Északkeleti Ujság, 1910 (2. évfolyam, 1-54. szám)

1910-10-08 / 42. szám

II. évfolyam.

Nagykároly, 1910. október 8.

42. szám.

északkeleti újság.

910 I 1.0

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP.

z

•7

Előfizetési árak:

Egész évre ..............................

Félé

vre .....................

Negyedévre

Tanítóknak egész évre....................

8 korona. 4 „

2

Felelős szerkesztő:

NEMESTÓTH! SZABÓ ALBERT dr.

Szerkesztők :

Suták István Csáky Gusztáv.

= MEGJELENIK HINDEN SZOMBATON. =

Szerkesztőség és kiadóhivatal: NAGYKÁROLY, SZÉCHENYI-UTCZA 20. SZÁM.

(„KÖLCSEY-NYOMDA* R.-T. KAGYKÁROLY.)

:—:---- Hirdetések ugyanott vétetnek fel. .

Nyilttér sora 40 fillér.

Tisza és Zichy,

A munkapártban, úgy Játszik, megindult a bomlási processus, legalább is napok óta recseg, ropog valami és pedig gróf Zichy János kultuszminiszter körül, ami arra vall, hogy nincs meg az a szép egyetértés, amely egy modern csodát, tüzet és vizet, klerikálist és szabadkőművest, agrárt és merkantilt egybefoglaló politikai pártot volna hivatva fenntartani.

„Az Újság“, melyről mindenki tudja, hogy Tisza István lapja, az uj kormányt kezdettől fogva bizonyos tartózkodással szolgálta, eláru!ván ezzel, hogy vezércsillaga és a miniszterelnök között legalább is a jövőben előrelátható diffe- rentiák vannak. A kultuszminiszter győri beszéde óta e lap elég nyíltan ad kifejezést Zichy Jánossal való elégedetlenségének, mely a Richter-Rudnay ügy felszínre kerülése óta még fokozódott. Szerdai számában azonban már egy valóságos támadást intéz — oldalról ugyan és leplezve — a kultuszminiszter ellen.'

Egy bécsi levélben, melyekről azonban mindenki tudja, kogy a redaktióban készülnek, azt Írja, hogy Zichyvel a trónörökös elégedetlen. Legutóbb csak azért fogadta, hogy megmondja neki, hogy csalódott benne, nem való aktív politikára, jöjjön inkább Bécsbe személykörüli miniszternek.

E levél azt jeleníti, hogy az „Újság“ illetve Tisza István tessékeli Zichyt kifelé a pártból. Őt magát el akarják kedvet- leniteni, a munkapártot pedig ellene felizgatni. Az ilyen, a trónörökös szájába adott nyilatkozatokká! intézett támadás igen alkalmas methodus, mert a trónörökös nem fog czáfolm, a félhivatalosak pedig ha czáfolnak, az hitelre nem talál, tehát Zichy képtelen lesz megakadályozni azt a hiedelmet, hogy a trónörökösnél kegyvesztett.

Mi lehet az indoka a Tisza-fraktio ezen aktiojának? Gondolni lehet arra, hogy a trónörökös az általános választó jogot Zichy utján forszírozza a kormánynál és Tiszáék ennek megakadályozása végett látnák szükségesnek Zichyt kiugratni. Vagy a mind jobban az általános választói jog felé forduió liberális körök étvágyát akrják Zichy odadobásával ki- kielégiteni és ezzel őket a Tisza-féle konzervatív liberális irány nyugodt, semmitevésének mezejére visszavezetni. Mindenesetre az általános választó jog körül kell az okot keresni, mert ebben ismerjük Tiszának egy oly álláspontját, melyben hajthatatlan, melyen fanatikus makacssággal csügg, ő nála pedig a cselekvések rugóját elvi meggyőződésben és nem önérdek keresés, vagy hatalmi vágyban kell keresnünk.

Az ok keresésében meg kell állanunk azon feltűnő momentum mellett, hogy az aradi vesztőhelyet Tisza ko- szoruzza meg. Az adott viszonyok közt ez egy tüntetés Bécs ellen és csak arra mutat, hogy a tüntető nem igen várhat Bécstől semmit. Ismét csak a választói reformban találhatunk magyarázatot. Bécs- ben, úgy látszik, komolyan akarják és Tisza azért keresi a népszerűséget lefelé, hogy a korona ellen harezra vi- hesse a nemzetet.

Ma még csak szemléljük az érdekes symptomákat, de csak találgathatunk belőlük, sokáig azonban nem kell várnunk a világosságát. A katonai kérdések fenyegetően közel vannak, a választói reformot a trónbeszéd sürgősnek jelezte, tehát mielőbb szint kell vallani, ki tartozik a soviniszta választó jog ellenes fraktióhoz és ki a másikhoz.

Püspöki kinevezés. Budapestről jól helyi ről kapott informátionk szerint a nagyváradkét éve üresen álló püspöki székbe Dr. Glatt- felder Gyula ,budapesti egyetemi tanár és a Szent Imre kollégium igazgatója fog' kineveztetni, ki az ifjabb katholikus klérus egyik leg- agilisabb tagja és kinek kezében a nagyváradi óriási jövedelem számos katholikus intézmény felvirágoztatására fog szolgálni. A kinevezés gróf Tisza István veresége Zichy Jánossal szemben, kinek jelöltje gróf Széchényi győri püspök volt.

