Északkeleti Ujság, 1909 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1909-12-18 / 3. szám
6-ik oldal. ÉSZAKKELETI ÚJSÁG. náriumban különösen sokat lehetne munkálkodni, ha abból indulnánk ki, hogy a katho- likus elveket a politikába is belevigyük. Nagyon szerencséseknek éreznők magunkat, ha ily irányú érdeküket kapnánk továbbá, ha alkalmilag felkeresne, hogy a fenti dologról egy kicsit elbeszélgethessünk. W. József Szatmár. Szives sorait nagyon köszönjük. Küldeményét felhasználtuk. Kérjük a jövőben is bármily irányú szives sorait és tudósításait. Bohém Nagykároly. Versei még mértékünket meg nem ütik, s ez okból nem közölhetjük. A forma másodrendű kérdés a gondolat mellett. Ha jobbat tud nyújtani, úgy szívesen adunk helyet lapunkban. T. L. Tata. A szép verset nagyon köszönjük, hozni fogjuk abban a reményben, hogy minnél többszőr fog olvasó közönségünknek élvezetet nyújtani verseivel. F. S. Nagykároly. Hogy miért nem foglalkoztunk eddig napi politikával, mint a bankkérdéssel, a választói joggal stb. ? Ennek oka igen egyszerű. — Azért, mert ezen kérdések .körében nem történik semmi, s igy időszerűbb általános politikai kérdésekről tájékoztatni olvasóinkat, mint nagy hangon olyat követelni, amit a követelésre hivatottak sem követelnek komolyan. A hirlapirás ezen hasztalan irányát másnak hagyjuk fenn. Ha azonban lesz állást- foglaló kormány, akkor mi is állást foglalunk és pedig programmunkhoz híven pártatlanul. CSARNOK. Nagy zenelrók életéből. Közli: BÉBÉ. Midőn ez újonnan megindult hetilap igen í. szerkesztője azzal a kéréssel fordult hozzám, írnék lapjába néhány zenei cikket, mondhatom, igen sokféle théma jutott eszembe. Legcélszerűbbnek tartottam azonban bemutatni néhány zenetitán életét a maga apró-cseprő érdekességeivel. Előre is jelzem, hogy nem életrajzot akarok közölni, — hiszen ezt mindenki megtalálja bármely lexikonban vagy zenetörténelemben — csupán néhány kedves vagy szomorú epizódot azok számára, kiket ilyen dolgok érdekelnek. Ha mégis röviden életrajzi adatokat is fölemlítek, azt teszem azért, hogy igy, mintegy keretbe szorítom az elmondandó apróságokat sokkal érthetőbben bocsájthatom a t. olvasóim elé. Hiszen velünk született természetünkből önként folyik, hogy közönséges, magunkfajta emberek életébe is szeretünk bepillantani s kiváncsiak vagyunk embertársainkkal történt legkisebb dologra is. Mennyivel érdekesebb, sőt tanulságosabb dolog már most nagy emberek életét megismerni; megtudni azt, hogyan éltek a többi közönséges emberek között s mi érdekelte s mi nem, nagy szellemüket, melyek sokszor a legjelentéktelenebb dologra óriási módon — viszont nagy dolgokra a legkevésbé reagáltak. Előbb közlöm a három nagy klasszikus: Haydn, Mozart, Beethoven életének néhány epizódját s aztán a romantikus szerzők közül megemlékezem Schubert, Weber és Mendelshon életéről. I. Haydn. Haydn József született 1732-ik évben az alsóausztriai Rohran községben. Szülei eredetileg a papi pályára szánták, de ebbeli kísérletük meghiúsult. Előbb egy Franki nevű karigazgatótól, később Reuter karmestertől tanult éneket, zongorát, orgonát és hegedűt egyszerre. Elméleti tanulmányait