Északkeleti Ujság, 1910 (2. évfolyam, 1-54. szám)
1910-08-13 / 34. szám
3-ik oldal. ÉSZAKKELETI ÚJSÁG. 34. szám. Áthelyezett állatorvos. A m. kir. föld- mivelésügyi miniszter Blum Márton csenged járási állatorvosi Avasuj’árosra helyezte át. Áthelyezés. A földmivelésiigyi miniszter Márton Sándor erdőtanácsost városunkból Újvidékre helyezte át s állását Gábor Sándor nagybajai erdő nesterrel töltötte be. Kórházorvosi pályázat. Vármegyénk főispánja a fehérgyarmati közkórházban megüresedett másodorvosi állásra 15 nap alatt betöltendő pályázatot hirdet a vm. hivatalos lap mai számában. Tanítónői kinevezés. A kultuszminiszter Mihók Györgyike s. tanitónőt rendes tanítónői minőségben a helybeli áll. polg. leányiskolához helyezte át. Megnyitó-ünnepély. A helybeli Protestáns Társaskör megnyitó-ünnepélye f. hó 7-én rendkívül sikeresen és kedélyes hangulatban folyt le a Petőfi-utczai újonnan épült körhelyiségben, amely már ezúttal szűknek bizonyult a tagok és vendégek befogadására. Az estély Szabó Károly alelnök tartalmas megnyitó-beszédével vette kezdetét, majd Dapsy Károlyné és Csanálosi János szavalataiban gyönyörködött a közönség. Sok derültséget keltett Szalkay Béla komikus előadása. Gyászhir. Tóth Elekné sz. Kiss Emma Tóth Elek pályafelvigyázó neje élete 40-ik, boldog házasságának 21 évében hosszas szenvedés után folyó évi augusztus hó 8-án elhunyt. Hült teteme augusztus hó 11-én tétetett Szatmáron örök nyugalomra. Házfőnökök változása. A sz. Ferencz- rend rendtartományi tanácsa P. Mássá Viktort, a kaplonyi rendház főnökét, és a plébánia adminisztrátorát a szabadkai rendházhoz helyezte át, helyére P. Mándy Anzelm hitoktatót választotta meg házfőnöknek és lelkésznek, amely választást az egyházmegyei hatóság megerősítette. Olcsó jegyek kiadása Szent István napjára. A Szent István ünnepnap alkalmából a magyar királyi államvasutak igazgatóságától vett értesítés szerint a nevezett vasút, valamint a kassa-oderbergi vasút magyar vonalainak összes állomásairól, az üzemükbe álló helyiérdekű vasutak állomásainak és a szomszédos forgalomnak kizárásával, mind a három kocsi-osztályra nézve, Budapestre mintegy 30 százalékkal mérsékelt áron menettérti jegyek adatnak ki. Ezen menettérti jegyek f. évi augusztus 12—20. napjain, az utóbbi napon azonban legkésőbben délelőtt 9 óráig Budapestre érkező, valamennyi személyszállító vonathoz (expressz vonatok kivételével) fognak kiadatni. Á menettérti jegyek 5 napig érvényesek oly módon, hogy a kiadás napját első napnak számítva, érvényességük az 5. napon éjfélkor lejár. Megjegyeztetik azonban, hogy a visszatérés legkorábban csak f. évi augusztus 20-án délután történhetik; korábbi visszatérés esetére a jegyek érvénytelenek. Tánczmulatság. A Nagy károlyi Kossuth Lajos asztaltársaság 1910 augusztus hó 14-ikén, vasárnap, a Polgári kaszinó helyiségében jótékonyczélu zártkörű nyári tánczmulatságot rendez. Belépő dij személyenként 1 kor. 20 fillér. Kezdete este 8 órakor. Tekintettel azjasz- taltársaság jótékony czéljaira — felülfizetések köszönettel fogadtatnak. Jótékonysági levélbélyegek. A szegedi kath. nagygyűlésen hangzott el az az óhajtás, hogy hasonlóan más jótékony egyesületekhez a „Katholikus Sajtóegyesület“ is készíttessen u. n. jótékonysági levélzáró bélyegeket. A sajtóegyesület vezetősége, méltányolva a közönség kívánságát, el is készitette a bélyegeket s azok már meg is jelentek. A bélyegek kb, 3 □-cm. nagyságú, zöld szinü, képes papir- lapocskák, melyeken Krisztus Urunk a pusztában van ábrázolva, amint a csábitó ördögöt eiilzi magától. A kép felirata: „Apage satanas“ oldalfefoásai pedig: „Pártoljuk a katholikus sajtóegyesületet! Űzzük el magunktól a gonosznak sajtóját!