Nagy László a trónörökösnél Egy volt képviselő látta a napokban Nagy Lászlót Kris- tóffyval a Belvederéből kij inni. Nem lehetetlen, miután Nagy László mostanában egy érdekes

Nőemancipáció és nevelés.

Irta: Gróf Lónyay Elemérné, szül. Bajor Stefánia hercegnő.

Németből fordították:

Peroutka liczi és Csáky Gusztáv.

A közönség beszél, ir és vitatkozik a nőemancipációról, női kérdésekről és témákról, melyek az anyákat felizgatják, veszekedéseket idéznek elő és féltékenységet ébresztenek. Ezek a kérdések végtelenül komolyak, rejtelmük veszedelmes játék, ha tulságba viszik és rosszul fogják fel őket.

Annyi bizonyos, hogy manapság a nő helyzete nem olyan, mint régen volt. És még sokkal többre vihetné, ha a nők meg akarnák érteni, milyen érinthetetlen é's magasztos feladataik vannak és lehetnének. Feladatok, amelyek annyira előre vinnék a nőemancipációt és ennek követelményeit oly magasra emelnék, ahova egy férfi sem tudna felérni.

Egyes modern nőknek az a szerencsétlen küzdelme, hogy egyenjogúak akarnak lenni a férfival, olyan ballépés a női méltóságra és női helyzetre, ami teljesen nevetséges.

A női foglalkozásokban, mint feleség, anya és leány, minden benne van, ami ellen a mai nőmozgalom irányul.

A nő, mint asszony, az ő missiójában tág teret talál küzdelemre és cselekvésre. És ebben a missióban nincs neki vetélytársa ; az ő helyzete: Isten akarata.

Mint feleség legyen hűséges, szerető társnője, őszinte és becsületes barátnője, zavartalan öröme, független tanácsadója, nemeslelkü asz- szonya, — védő angyala az urának.

Ügyeit, Ízlését megfelezni, küzdelmeit, tetteit és dolgait megérteni, kötelességeit felfogni, gondjait elűzni, hangulatát irányítani.

Mint anya egy a cselekvés előtt nyitva álló, bevetetlen földön áll. Nem a nő-e az, aki mint anya gyermekéi, a jövendőbeli asszonyt, a jövendőbeli férfit mindennel ellátja az életen át váló útra ? Születése napjától kezdve vezeti gyermekének minden lépését, minden gondolatát, minden érzelmét, minden hajlamát. Rajta áll gyermekének hajlamát megismerni, a rossztól visszatartani, a jót megértetni, igazságérzetben, nagy és nemes tettekben, hasznosban nevelni, tanulmányait figyelemmel. kisérni, elö- haíadását megdicsérni, nevelni az állás kötelességeire és nehézségeire, amelyekben vagy született, vagy amelyekbe csak ezután kell beleélnie magát, a czélokra, amelyeket a maga szférájában elérhet.

Mint leánynak gyönyörű, áldásos feladata és kötelessége a nőnek végtelen szeretettel és tisztelettel venni körül a szülőket, őket támogatni, értük dolgozni és iparkodni, őket ápolni, az ő napsugarukká, vigasztalójukká lenni és háláját kimutatni.

És most, kedves feleségek, anyák és leányok, azt kérdem tőletek mire kell a nőnek még emancipáció és nő-jog? Neki, a kiválasztottnak, akinek olyan gondterhes és nagy hivatása van.

/ zt hiszem ebben van az igazi nőemancipáció, az egyetlen, szép, méltó, mely őt, mint nemes lényt jelöli meg, ez legyen ő a férfi Számára; de nem abban az emancipációban, amely a nőt a választási urna elé, a boncoló asztalhoz, a kadhedrára, vagy talán a hadseregbe vezeti, vagy még a parlament padjaiba kergeti.

Nem fogjá-e ez inkább íealázni és mindazt á tiszteletet, amelyet ö ott követel, kioltani ?

Az a határtalan szabadság, a nőemancipáció álma amely oda irányul, hogy a férfival egyenjogú legyen, csak hóbort, amely — végtelenül beteges fantázia szüleménye.

Azért, kedves nők, a mi hivatásunk isteni; szeressétek p ne hagyjátok befolyásolni; dolgozzatok, tanuljátok ismereteiteket bővíteni Ítéletet alkotni.; tudásotokat kiegészíteni, jellemeteket megszilárdítani; erényeiteket szaporítani arra, hogy jó feleségek, anyák és leányok legyetek, akik férjeiteket, fiaitokat és atyáitokat megérteni, nevelni segíteni tudjátok. Akkor a férfiak tisztelni, csodálni, tenyerükön hordozni és áldani tudnak majd benneteket.

Az elméleti emancipációt ne tévesszétek össze a modern nőemancipáció hóbortjával. Az utóbbi következetlen, abnormális, sablonszerű, gondatlan nevelés eredménye.

*

* *

Az alacsonyabb néposztály gyermekei nem jutnak fel mindig magasabb nívóra. A szülőknek, akik gyermekeik számára ilyesmiről áb-