csak később kezdte meg. Nyolc éves korában a bécsi Szt. István-tem- plom énekkarában látjuk mint első soprán- énekest s akkor kezdi meg egyéb iskolai tárgyakban való kiképzését. — Élete zaklatott volt mindaddig, mig Esterházy herceg kismartoni kastélyába nem kerül, mint a házi zenekar (16 tag, később 30 és nem 80) másod karmestere. Miután a herceg rokonszenvét megnyerte, első karmester lett s mintegy 30 évig működött ezen állásában. A herceg halála után Bécsbe, majd Londonba kerül, hol mint Európai hírű muzsikus- dirigálja simphoniáit. Öreg napjaiban Bécsben élt s ott is halt meg. Földi maradványait a hercegi család Kismartonba hozatta. Ez év május 31-én volt halálának 100 éves fordulója, melyet egész Európa ünnepelt. * * * Haydn első mestere igen szigorú tanár — maga Haydn pedig gyermekkorában rakoncátlan, fékezetlen természetű volt s ezen körülmény sok összeütközésre adott okot. Nem egyszer olyan vastag tréfákat követett el, hogy sok botbüntetést kellett elszenvednie. Ő maga említi öreg korában, hogy még a sírban is hálás lesz mestere (Franki) iránt, habár több virgácsot, mint ételt kapott tőle. Huszonhárom éves korában egy 200 frtos állást kapott s ez arra a gondolatra juttatta, hogy megnősül. Választása nagyon szerencsétlen volt; egy bécsi borbély leányát vette feleségül. Érdekes dolog házasságában, hogy ő voltaképen az említett borbély fiatalabbik leánya iránt viseltetett gyön- gédebb érzelmekkel s mikor ez éppen a tizenkettedik órában egy apáca-szerzet tagjává lön — Haydn, ki különben anyagilag lekötelezettje volt későbbi apósának, minden nagyobb gondolkodás nélkül megkérte a nagyobbik leány kezét. S itt történt a nagy szerencsétlenség! Mert az idősebbik leány gőgös, dacos, tékozló, vallási Őrjöngésben szenvedő, korlátolt lelkű nő volt. Életrajzírói említik, hogy Haydn leveleiben feleségét mint „pokolba való bestiát“ említi s igy elképzelhetjük, milyen sivár, öröm nélküli volt az a 40 év, melyet mint házastársak együtt töltöttek. Mint említettem, életének java részét Kismartonban töltötte; karmesteri működése alatt sok érdekes dolog történt, melyek közül felemlítem a következő, Haydn apó vig, soha nem borongós kedélyére jellemző esetet. Az udvari zenekar tagjai ugyanis belefáradva a naponkénti tanulás és hangversenyezésbe, Haydn vezetésével nehány heti szabadságot kértek a hercegtől. Ez azonban hajthatatlan mafadt s megtagadta a kért szabadságot. Erre Haydn — ki maga is szívesen pihent volna — nekifogott egy symphoniának a megírásához, amely olyan érdekesen lett megszerkesztve, hogy a Finálé tételben egyenként maradtak ki a zenészek az együttjátszásból, kezdve az üstdobostól, — végig az utolsó „solo“ hegedűsig. Fokozatosan vált fölöslegessé egy-egy hangszer s a zenészek eloltva a hangjegytartón égő gyertyáikat, eloltva egyenként távoztak. Végül egyedül maradt Haydn pálcájával. A herceg eleinte nem értette a dolgot, de csakhamar tisztába jött vele s- meg adta az ily tréfával ismételten kért szabadságot. Haydn humorára jellemző még a következő: Voltak abban az időben is olyan földi halandók — különösen a nők között — kik minden egyébért mentek hangversenyre, csak éppen