Északkeleti Ujság, 1910 (2. évfolyam, 1-54. szám)
1910-08-06 / 33. szám
3-ik oldal. ÉSZAKKELETI ÚJSÁG. 33. = zam HÍREK. Petőfi. 1349. július 31-én, tehát Cl évvel ezelőtt esett el, vagy tűnt el a fehéregyházai csatamezőn a magvar Tyrteus, a szabadság és szerelem lángielxü dalnoka : Petőfi. A halhatatlanság glóriája övezte homlokát még életében s halálában beteljesedett a költ# jóslata: „Anyám, az álmok nem hazudnak S takarjon bár a szemföJél, Dicső neve költő fiadnak, Anyám, meglásd, örökkön él!... Igen, él s élni fog, mig csak magyar lesz a földón, ső: az egész müveit világ lelkében is. Az a.: emlékoszlop, mely a segesvári magaslaton Petőfi büszke alakját tartja, impozáns méretei dacára is csak halvány másolata annak, a' mely „aere perennius“, ércnél maradandóbb s amelyet ő maga, a magyar költészet fejedelme állított magának minden magyar ember szivében, lelkében: Valóban, a magyar irodalom és költészet történetében nincs párja annak a hallatlan szenvedésnek, amelyen Petőfi 26 éves koráig, oly korán bekövetkezett haláláig keresztül ment. De a test szenvedéseit felülmúlta, legyőzte a lélek- hatalmas ereje, amely lépésröl-lépésre vitte őí a halhatatlanság felé . . . Vitte, emelte arra a zenithre, ahova ol y kevés földi halandó jut el. Apotheosisát még éleiében el-írté. Mint a cédrus a törpe borókák között, úgy emelke- i dót: ő ki a törpe epigonok felett. A két leghatalmasabb emberi érzésnek,! a szabadságnak és'a szerelemnek volt ö in-.j catnáiiója. „Szabadság, szerelein ~ i E kettő, kell nekem“ ... Most, hogy 61 év után az ct körülvevő | szimb- amott 'át visszatekintünk Petőfinek az J idők által nem elmosódott, hanem még inkább • megnövekedett alakjára, szomorúnak, sivárnak, j látjuk a jeient. < ! „Hol van a kikelet“ ? A nagy költővel j i most nem ezt, hanem inkább azt kérdezhetjük, j: hogy „hol vari a-költészet“ ? Sehol, sehol. De'; igen, mégis. Nehány, nagyon kevés, érre hiva tott magyar költő lelkében, szivében és elme jében azonkívül .. . azonkívül ... a secessi onisták táborában. Secessionisták! Hej, csak egy ilyen köl terményt hallana meg Petőfi, megfordulna sze gény sírjában s ha kikelne, vagy fűzbe dobn; összes költeményeit, hogy őt többé költőnél ne nevezzék, vagy szétütne a vásári secessi onisták között úgy istenigazában, hogy a fáka valóban vei esnek és a bárányt zöldnek látnák Mert bizony a secessionismus a költészetbei nemcsak az igazi költészettől, hanem a jc izles, a tiszta ész és erkölcsi 1 való eltávo- ' lodás is. Sz. U. Rekviem. F. hó I -én néhai gróf Károly; István elhalálozásának emlékezetére a helybei r. kath. templomban rekviem volt, melyen a grófi család tagjain kivül részt vett az uradalom tisztviselői kara és feledhetetlen emlékű grófunknak számos tisztelője.' Polgármesterünk szabadsága. Deb- reczeni István polgármester vasárnap kezdte meg három hétre terjed > szabadságát. Távolléte alatt Hetey Ábrahím főjegyző helyettesíti. Pénzügyi előléptetés. A pénzügyminiszter Budaházy Zsigmond és Varga Kornél helybeli pénzügyigazgaíósági számellenőröket, állomáshelyükön való meghagyásuk mellett pénzügyi számvizsgálókká léptette elő. Az állandó választmány ülése. Szatmár- vármegye állandó választmánya f. ivó 10-én, szerdán ülés tart. Meghívó. Augusztus 10-én este 9 órakor Nagkárolyban, a polgári olvasókör helyiségében tartandó értekezletre a megyei függetlenségi 43-as párt tagjait meghívom, a TH.iki rendid.