Északkeleti Ujság, 1910 (2. évfolyam, 1-54. szám)
1910-09-11 / 38. szám
II. évfolyam. Nagykároly, 1910. szeptember 11. 38. szám. északkeleti K POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP Előfizetési árak: Egész évre ....................................... S korona. .. . Félévre ................................................4 „ Negyedévre ....................................... 2 „ Tanítóknak egész évre .. .. ___.. .. 5 „ Felelős szerkesztő: NEMESTÓTH! SZABÓ ALBERT dr. Szerkesztők : Suták István Csáky Gusztáv. — MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. === Szerkesztőség és kiadóhivatal: NAGYKÁROLY, HÉTSASTOLL-UTCZA 12. :ZÁM. („KÖLCSEY-NYOMDA“ R.-T. NAGYKÁROLY.) 1;i Hirdetések ugyanott vétetnek fel. ... ]| __“_________Nyilttér sora 40 fillér. A drágaság okai. A jelen kornak alig van nehezebb, égetőbb kérdése, mint a drágaság. Lassan, titokzatosan kúszott elő e rémséges szörny a legutóbbi tizenöt év társadalmi alakulásaiból s most nehéz átok gyanánt nehezedik az egész müveit világra. Nemcsak a társadalom egyes alacsonyabb rétegei küzködnek ellene, de nyomasztó voltát érzik már a müveit s az eddig gondatlan jómódban élő osztályok is; hadakozó ember szorongattatá- sáinak sikolya felhatott a kormányokhoz, erélyes közbelépést sürgetve a folytonos áremelkedések ellen, melyek a megélhetést oly nehézzé teszik. Csakhogy az a bökkenő, hogy orvosszeri alig lehet rá találni, mert ha az egyik társadalmi osztályon segítünk, a mérleg felbillen s a másik réteg érzi súlyosabban a társadalom közgazdasági válságát. Különös körülmény ötlik itt szemünkbe. Drágaság azért van, mert kevés az élelmiszer, az élelmiszer pedig azért kevés, mert a termelők eladják. — Lehetőleg ott, hol jobban megfizetik. így kerül a magyar mezőgazdasági termék óriási mennyiségben a külföldi piacokra. A müveit nyugat inkább az iparnak hódol s annyira népes, hogy a lakosság maga a megélhetés eszközeit nem képes előállítani. A rna.r- * -ok látva a külföld e ésökre álló eszközökkel odahatnak, hogy a magyar földmivelés termékei a jóval drágább külföldi fogyasztás elé jussanak. Kiviteli társaságokat támogatnak, vasúti kedvezményt nyújtanak. Miután a mezőgazda- sági cikkek behozatala meg van nehezítve a mi termelésünk kivitele meg van köny- nyitve, előált szükségkép az élelmiszerek . hiánya következtében fellépő drágaság. Itt van helyén rámutatnunk arra, ha az : élelmiszerek kivonulása nyomában drágaság .keletkezik, miért nem akadályozzák meg ezt a kormányok? Azért, mert ¡nekik is az kell, mi Napóleonnak kellett | a háború viseléshez: pénz, pénz, pénz. A magyar államháztartás egy milliárdot követel. Legnagyobb részt az államnak legnépesebb rétegétől: a földmüvelőnép- | tői. Hogy ez könnyebben fizethessen, meg j kell könnyíteni számára a pénzszerzést, : ha maga pusztul is abba bele. Említettük, hogy az ipari termékek ára is szertelenül felemelkedett. Ennek a tünetnek is könnyű nyitjára jönnünk. A liberalizmus életbe léptette a manchesteri iskola fődogmáját: a szabad versenyt. A vállalkozó tőkék harezra keltek egymással, ami azt eredményezte, hogy a czikkek ára igen leszállt. Természetesen a munkás világ sem kapott kielégítő munkabért. Jött Marx s a szocializmus. Öntudatra ébredt a munkásság sa jobb életmód megteremtése vált jelszavává. Miután anyagilag gyönge volt, a sok kicsi erő egy nagy tömeggé vált a szövetkezés utján s megszületett a sztrájk. Ez a szövetkezés nemcsak egyes iparágak, de már minden szakma s az in- ternationalizmus révén több ország munkásait egy táborba sodorta. A tőke egyideig felvette az eléje dobott keztyüt s bírókra kelt a szocializmussal. De mikor látta, hogy a müveit világ sympathiája is a munkások emberi jogai, jobb megélhetésének ügye mellé állt, ö maga is szervezkedett, többé nem csupán a munkásvilág, hanem a fogyasztó közönség ellen is, felemelve az ipari czikkek árát. — Sokszor az is megtörténik, hogy a szervezett tőke s a szervezett munkásság szövetségre lép a közönség ellen, mely sem nem szervezett, sem nem elég járatos a társadalmi s gazdasági rend bonyadahnai közt. A munkások minden egyes sztrájkjára, melyben béreik javításai vívták ki, a felelet az .