Északkeleti Ujság, 1910 (2. évfolyam, 1-54. szám)
1910-05-28 / 23. szám
AKKELETI POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Előfizetési árak: Egész évre .............................. Félévre ...................................... Negyed évre .............................. Ta nítóknak egész évre Felelős szerkesztő: Szerkesztőség és kiadóhivatal: 8 korona. NEMESTÓTHI SZABÓ ALBERT dr. Szerkesztők : Suták István Csáky Gusztáv.- MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. = NAGYKÁROLY, HÉTSASTOLL-UTCZA 12. SZÁM. („KÖLCSEY-NYOMDA“ R.-T. NAGYKÁROLY.) ..Hirdetések ugyanott vétetnek fel. '_______Nyilttér sora 40 fillér. ‘ '¿y__T Pá rtlap legyen-e a budapesti üj lap? Irta: Dr. Vass József. Katholikus njságiróköreinket élénken foglalkoztaija egy elég fontos taktikai kérdés. Arról van szó, vájjon legelterjedtebb krajcáros újságunk, a budapesti Uj lap kifejezettebben néppárti irányú orgánum legyen-e, vagy iparkodjék pártatlanságát megőrizni és igy szolgálni a katholikus igazságot és nemzeti érdekeket. A kérdést a Kalocsai Néplap vetette fel egyik multheti cikkében, a mire az Alkotmány és Uj Lap hasábjain meglehetősen izgatott vita következett. A probléma, ha elvi alapjait tekintjük, meglehetősen régi már nálunk. Egy pártonkivüli nagy katholikus sajtóorgánum megteremtése már a veterán Magyar állammal kapcsolatosan élénk megbeszélés tárgya volt. Az okok, melyek akkor intéző köreinK egy részét vezették, eléggé ismeretesek. A párdap szerkesztőségének helyzete hasonlít a párttagok helyzetéhez. Benn a klubban vitathatnak egyéni véleményeket, sőt agitálhatnak is a pártvezetőség intenciói ellen, de kifelé szolidaritást kell mutat- niok, minden olyan dologban, amelyben a párt nem enged szabad kezet. Igy van a pártlap szerkesztősége is. Lehet, 1 hogy megvannak egyről-másról a saját nézetei, de a fegyelem kifelé hallgatást i parancsol s a lap hasábjain nem érvényesül, egyéb, mint a párt a maga égé-1 szében. Megállapíthatjuk, hogy ez igy van helyesen, mert a pártsajtónak — az erkölcs és igazság határain belül — ez a feladata. Azok, akik egy pártonkivüli nagy sajtóorgánum megalapítását sürgetik, azzal szoktak érvelni, hogy a magyar katho- licizmust végre is nem lehet a néppárttal azonosítani. Úgy látjuk, hogy e sokszor hangoztatott mondás mögött félreértés rejlik. Először is nagyon természetes, hogy a magyar katholicizmsut nem lehet azonosítani a néppárttal. Mert a magyar katholicizmust, ezt a nagy kultur-ténye- zőt, fönséges múltját, milliókat érintő aspirációit, erkölcsi súlyát és erejét legfeljebb csak önmagával lehet azonosítani, mással nem. Másodszor, ha jól megértjük azt a szerepet, befolyást, működést, melyei ez a kathoiieizmus joggal követel, véd és biztosítani kíván magának az állam és a nemzet jelenében és jövőjében, azt találjuk, hogy az teljesen azonos a magyar országgyűlési néppárt program injával és törekvéseivel és igy ez a néppárt nem azonos ugyan a magyar katholicizmus- sal, de annak inpoliticis egyetlen hivatott és adaequar — értékű orgánuma. Ne áltassuk ugyanis magunkat azzal, hogy bármelyik politikai irányzatban ex professo érvényesülhet a képviselők katholikus meggyőződése. Talán — bántó és sértő a hasonlat, mégis megvilágítjuk veie azt, amit mondani akarunk. A néppártot kivéve az összes pártokban olyan sorsban részesül a katholikus meggyőződés, mint a szoczialdemokratáknál a vallás. Ezek kimondják, hogy a vallás magánügy, de a gyakorlatban ádáz dühvei iparkodnak még gyökereit is kitépni, a magyar politikai pártok pedig kijelentik, hogy a közjogi állásfoglalás nem érinti a vallási meggyőződést, tényleg azonban az összes pártok programmjai mögött ott rejtőzik a katholikus egyház megrablásának és letörésének gondolata. Lehet, hogy a közjogi elvért őszintén lelkesedők ezt nem veszik észre, ez azonban nem bizonyít egyebet, mint az ellenséges irány fejlődésének alattomosságát, a pártvezér ügyességét, vagy az illetők megbocsáthatatlan — naivitásán Ennélfogva harmadszor ezen állításban „a magyar katholicizmust nem lehet azonosítani a néppárttal“ nem