedéseknek egész so­rozata van még, melyek megalkotásának azon­ban a törvényhatóság a társadalom és az ál­lam támogatására van utalva. Ilyenek a lakos­ság legszélesebb körű felvilágosítása és tanítása különösen az óvintézkedések terén, intézmények létesítése melyek alkalmasak arra, hogy a már megtámadott embereket a betegségtől megment­sék, vagy legalább életüket és munkaképessé­güket fenntartsák, a megtámadottak családtag­jait és környezetét a fertőzéstől megóvják vé­gül, hogy már akiken segíteni nem lehet, olyan intézetekbe helyezzék el, ahol embertár­saikra veszélyt nem képezhetnek. A folyó évi május hóban megtartott tör­vényhatósági közgyűlés az alispáni jelentésből már megösmerte, hogy minő mérvben terjed a vármegyében a tuberkulózis, megösmerte hogy utóbbi három év alatt, évente 1366—1631 em­ber halt el gümőkórban és a fertőző betegség­ben elhaltaknak több mint fele gümőkórban pusztult el. Mindezek alapján van szerencsém előter­jesztést tenni, hogy a folyó évi rendes őszi köz­gyűlés hozna határozatot arról, hogy a várme­gyében ijesztő módon pusztító tuberkolózis el­len felveszi a harczot. Ezen czélból alakitana egy 50 tagú bizottságot, melybe választana 25 bizottsági tagot és felkérne 25 a közjótékony­ság terén eddig is sikerrel működött hölgyta-

Next

/
Oldalképek
Tartalom