Északkeleti Ujság, 1910 (2. évfolyam, 1-54. szám)
1910-10-01 / 41. szám
II. évfolyam. Nagykároly, 191Q. október !.• 41. szám ÉSZAKKELETI ÚJSÁG POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. 0 V 3 Egész évre Előfizetési árak: 8 korona. Felelős szerkesztő : NEMESTÓTHI SZABÓ ALBERT dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: NAGYKÁROLY, SZÉCHENYI-UTCZA 20. SZÁM. Félévre . .. 4 „ Szerkesztők : („KÖLCSEY-NYOMDA“ R.-T. NAGYKÁROLY.) Negyedévre .. ■ 2 : Suták István Csáky Gusztáv. Hirdetések ugyanott vétetnek fel. Nyilttér sora 40 fillér. Tanítóknak egész évre .................... 5 „ MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. A munkapárt és klerikalizmus. (H. Sz. A,) Aktuális lett a kérdés a héten az által, hogy Richter János és Rudnay Alajos munkapárti képviselőket kik egyszersmind kath. plébánosok püspökeik felszólították, hogy mandátumaikról mondjanak le, ellenkező esetben fegyelmi utón fognak ellenük eljárni. E felhívás a mungótáborban nagy ribilliót okozott, mert eddig ahoz voltak szokva, hogy a püspökök az ellenzéki papokat tiltsák el a fellépéstől, amit nagyon is természetesnek és helyesnek tartottak. így p. o. mikor a néppárt a kormánnyal lepaktált, Szkitsák Ferencz tót nemzetiségi jelölt ellen Haluska József plébánost Lukács László pénzügy- miniszter ellen Dedig Körmöczbányan Griger Miklós plébánost akarta feilép- tetni, és ezeket ugyanezen Párvy Sándor és Radnay Farkas püspökök letiltották, minden méltatlankodás nélkül tették zsebre e támogatást. E letiltásnak azonban további con- sequentiai voltak. Az illető püspökök kimondották, hogy ők minden párttal szemben egyformán járhatnak csak el, és ezért megtiltották Richter és Rudnay uraknak is a fellépést sőt ezt tudomására hozták a munkapárt intéző bizottságának is. Ezek azonban ép oly ke- vésbbé hederitettek a tilalomra mint az illető képviselő jelöltek és nagy pénzzel és hallatlan erőszakkal megválasztatták magukat, gondolván, hogy a püspökök nem fognak merni a kormánnyal újat huzni. A szepesi és beszterczebányai püspökök a múltakhoz viszonyítva csakugyan szokatlan bátorságot tanúsítanak, a miért a legnagyobb fokú elismerés illeti őket. Elvégre egyszer szakiíni kell azzal, hogy a kath. egyház főpapjai a liberális kormány kortes eszközei legyenek. A kath. egyházat az államhatalomtól ép oly mértékben függetlenite.'.i kell, mint a milyen függetlenséget élveznek a protestáns egyházak. Ebből a szempontból első sorban örvendetes a megtörtént esemény. Másod sorban örvendetes, hogy két igen piszkos utón szerzett mandátumtói fosztja meg annak bitorlóit, a Rudnay választásánál történt hallatlan erőszakoskodások több mint 300 ellenzéki szavazat visszautasítása is és Rudnaynak 37 szótöbbséggel való megválasztása a petícióban körülírva éS' bizonyítva van, Richter János pedig a nemzetiségekkel való azon paktumnak köszönheti megválasztását, mely viszonzásul a bobrói kerületet átengedte Szkitsák Ferencznek. Legörvendetesebb azonban az incidens azért, mert a munkapártban rejlő elvi ellentéteket felszínre hozni segíti és ez által az inmoralis elvtelenség megszüntetésére közreműködik. A liberális és radikális elemek nagyon nyugtalankodnak a pártban, illetéktelen beavatkozást, mentelmi jogi sérelmet hangoztatnak, a kormány erélyes fellépését sürgetik a püspökök ellen és a római pápa szellemi béklyóiról tálainak fel rém meséket lapjaikban a hiszékeny magyar olvasó közönségnek. A kormány ezzel szemben nagy zavarban van, mert tagjai között ott ül gróf Zichy János a magyar kath. nagygyűlések elnöKe aki egész életén át hangoztatott meggyőződését nem változtathatja meg és így nem tehet kifogást a püspököknek egyházjogilag teljesen correct eljárása ellen. A kormányt a püspökök ellen eljárásra kényszeríteni annyi volna, mini gróf Zichy Jánost megbuktatni. A liberális és radikális elemek nagyon szeretnék Zichy Jánost és a többi klerikálist a kormánypártból kiszorítani, azonban még nálluk is jobban szeretné ezt az ellenzék is főleg a néppárt, mert ezek érezték és Így tudják, hogy mennyit lendített a munkapárton a