-üli megyei közgyűlés tárgysorozata feleit; határozat tárgyában/ Luby Géza ni. part Dal egyesületi választmányi ülés. Városi űulqgves'Jlct'.iiik választmánya múlt szombaton ülést tartott, amelyen megbeszélték a Szent ístván-napi- ünnepélyen való részvétel n jdozaíait, megválasztva egyszersmind rendezova-1 bizottsági elnökül Luczay Jánost. Helyt adott né-; továbbá a gyűlés Vitek Károly karmester azon ;si- | kérésének, miszerint részére a jövőben a dalár- I da nettó bevételeiből 10°,ó-öt juttassanak. Műkedvelői előadás. A tánciskolát ze- végzett gimn. növendékek vasárnap este tar- má tották meg műkedvelői előadásukat a Polgári .gk! kaszinóban. A terem zsuffolásig megtelt szép ,. | Közönséggel s él vezettel nézték végig az elő- ,bl”! adást, mit Páll Gáspár tánctanár rendezett. <at!Ar előadás teljesen kifogástalan volt a szerepük. lök mindnyjan igen jól oldották meg szereién püket. Előadás után táncz volt mely a reggeli órákban ért végett. q_ | A „nagykárolyi dalegyesület“ választmányi üléséből kifolyólag ez utón hozzuk a megjelent és az egyesület megszűntét hirdető hírrel szemben a város közönségének tudomá- lvi I sára, hogy az egyesület ma is céljához képest éli működik, személyes űnnepeltetés a valóságnak a meg nem felelő állítás volt, s ha adagok a- részvétlenségéről szó lehet, ez oly természetű kü jelenség, mely az egyesület fennállása óía mindig meg volt s minden egyesületben jeflent- kezik a nyári meleg hónapokban, a próbák te azonban — bár nem teljes létszámmal — meg- »1- tartatnak s igy „hanyagságáról szó sem lehet. tL Récsey Ede elnök, Suták István jegyző. lm ‘Hirtelen halál. ílosvay László pénzügyi* e' igazgatósági számvizsgálót és családját ineg- rendiíő gyász érte. ria: Ílosvay. láván gyógy- szerész, ki gyógyszertári alkalmazásban volt a torontálmegyei Módos községben f. hó r- 1-én hirtelen elhalt. Ez nap délutánján egy ba- n> rátjav"! a község mellett folyó Temes-be ment fürdeni; úszás közben szivszélhüdés érte s az 3‘ alig derékig érő vizbe fulladt. Távirati tudósi- !" tasra atyja ment el Móduá-ra, hol szerdán az egész község általános részvéte mellett temették ** el a 22 éves ifjút. A szép reményekre jogosult ‘a fiatal ember szülei látogatására épen eznap akart hazajönni s ehelyett örökre ott maimat, távol , szeretteitől. A fájdalmában megtört család l" iránt az egész város őszinte részvéttel van., Halálozás. Szűcs András, rézműves ipa- 1 ros életének 27-ik évében folyó évi augusztus hó 4-én délután fél 5 'órakor, hosszas szenvedés után elhunyt. A megboldogult földi része -jma délután 4 órakor fog a róm. kath. egy- , - ¡ házi szertartás szerint a Gróf Károlyi István- < j-uteza 15. számú gyászházból a mester-részi '! sirkertben. örök nyugtomra tétetni. Áldás és /1 béke legyen porai felett! I Hegyvidéki kirendeltség Szaímávnie- c gyében. A hegyvidéki miniszteri Kirendeltségnek Szatmárvármegye területére tervbe veit ki- terjesztése valósággá vált. — A földmiveié -ügyi l miniszter dr. Sárváry Béla, min. fogalmazót-ki- 1 nevezte szatmarvármegyei megbizoitá s szék- • helyévé Nagykároly városát jelölte ki. A meg- ' bízott az ügyek intézésének tanulmányozása 1 céljából pár hetet a beregi központban fog eltölteni. Az uj hivatal működését szeptember 1-én kezdi meg. Ezredösszponíüaitás. A rn. kir. szatmári 12-ik honvédgyalogezred Nagykárolyban állomásozó 3-ik zászlóalja, szombaton ezred- összpontositó gyakorlatra Nagyszöllősre menetelt. Felépül a tiszíviseíől-telep. ¿ok vajúdás után végre is, mint pozitívumról Írhatunk helybeli