Északkeleti Ujság, 1910 (2. évfolyam, 1-54. szám)
1910-10-29 / 45. szám
4-ik oldal. ÉSZAKKELETI ÚJSÁG. 45-ik szám. A helybeli izr. nőegylet f. hó 23-án d. u. a népkonyha helyiségében Roóz Samuné j elnök elnöklete alatt tartott igen látogatót! ülésében az országos izr. Patronage egylet felhívására elhatározta, hogy 200 koronával az alapitó tagok közé belép. Élhatározta továbbá, hogy a tél folyamán thea-délutánokat, esetleg nagyobb mulatságot rendez s annak női elnökévé Kaufmann Izidornét, férfi elnökévé pedig Kaufmann Jenőt választotta meg. Párbaj büntetés. Olvasóink bizonyára emlékeznek még arra a botrányra, a mely lapunk szini referense cs Sipos Zoltán színész között történt és párbajjal végződött a folyó évi tavaszi szezonban. Á párbajt csütörtökön f. hó 27-én tárgyalta a szatmári ügyészség és Csáky Gusztávot 8, Sipos Zoltánt 12 napi ál- lamfogházra Ítélte. A felek enyhítésért fellebbeztek. A szatmárnémetii ügyvédi kamara Csomay Imre szatmárnémetii ügyvédet elhalálozása folytán, Nyilván Miklós nagysomkuti ügyvédet önkéntes lemondása folytán az ügyvédek névjegyzékéből törölte és előbbi irodája részére gondnokká dr. Glatz József szatmárnémetii ügyvédet kirendelte. Dr. Nyilván Aurél szinyérváraljai ügyvéd irodáját Nagysomkutra helyezvén át ezt a kamara közhírré teszi. A közvetlen kocsi. A Szatmár felől éjjel 11 óra 16 perckor városunkba érkező személy- vonatnál a közvetlen kocsit ismét beszüntették. A Debreceni Kereskedelmi és Iparkamarának erélyesen kellene követelni, hogy az éjjeli vonatnál a közvetlen kocsiközlekedés egyszers- mindenkorra visszaállíttassák. A debreczeni repülő nap vasárnap e hó 30-án lesz. A francziaországban kiütött vasúti sztrájk kellemetlen akadályokat gördített a Debreczenben hirdetett aviatikái látványosság elé. A múlt vasárnap kellett volna Fernande Alanchard aviatikusnak felszállania s az utolsó pillanatban jött az értesítés tőle, hogy a sztrájk miatt nem érkezhetik Debreczenbe, így történt, hogy a repülés e hó 23-ára, vasárnapra maradt. A Párisból érkezett távirat nagy megütközést keltett a debreceni repülést rendező bizottság körében s azonnal intézkedtek, hogy a Bleriot rendszerű uj tipusu gépet Párizsból a belga határszélre darabokra szedve automobilon szállítsák, úgy hogy a repülőgép idejében megérkezzék. így sikerült, amég mindig tartó vasúti szírájk daczára is a nagyszerű masinát Debrecenbe juttatni, amely most van szerelés alatt úgy hogy vasárnap e hó 30-án délután fél 3 órakor tartandó repülésnél már használatba vehető lesz. A közlekedés igen kellemes. Amennyiben tőlünk Debreczenbe napjában többször közlekednek a vonatok úgy oda, mint vissza s igy minden nagyobb költség nélkül még vasárnap vissza utazhatik a kiránduló közönség Debreczenből. A repüléshez Debreczenben a helyi vasút szállítja a közönséget. Kedvezőtlen idő esetére kényelmes katonai sátor tábor áll rendelkezésre, mely a nézőt megvédi az idő viszontagságaitól. A repülőtérre a jegyek igen olcsók, melyek Debre- czen minden trafikjában kaphatók, de beszerezhetők a debreczeni helyi vasút kalauzainál is. Hihetőleg a nem mindennapi látványosság városunkból szép közönséget fog e hó 30-án Debreczenbe vonzani. Utóállitás. November 5-én Szatmáron katonai utóállitás lesz, a melyen az idei fősorozásról elmaradt hadkötelesek kerülnek sorozás alá. Karácsonyi kiállítás és vásár. Minden nagyobb városban, deczember hó folyamán karácsonyi vásárokat szoktak rendezni, melyeken a női kézimunkák, amateur és ipari munkák állíttatnak ki. Özv. Ujfalussy Zoltánná óhajt az idén városunkban is hasonlót rendezni, miért is felkéri a hölgyeket és urakat, hogy akik e kiállításon részt venni