klerikális támogatás, hogy csak maga Eszterházy Miklós herczeg a kath. sajtó egyesület elnöke uradalmainak passiójával 8 munkapárti képviselőt választatott meg. Khuen Héderváry, a ki ezt igen jól tudja és még hozzá azt is, hogy jövője mennyire függ az osztrák keresztény so~ ciálisták jóakaratától és hogy a jövő magyar királylyal, kinél épen nem túlságos Múlt és jelen. Galagonya-, kökénybokor . . . Szedtem róluk valamikor, Valamikor . . . nagyon régen Somos erdő árokpartos, Napsütötte sűrűjében. Álmaimnak sima útját Most viharok szántják, túrják — Csalódástól terhes, komor, Ködben úszó lett életem: Galagonya-, kökénybokor! Tóth Lajos. A Szatmári Lóverseny. A társadalomba kilépő megyei fiatal lányok álma valósággá lett szeptember hó 24. és 25. napjain. Úgy változott át, mint a hogy minden álom át szokott változni, vesztett valamit borsószinéböl és kissé sasonló lett a szürkéhez. De azért aligha cserélné fel egy is a valóságot az álommal, mert hiszen minden leány szívesebben nagyleány, mint bakfis, habár a bakfisra álmaiban a mesebeli princz mosolyog, mig a nagylányságot alkotó éjszaka hőse rendesen csak egy jól táplált, gyűrött galléru és kissé a cigaretta füsttől meg pezsgő gőzétől parfümös szolgabiró. Más vármegyékben a nagy lányok felavatása a farsang legelőkelőbb báljain történik. Szatmári különlegesség, hogy e célra a lóverseny szolgál. Ez a szokás egészen logicus, sőt őszinteséggel szinte túlterhelt, mert mi más a a leányok bemutatása, mint egy fajú, versenynek, a hol a szépségben, a sikerült ruhában és a körülrajongok számában mindenki minél elsőbb helyet iparkodik kapni. Hogy a szatmári verseny elő sorban társadalmi és csak másodsorban sporteredmény azt számos körülmény mutatja. Biztos lehet mindenki, hogy ha a verseny valahol szóba jön első kérdések arra vonatkoznak ki mulatott legjobban az estélyen és csak a második negyed órában érdeklődnek az iránt, hogy X. Pista megint megnyerte-e a Hölgyek diját. Az is kétségtelen, hogy a lovak pedigreejét távolról sem ismerik úgy mint a toiletteknek Monosterlytől vagy Árváitól való származását. Legbiztosabban pedig igazolja ezt az, hogy az első dij nyerteséről egy hét múlva senki sem beszél, a melyik uj csillag azonban legalább három csokorral és négy sarkától nem tágító gavallérral jelenik meg a bálteremben, azt még a harmadik báli generatio is emlegeti. Ezek a báli generatiok szerencsére másként számíttatnak, mint az emberi generatiok. Két három évig tart csak életök azon leány csoportoknak, kik együtt hálóznak és igy együtt képeznek egy külsőleg szoros összetartó, belsőleg annál erősebb érdek-ellentétben levő társaságot, a mely azután a férjhezmenetel által pusztul el, hol gyorsabban, hol lassabban a társadalmi életnek a nemzetgazdaság szabályaihoz hasonló törvényei szerint. Az idén a hölgyeknek nemcsak a Pannóniában nyilt alkalmuk versenyezni, hanem kint a gyepen. Az idén ugyanis a rendezőségnek az a kitűnő ötlete támadt, hogy a tropp versenyt a rendes vársenypályán körben lefutva tartsa meg, egy számot pedig a hölgyeknek engedjen át. Hogy mennyire értenek hölgyeink a gyeplőhöz, mi sem mutatja jobban, minthogy az első ilyen alkalommal 7 fogat állott ki. Szó sincs róla, a fogatok nem női, hanem férfi fogatok voltak nők által hajtva s igy teljes női versenyről majd akkor fogunk beszélhetni, ha majd a hölgyek saját apró fogatai fognak kellő tréning után futni, a melyik mindenesetre a legszínesebb és legkedvesebb száma lesz versenyünknek. A nagy érdeklődés, a mit az uj formában rendezett troppverseny keltett, előre veti árnyékát annak, hogy a jövőben erre fog áthelyeződni a verseny súlypontja. Vármegyénkben sokkal inkább ki van és tekintve ifjúságunkban is meglevő kényelmi hajlamokat, a jövőben is jobban ki lesz fejlődve a hajtás, mint a lovaglás sportja, tehát sokkal több versenyző és általánosabb érdeklődés várható e téren. Az is tény, hogy a troppverseny több szórakozást nyújt a nézőnek, mint a pár perczig tartó lóverseny. Nem nagy jós tehetség kell előre látni, hogy jövőre a szombati nap lesz az izgalmasabb és érdekesebb.