árak emelkedése volt. És még sem javítottak magukon, mert a munkások maguk is fogyasztók lévén minden tartalék töke nélkül első sorban érezték az árák súlyát: vagy tovább harczoltak sokszor véres összeütközésbe bocsátkozva a fennálló renddel, vagy kivándoroltak, de az árakat rendes medrükbe leszorítani nem tudták. A világ szédítő versenyéből, véghe- tetlen arányokat öltő gazdasági harezok- ból győztesen a pénz került ki. annyira szép mint inkább érdekes arczán, ami a férfi szemre óriási hatással volt. Aki szemeit, azokat a nagy perzselő szemeket egyszer meglátta, aki egyszer azokba bele nézett, határozottan el volt veszve. A férfiak versenyeztek is érié erősen s már-már suttogni kezdtek a fürdői nyelvek, hogy a szép doktor. — aki olyan nőhóditó hírében állott — komoly összeütközésbe jutott a fürdő biztos szolgabiróval. — Meglásd, szólt a szép asszony egyik legnagyobb rajongója, aki némán magába zária érzelmeit, párbaj lesz a vége. -- Ugyan hogy j gondolsz ilyet ? Hisz ez az asszony itt a fürdőn senkivel sem beszél. A szép doktor éppen olyan j kevésbé ismeri, mint Vértesi, a szolgabiró, vagy mint akár te magad. A férje minden másodnap kijön hozzá, s azt mondják veszedelmes ember, aki nagyon féltékeny a feleségére. Tu- iom — felelte a fiatal festőművész, akinek J 'épeiből collektív kiállítást rendeztek a fürdőn, j - Ugyan? Talán már neked sikerült is meg-, nemi Őnagyságát ? — kérdezte meglepődve j festőművészt egy kissé elhízott, vidéki föld-| •kos bácsi, aki egyébként igen szeretetre '< ember volt s valóságos typusa volt a vi- íöldbirtokós bácsiknak. — Igen tegnap ’t a képeimhez. A kurszalonban találkozni ondhatom, ti nagyon balul ítélitek meg ságát, mert egy cseppet sem iilik rá a kedves mezei pacsirtám : a te kis va- d nagyon is szelídnek mutatkozott. Sőt, fb, megkért hogy fessem le, szívesen ül nekem naponként egy félórát kis leányával. — Villámhárító, jegyezte meg a földbirtokos. — Hát, hisz szó, ami szó, egyedül sokkal szívesebben láttam volna lakásomon, de ha már villámhárítóra van szüksége, nem bánom ; úgy is vállallain. No csak aztan arra vigyázz, hogy sikerüljön a kép, mert ha rosszul találod el, vége a karrierednek. Bízd csak ram, — mondotta diadalmas arczczal a művész — ez a kép fogja csak igazán megalapítani a jövőmet. De most Isten veled. Megyek rendbe hozom műtermemet. Tudod, ilyen disztingvalt asszony nem jól érezné magát rendetlen lakásomon. Szervusz, Béla — mondta a földbirtokos, sok szerencsét a képhez s azzal gyorsan tovatűnt a sötét fenyőfákkal árnyékolt utón, a festő pedig sietett haza, lakására. Szinte rohant észre sem vette, hogy a szép, hóditó Gizi éppen most találkozott egy kanyaruiőnál a földbirtokossal. A művész addig, amig lakására ért, ezer meg ezer féle dolgot eszelt ki, s forgatott meg zseniális agyában, hogy a szép asszonyt kellőképpen fogadhassa. Kivétek teszek vele — mondotta önmagában, — A műtermemből athozatom a festő állványomat az elfogadó szobába s az ablaknál fogom elhelyezni, ott sokkai szebb kilátás nyílik. Szükségem lesz a természetre ; bár érzem, hogy egész lényemet betölti ez az asszony, de azért mégis ... jó lesz egy kis hangulat keltő kép. Mennyi poézis ragadja meg az ember figyelmét, ha tekintetét végig hordozza a gon-