óhajtnak, nála november 15-ig a kiállítandó, illetve eladásra szánt tárgyakat, bejelenteni szíveskedjenek. A kiállítás deczember első felére terveztetik. Itt említjük meg, hogy özv. Ujfalussy Zoltánné Nyíregyházán, a „Szabolcsmegyei Gazdasági Egyesület“ iparkiállitásán bársonyégetés és festéseivel nagy feltűnést keltett s oklevéllel és 5 aranynyal let kitüntetve. Megszűnt sertésvész. A város területén a sertésvész megszűnvén és hogy a vásárok megtarthassanak, a rendőrkapitány felhívja a város összes lakosait, hogyaz ólak deszkázatát kivül-belül meszeljék be, az alomszalmát jó mélyen a földbe ássák el. Dr. Németh Béla. vármegyei aljegyző, ki a szálkái agarászaton lovával együtt oly szerencsétlenül bukott, hogy eszméletlen állapotban vitték haza, mint örömmel értesülünk már teljesen jól érzi magát. A X. Katholikus Nagygyűlés előkészitő- bizottsága elhatározta, hogy a nagygyűlés első napján november 13-án, vasárnap délután öt órakor a hideg időjárás miatt elmaradó eucharisztikus körmenet helyett a főváros három templomában szentbeszédek tartásáról gondoskodik. A bizottság egyúttal felkérte Maihlátii Gusztáv Károly gróf, Csernoch János és Batthyány Vilmos gróf püspököket, hogy a szentbeszédek után a híveknek püspöki áldást osszanak. Országos állatvásárok lesznek vármegyénkben a jövő hónapban, 1-én Aranyosme- gyesen, 3-án Erdődön, 7-én Nagykárolyban, 8-án Krasznabélteken és Szamoskrassón, 9-én Nagysomkuton, 11-én Erdőszádán, 14-én Nagybányán és Mátészalkán, 17-én Királydaróczon és 18-án Csengerben. Ajánlati tárgyalás. A helybeli honvédzászlóalj közétkezési bicottsága 1911. évi jan. 1-től 1911, évi decz. 31-ig szükséges következő csikkek biztosítására ajánlati tárgyalást tart: 15,000 kg. marhahús, 1,100 kg. disznózsír, 2000 kg. bab, 200 kg. ezukor, 700 kg. dara C. számú, 1200 liter eczet, 5500 kg. fehérliszt 5. sz., 1000 kg. rántásliszt 7‘/2 sz., 2400 kg. rizs, 1700 kg. só, 130 kg. paprika, 40,000 kg. burgonya, 400 kg. vöröshagyma. A tárgyalás Nagykárolyban a zászlóalj kezelőtiszti irodájában f. évi november hó 8-án d. e. 10 órakor fog megtartatni. Bővebb értesítést az idevonatkozó hirdetmény ad. Szerkesztői üzenet. Műkedvelő. Kérdéseire válaszunk a következő: A „Nagykároly“ c. lap múlt heti számában megjelent szinügyi közlemény azon része, melyben a helyi sajtó szini bírálata részben elfogultnak, részben mosolyt keltőnek van nevezve, — mint azt a Nagykároly szerkesztője nekünk privát beszélgetés közben kijelentette, — nem egészen reánk vonatkozik. Mi reánk csak az elfogultság vádját tartja fenn a Nagykároly, mig a „mosolyt fakasztó" jelző egy másik helybeli sajtóorgánumnak szól. Hogy miért nem válaszoltunk a Nagykárolynak ? Uram, Isten ! Hát mért ne mondja ő rólunk, hogy elfogultak vagyunk. Hadd teljék kedve. Ámbár, ha a „Nagykárolyában megjelent színészed cikkeket elolvasta, bizznyára ön is belátja, hogy ha már polemizálni akarnánk ez ügyben a „Nagykároly“-!yaI, alaposabb okaink volnának nekünk az ő szini referádáiba belekötni. De hát mi értelme van ennek? Ami az október 15-i számunkban Mátrayról irt véleményünket illeti tévedésben van. Mi is tudjuk, hogy Mátray öreg színész és nyugdíjaztatásához közeledik s a róla első szinészeti cikkünkben irt véleményt sem úgy értettük, hogy nagy reményekre jogosít, vagyis, hogy „még lehet belőle jó szjnész,“ mint a hogy a fiatal színészekről jóakarattal Írni szoktak, hanem úgy, hogy még nem igen szerepelt, uj színész, nagy szerepekben még nem láttuk, de kis szerepléseiből is már kitűnik, hogy igen jó színész. S ez a rá következő héten be is bizonyult leszámítva azt a sajnálatos körülményt, hogy hangja nincs. Tehát nem