azért van némi igazság, mert a néppárt önmagában nem alkalmas a magyar katho- licizmus politikai képviseletére, hanem azért, mert a magyar kathoiieizmus engedte önmagát széttépetni üres, meghaladott, sőt veszélyes közjogi jelszavaktól és még mindig nem tud ráállni a saját világnézetének, különösen pedig a saját szociális mnnka-programmjának egységesítő talajára. Sajnos, még vezetésre hivatott féríiaink között is igen sok van, akiknek jobban imponál az árvalányhajas kalap, a fokos, meg az osztrákgyiilolet, mint annak átértése, hogy Magyarország csak abban az esetben erősödik meg és vet le magáról minden ráaggatoít terhet, ha politikusaiban kevesebb ¡esz a jelszó és több a szocziális alkotni tudás. A magyar katholikusoknak ez az Kirbáj. A kirbáj, Kirchenweih-templomszentelés, illetve annak az évfordulója. Némely helyen búcsúval van összekötve, amikor a templom körül a mézeskalácsotok és másféle elárusítók árulgatják holmijaikat. Nagy nap ez. Ünnep. Meglátszik a híveken, hogy ünnepelnek. Eshe- tik az hétköznapra is, akkor is megülik. A környéken következő) napokon van kirbáj: Kál- mándon julius 2ö-án, Anna napkor, midőn másutt a hires Anna bálokat tartják. Kaplony- ban Antal napkor, junius 13-án búcsúval egybekötve. Csanáloson május 3-án, „szent kereszt feltalálása“ napján. Nagymajtényban augusztus 15-én „nagy boldog asszonyakor. Szaniszlón április 24-én, szent György napján. Itt azonban előtte való nap estén megkezdik már az ünneplést. Az ottani körorvost névnapja előestéjén felkeresik barátai, jó emberei, ismerősei, sőt még a rokonai is jókivánataik kifejezése céljából. Mindenki szívesen látott vendég a házánál, ezt tapasztalatból tudom. Családja körében jól is érzik e napon magukat mindazok, kiknek idejük és alkalmuk van személyesen részt venni a „szerény“ estélyen. Mások pedig igen sokan posta utján, levélileg fejezik ki, hogy : a jó Isten a Györgyöket erőben, egészségben sokáig éltesse. Engedelmet e kitérésért. Nagykárolyban Kajetán napkor, augusztus 7-én van a kirbáj fánkos ebéddel. Az idén vasárnapra fog esni, tehát akkor „dupla" ünnep lesz. Vasárnap és kirbáj, de csak a hívek részére, mivel a papok, azok a jókedélyü, tiszteletre méltó piarista atyák augusztus 27-én ka- lazanti szent József, a kegyes tanitórendiek alapítójának nevenapján ünnepük a kirbájt. Időközben tudomásomra jutott, hogy a nagykárolyi kirbáj aug. hó második vasárnapján van a hívők részére, ez a plébániai kirbáj; a piaristáké pedig aug. 27-ikét követő vasárnapon van. Ilyenkor fényes ebédet ad a társház. A város szine-java meg van arra hiva. A polgár- mester, pénzügyigazgató, a kir. adóhivatal, a pénzügyi számvevőség, az államépitészeti hivatal főnökei, szóval az összes hivatalok fejei. A járásbíróság vezetője, a vasúti és postafőnökök, felekezetek papjai, csak az izraeliták (neolog, orthodox) papjait nem láttam ott. Megengedem, hogy ők is hivatalosok voltak, de talán azért nem mentek, mert tréflit még a kirbáj kedvéért sem akartak enni. Gilvács, Mérk, Vállaj, Fény, Mezőpetri, Mezőterem községek kirbájait még nem tapasztaltam meg, igy nem közölhetem a napokat, melyeken azt megünneplik. Utólagosan azonban megjegyzem, hogy a községek mindig a jelzett napokon tartják a kirbájt, bárha hétköznapokra is esik az a kalendárium szerint. A kirbájt leírni nem, csak átélni, élvezni lehet. Valami felséges érzelem szállja meg az ember lelkét, szivét. Az orgona és fúvó-zenekar — a hol van — hangjai mellett, kántorok és hívek magasztos énekei közben tartja meg, a pap fényes segédlettel s a vidéki papság, tanítók, kántorok s idegenek jelenlétében az ünnepi szent misét. Utánna jön a „nedvelés“, kezdődik sörrel, folytatódik ebéddel, végződik borozással. Nem is kirbáj az, úgy hallottam, ha kiki háromszor nem látja viszont a bevett ételeket és italokat, vagyis röviden mondva, ha háromszor nem rókázik. A sváb fiú esete azt tanúsítja, ki ezt mondotta az apjának : — Fáter, mikor lesz a nagy ünnep? — Melyik ? Karácsony ? — Nem ! — Husvét? — Nem! — Pünköst? — Nem az! — Hát mék? — Az, a mikor a Fáter háromszor ró- kázott.