“ E jótékonyságilevélzáróbélyegek a sajtó-egyesület központi irodájábán (Budapest IV. Ferepcziek tere 7. sz. V. lépcső, f. emelet) kaphatók darabonként 5 füléiért. A minimális menynyiség, amelyet az összeg előzetes beküldése esetén postán bér mentve küldenek, egy teljes iv, vagyis 3® darab, ára pedig 1 korona, 50 fillér. A jótékonyczélu bélyegeket ajánljuk olvasóink figyelmébe. „Még .mindig nem fogják föl eléggé a sajtó fontosságát. Sem a hívek, sem a papság nem törődnek vele úgy, mint kellene. Pedig hiába építünk templomokat, tartunk missiókat, alapítunk iskolákat, ha emellett elhanyagoljuk a sajtót“ — mondja X. Pius pápa. — íme ismét egy alkalom a katholikus sajtó felkarolására. A jótékonysági levélbélyegek árusítását különöse i a hölgyeknek kötjük a lelkére, mert ha ők kezükbe veszik a dolgot, akkor az bizonyára menni is fog, az eladók és vevők pedig a kath. egyháznak tesznek vele fontos szolgálatot. Az ügyvédjelöltek mozgalma. A megyénkben ügyvédjelöltek f. hó 3-ikán Szatmáron a Pannoni^,'külön termében népes értekezletet tartottak, melyen elhatározták, hogy kérvénnyel fordulnak Székely igazságügyminiszterhez, hogy a javaslatnak az ügyvédjelöltekre vonatkozó részétől tekintsen el, de ha már mindenféleképpen életbe akarja léptetni, úgy legalább a jelenleg már működő jelölteket ne érintse a javaslat. A névmagyarosítás. A névmagyarosítás megkönnyítése végett ezentúl a kérvényre nem kell bélyeget ragasztani sahhoz a keresztlevelen kivül más okmányt nem kell mellékelni. Ezután tehát nem lehet majd ráfogni a magyarositott nevekre, hogy „ötven krajczáros“ nevek, mert már annyiba sem fognak kerülni. A sorozások legújabb rendje. Szatmár- megyében a sorozások augusztus 9-én kezdődnek és szeptember 26-ig tartanak. A sorozásokat a következő sorrendben tartják meg: Az avasi járásban augusztus 9. 10 és 11-én- A fehérgyarmati járásban augusztus 13, 16, 17 és 19-én. A csengeri járásban augusztus 22, 25 és 24-én. A mátészalkai járásban augusztus 26, 27, 29, 30 és 31-én. Felsőbánya városában szeptember 2-án. Nagybánya városában szeptember 5 és 6-án. A nagybányai járásban szeptember 7, 9, 10 és 12-én A szinérváraljai járásban szeptember 14, 15 és 16-án. Nagykároly városában szeptember 19 és 20-án. A nagykárolyi járásban szeptember 21, 22, 23, 24 és 26-án. A szatmári járásban 9, 10, 11, 12 és 13-án. A nagysomkuti járásban szeptember 2, 3 és 5 én. Az erdődi járásban szeptember 7, 9, 10, 12 és 13-án. Szatmárnémetiben szeptember 15 és 16-án. A permetezett szőlő. Spitz Mór helybeli vaskereskedő 9 éves leánykája e hó 9-én a szölőskertben frissen permetezett szőlőt evett, amelytől csakhamar oly rosszul lett, hogy az aggódó szülők íelszállitották a Herzl-féle szanatóriumba, Budapestre, ahol most élethalál közölt fekszik. Hieronymi miniszter feloszlatta az állami munkásbiztositó hivatalt. Az állami munkásbiztositó hivatalt az 1907. XIX. t. c. szervezte abból a czélból, hogy e hivatal az állami ellenőrzést a kerületi betegSegélyző és munkásbiztositó pénztárak és az országos pénztár felett gyakorolja. Ez az állami intézmény azonban nem vált be. Az országos pénztár és a kerületi pénztárak vezetőiként többnyire a munkások viszonyait és a szociális élet követelményeit ismerő munkások és munkaadók választattak meg. Ezeknek a vezetőknek politikai és egyéb hitvallása, úgy látszik, nem tetszett a mánkásbiztositó hivatal bürokratáinak, úgy, hogy az állami felügyelet, melyet a munkásbiztositó hivatal lett volna köteles gyakorolni, folytonos szekatúrává és akadékoskodássá fajult. — Mindez különösen a munkásbiztositó hivatal vezetőjét, Mincsek Ferenc, miniszteri tanácsost terheli, aki kellő szakismeret híján vállalkozott felelősségei teljes hivatalára. Mincsek legutóbb már a kereskedelmi miniszterrel is szembehelyezte magát, amenyiben a munkásbiztositási törvényre hivatkozva a miniszter rendeletéit egyszerűen ad acta tette. Hieronymi miniszter úgy segített magán, hogy rendeleti úton feloszlatta az állami munkásbiztositó hivatalt és ennek teendői ellátására a kereskedelmi miniszterumban ügyosztályt szervezett. Köszönet. Mindazon kartársaim, barátaim és ismerőseim, átok felejthetetlen nőm elhunyta áltat, úgy az engem mint gyermekeimet ért mély gyászomban — végtisztesség tételén Szaf- már — Németiben való megjelenésükkel — fajdalmunkat enyhíteni igyekeztek; fogadják ez utón is szívélyes köszönetemet. Nagykároly 1910. augusztus 12-én Tóth Elek M. á. v. pályafelvigyázó. Arczképleleplezés. A nagykárolyi st. quo izr. hitk. e hó 12-én az ötvenes képviselőtestület és