történt meg a „baklövés," csak meg kell érteni a dolgot. Olvassa csak el még egyszer figyelmesen a jelzett kritikát és látni fogja, hogy azt nem úgy kel értelmezni, mint ahogy előbb értelmezte. — A mi végül a „Sasfiók“ előadását megelőző körülményeket illeti, mielőtt Ön irta volna, mi már másoktól régen tudtuk a qualifikálhatatlan eljárást s arról, mint szini rovatunkban láthatja, meg is emlékeztünk. A mit figyelmeztetésül ir, azt a „sasfiók“-ra vonatkozó figyelmeztetéssel együtt köszönjük ugyan, de csak azt válaszolhatjuk rá, hogy: ne féltsen bennünket. Olyat csak egyszer lehet tenni. CSARNOK. A premier születése. (Igazságok a kulisszák mögül.) Irta: 'Jozcf Kotarbinski. Eljátszani a darabot, vagy nem? E hamleti kérdés fölött direktornak, bírálónak és rendezőnek alaposan törnie kell a fejét. Ha a darab fordított, akkor már átment a siker próbáján az idegen színpadokon; azonban ez még korántsem garanciája annak, hogy az itthoni színpadon is sikerülni fog. Egy színdarab, amely jó Párisnak, Bécsnek vagy Berlinnek, még lehet rossz Krakkónak vagy Pestnek ; s a darab, amely sikerült a fővárosban, könnyen megbukhat valemely vidéki színpadon. A művészet minden fajának meg van a maga szférája, a maga Ízlései, tartós vagy múló igényei, melyekkel számolnia kell a szerzőnek. Legyenek bár a legideálisabb, legművészibb aspirációi, vigyáznia kell a kassza-siker lehetőségére. E nélkül vagy kénytelen a színház vérszegénységben szenvedni, vagy sarlatánságba esik. S amellett még van egy nehézség a választásnál. Nyomtatásban vagy kéziratban tanulmányozva át a darabot, senki, még a legotthonosabb, legokosabb és legtapasztaltabb szakértő sem képes sok esetben előre látni, hogy az adott mű mily szerencsével megy át a tüzpróbán. Mikor két színdarabomat a fővárosban előadták, sem én, sem munkatársaim egyike nem sejtette, hogy e két mű olyan trium- fális színpadi sikert fog aratni. Kéziratban a színdarab még csupán a gondolatok, szavak, fogalmak, képzetek formájában mutatkozik, Írásjegyekkel megörökitve. A színpadon elevenedik aztán meg teljesen, kiegészítve előszóval, érzéssel, a színész tehetségével, mozgással, előadással s a külsőségek összhangjával. S ami a legfőbb, a mű a színpadon elkezd élni, lélekzeni, remegni a belső indulattól, a nyilvánossággal való érintkezésnél. Két lélekcsoport találkozik itt: az előadóké és a hallgatóké. Kölcsönösen áthatnak egymásra s aztán visszahatnak önmagukra. A színháznak vagy a színdarabnak át kell hatni, rabbá kell tenni, felvillanyozni a hallgatók lelkének ösz- szességét. A kritikus, aki a premieren ott ül a székén. a teljes, komplett színpadi jelenést nyeri bírálata tárgyául. A direktor, vagy a rendező, aki olvasáskor értékeli az előadandó müvet, nem láthatja ezt a jelenést. Ép azért, bármily okos és kompetens legyen is, fatálisán tévedhet. Lehetetlen pontosan előrelátni, mily erővel jut kifejezésre a mű legjobb játékkal és legszorgosabb dekorálás mellett is. Természetes, hogy e számításban már benne vannak a valószínűségek is. Számos esetben a direktor, vagy a rendező be tudja látni, sőt néha be kell látnia a műnek előre várható vereségét és ilyenkor le kell mondania a színpadi torzszülött s az írási mánia produktiójának előadásáról, amely rendesen a színpadi rendezőség szégyene marad. * * * A darab kiválasztása után nagy nehézséget képez a szerepkiosztás. Ez az eljárás néha alapos meggondolás, sőt megvitatás tárgyát képezi. Ha különös, nagy műről van szó, nagyon fontos e kérdésben a szerző véleménye, mint olyané, aki jól ismeri az illető társulat erőit. Határozott legyen a szerző szava, vagy csak tanácsadó ? íme, olyan kérdés ez, ame-