azért nem, hogy magoknak műélvezetet szerezzenek. Röviden: bámultak s bámultatták magukat érdektelenül ide-oda tekintve. Bántotta ez Haydnt s ezért irta a „Meglepetés“ cimü symphoniáját, amelyben egy váratlan, hatalmas üstdob ütést irt elő azon célzattal, „hej! hogy fognak felriadni az asszonyok“ az előadás alatt. Haydn különben kissé önhitt és kapzsi természetű volt. Beethoventől megkívánta, hogy müvei alá Írja neve mellé, hogy „Haydn tanítványa“. Más alkalommal, midőn valaki előtte az általa componált s általunk nem nagyon kedvelt „Gott erhalte“ melódiáját dicsérte, igy szólt: „én is tudom, hogy remekmű, habár nem is mondom“. Megható történet az alábbi: Mikor 65 éves korában a „Teremtés“ cimü örökszépségü oratóriumát componálta, — ha gondolatai kifogytak, letérdelt s igy kérte a Szűz Máriát, hogy lenne segítségére a nagy alkotásban. Ő maga mondja: „soha sem voltam olyan jámbor, mint midőn a „Teremtés“ oratóriumot componáltam ; naponta esdíem térdre s kértem a jó Istent, adna erőt a mű szerencsés kiviteléhez. S mikor halála előtt néhány évvel előadták az emlitett opust, igy kiáltott fel: „nicht von mir, von dort oben kommt alles“. Különös természete folytán nagy társaságban nem jól érezte magát; kiváltképen irtózott a mágnás köröktől s inkább elkártyázga-' tott komornyikjával, mint hercegi gazdájával. Fényt, pompát nem szerette s mégis, ha componált — frakkba öltözött. Öreg éveit kényelemben töltötte Bécsben s szobáját csak nagy ritkán hagyta el. Meghalt 77 éves korában, 1809. május 31-én. (Folyt, köv.) Fizessünk elé az „Északkeleti Újságára!!-Ü *\i/x áfa) (á^/S) ráta (Slta rá'i'sy ráta őta ráta ráta ráta ráta ráta ráta ráta <ér<3 jgs CaTr. f! H fi M M fi *<§1 7§55 m Nagy karácsonyi vásár! Bátorkodom a t. vevőközönséget arról értesíteni, hogy üzletemben december 1-től egész december 24-ig karácsonyi vásárt rendezek & és ez idő alatt a raktáron lévő árukat rendkívül olcsó leszállított árakban árusítom elC?SA Szerezzen mindenki meggyőződést arról! Ruhaszövetek már 1 méter . . 36 krajcártól feljebb. ____ Va lódi francia delain 1 méter . 50 „ „ HfciaüH „ „ batistok 1 „ . . 28 „ „ „ angol Zephirek 1 „ . . 36 Kartonok, barchetek, tenis flanelek és mosó delainok meséd olcsó árakban. Színes csipke kelmék selyem tupfal 75-től, 1 vég vászon 23 m. már 4’80-tól feljebb. Finom vászon női ingek már 80 kr.-tól feljebb. Nagy választék férfi ingek, gallérok és nyakkendőkben. Női, férfi és gyermek tricó alsó ruházatok, harisnyák, keztyük, stb. és itt még fel nem sorolt számos cikkek, mire van szerencsém a t. vevőközönség figyelmét felhívni, egyben szives pártfogásukat kérem tisztelettel: Szilágyi Imre, 1—4 Nagykároly, Főtér Í2. szám. pf £>55) SS? aST S®T % PP" íía. ij) SS5" ÖSí. a®^ a>S? ' %Säe SS» §55" s®> S3?. s®r- íSäi, •S3? l £ * £ v •; j ili j j'j ~ 4 — j; j— ^ MÍWPIUMT Hó* felöltők, leányka kabátok, fin ruhák, férfi öltönyök a legegyszerűbb és fill I lilililll! legfinomabb kivitelben, a legjutányosabb árakon, csakis fJgUjgl® Qrbáll K” niSia-iizIetében szerezhetők meg. Üzlethelyiség: NAGYKÁROLY, Friedi-ház. vKs: Ruhák mérték után készíttetnek! Jutányos árak! Pontos kiszolgálás^!