számos vendégközönség jelenlétében leplezte le ' 13 éven keresztül volt elnökének, néhai Spitz Antalnak jól sikerült arczképét. Az ünnepi beszédet általános figyelem és meghatottság között Fürth Ferencz főrabbi mondotta el, mely, után lehullt a képről a lepel. Ezután Berger Ármin hitk. elnök köszönetét mondott a főrabbinak a szép emlékbeszéd elmondásáért s határozatiig kimondotta, hogy a beszéd egész terjedelmében jegyzőkönyvbe foglaltassék. Lifka Bioskop Magyarország legelőkelőbb és legnagyobb mozgószinháza megnyitó előadását augusztus hó 20-ikán tartja. Elengedik a tiszti vizsgálatot. Az uj véderőtörvény - javaslat, mely ebben a ciklusban kerül a Ház elé, lényeges változásokat fog a tiszti viszgálat tekintetében előidézni. — Minthogy eddig minden önkéntes kénytelen vizsgázni és igy a tartalékos tisztek túlságosan elszaporodtak, az uj véderöjavaslat kimondja, hogy ezután a vizsgálat letétele nem lesz kötelező és csak azok tehetik le, akik a vizsgáló bizottság véleménye szerint kiváló katonai képességgel rendelkeznek. Motortól megvadult lovak. Könnyen végzetessé válható szerencsétlenség történt folyó hó 9-én délután a Nagykároly — nagymajtényi országúton. A jelzett napon ugyanis Pájerli Ferencz, helybeli gazdaember kétlovas szekerével a nagykárolyí határban levő u. n. „Szugoly“ földjére hajtott, hogy onnan bükkönyt szállítson haza. Alig hagyta el azonban a Csipkés-féle sertés-hizlalót, amidőn háta mögött óriási sebességgel s még nagyobb zakatolással egy benzin-motor közeledett. Pájerli Ferencz igyekezett a lovakat jól féken tartani, de a leszállásra már nem volt ideje, mert mire észrevette magát, a motor már majdnem mellette volt, a lovak pedig mindig jobban féllek a közeledő zajtól, mígnem a kocsit egyszerre visszatarthatatlan erővel tovaragadták; egészen a Majtény határában levő kőhidig ragadták magukkal a meg- vaditott lovak a szekeret és rajta Pájerlit. Vad futásukban a kőhid állította meg a lovakat. A kocsi neki ütődött a hídnak, felfordult és összetört, mindakét ló lábát törte és maga Pájerli Ferencz is csak nagyobb zuzódások árán mentette meg életét. A motort Peroutka Emil, néptanító vezette s benne Braneczky József k. r. tanár ült. — Nem első eset, hogy Peroutka oly őrült sebességgel pasziózik kedves „motorján“, hogy gondatlan, hányaveti viselkedésével végzetes szerencsétlenségeket idézhet elő. Csak néhány nap előtt történt, hogy ugyanazon a helyen, ahol a most vázolt szerencsétlenség történt, szembetalálkozott a grófi család fogatával és oly őrült zakatolást vitt véghez, hogy a lovak akkor is elragadtak s csak kicsi hijja volt, hogy az egész kocsin ülő grófi család nem lett egy szerencsétlenség áldozata. Reméljük, hogy a rendőrség nagyobb figyelemmel fogja kisérni ezentúl á motor és vezetőjének garázdálkodását, nehogy egy megtörtént még nagyobb szerencsétlenség után kelljen majd utólagos szemrehányásokat végighallgatnia. Jó lesz figyelemmel tartani a sportoló urakat, akik előkelő nonchalance-szal tudják vezetni motorjukat s ha majd a szerencsétlenül jártak, minden ijedelem és szenvedés feledésével legalább anyagi kárjuk megtérítése iránt fordulnak a büszke sportsmannhez, az nemkülönben előkelő nonchalance-szal fogja majd a hátát tartani, hogy: „foglalja le az ur a mennybéli jussomat!“ — Mint értesülünk Pájerli megtette a feljelentést Peroutka ellen gondatlanságból okozott súlyos testi sértés büntette miatt. A debreczeni kereskedelmi és iparkamara évi jelentése. A kamara 1909. évi működéséről és a kerület 1909. évi közgazdasági viszonyairól 163 oldalas kötetet adott ki. A munka két főrészből áll: az évkönyvből és a tulajdonképem jelentési részből. Az évkönyvi részben a kamara múlt évi munkásságáról számol be. A kerület általános közgazdasági viszonyainak jellemzése után a kamara hivatalának és Mét vármegyéjéből álló nyilvántartási képe következik, majd a hatóságokkal és az érdekeltséggel való érintkezés kerül bemutatás alá s az elmúlt év törvénykezési és közgazdaság politikai mozgalmaiban való részvételét ismerteti rövid összefoglalásban a kamara. Külön fejezet szól a szakoktatás és iparfejlesztés