tisztviselő-telep megvalósulásáról. Ez időszerint mindössze csak 13-an vannak akik építtetni fognak, azonban kilátás van reá hogy az üdvös eszmének rövidesen követói akadnak. A mai napig telektulajdonosok a következő helybeli hivatalnokok lettek: Fogarassy Karoly, Kacsó Károly, Obhoiczer Gyula, Fogarassy Ká- rolyné, Nagy Gábor, Gallasz Ödön, Schönpflug Viktor, Lévay Béla és neje, Kecskeméti György Tremba Márton, Tóth Elek, Szilágyi László. gálja ide-oda, ahogy neki tetszik; az egészs. ges munkás határt szab kiadásai.elé, — uj mu; kát keres és bizonyára gyorsabban fogja a megtalálni, mint az intelligens ember és pedi nem azért mintha neki könnyebben kerülne hanem azért, mert gyakrabban an része csa lódásokban, megszokta őket,.edzve van a sor ellenié.ességei ellen és igy nehezebben esik ( annak csapásai alatt. És a népek ? A rópiaiak, szlávok és tö tökök által vert, sorsiiidözött görög nem vesz tette el tulajdonságait és visszanyerte szabad ságát az ókorban akkor, mikor gyakran ön szántából hagyta el ideáljait az egyiptomi ku! ínra hatása alatt. Az önszántából elnémetesedet „Szlauzk1 nép három század múltán újjászületett, lengyel nek éré :e magát épen akkor, mikor a teuton kézből hullani kezdtek reá a gyilkos csapásoi és szüntelen csalódások. És csak ma kerülne! ki belőle hősök, akik nem gondolva a magul és övéik sorsára, bátran haladnak a világosság felé és mindig közelebb vannak z célhoz* Tehát úgy a természet megfigyelésébő mint az emberiség történelméből csak azt z követk.ztetést lehet levonni, hogy a harcre hivó csalódások és akadályok, egyáltalán nem gyöngitik az úgynevezett „gyengébbeket“, hanem még megerősítik őket. A ravasz török elragadozta az idegen népek gyermekeit, tejbe-vajba füröszíötte, kényszerítve őket, hogy a boldogság közepette felejtsék el a hazai földet, szüleik és testvéreik nyelvét, belekényszeritette a saját kultúrájába, a legtetszetősebb oldaláról világítva meg azt előttük és azután ezeket a jólétben elfajult fiú kát sajat hazájuknak ellenségeivé tette, aki harcollak a kemény, életben, gondban és csa lódásokban felnevelt testvéreikkel. És a törő ravaszság bevált száz évre. Az elfajultak utóda letűntek a föld színéről, elnyomott testvéreikbe pedig hősök lettek, akik letiporták a török:/ hatalmát. Lem szabad tehát sem az egyes embe reknek, sem a népeknek, még ha „gyengéb beknek“ tartják is őket, fájlalni a csalódásoka és akadályokat, hane n kitárt ján szembe kel azokkal szállani, alkalmazkodva a körülmények hez. Akadályokat találunk mindennap az életben, küzdelem nélkül nem volna élet az élet erősen és önbizalommal kell velük szembe- szállani, leverni, rendit hétét len lelkesedéssé haladni előre, nem veszítve el soha a vezetc e'szmét. Az embereknek nincs meg az az ösztönük, melyekn.k segítségével a leggyöngéót ki; madár nyugodtan szállhatna szembe ai óriással, melynek, ereje csupán az öklében van. Hogy néha a csalódást, pillanatnyi ájulás követi, az megszokott dolog, csakhogy annak nem szabad sokáig tartani, mert az élet rövid és a csapások rendesen nem külön-külön, hanem egyszerre szokták elérni az áldozatot; ébren kell tehát lennie annak, aki élni akar; különben a felhalmozódott akadályok megtörik az erőt, melyre pedig szükség van a még nagyobb csapásokkal való szembeszáüásokhoz. Alig pillantottunk bele a természet törvényeibe, és az emberiség történelmébe, már is megtaláljuk a költő által hangoztatott igazságot: „Ne veszítsék el a reményt, akik élnek“.
